Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Schleiffer Károly. Egyházi és állami adó

ln3 láneti jelensége szerint. á gyermek mindenről ké­pes a maga helyén számot adni, mindent a maga eredetében megérteni. Igaz, hogy a kátét, bárha róla egészében tud is, azt összes részleteiben nem tanulta még: de megtanult annyit, hogy mily becses könyve ez neki s megtanulta belőle legalább a dekalogust és az úriimát. De hát a többi részletekkel mi lesz? Hát a Symbolum: ez egyenesen a konfir­mácziói előkészítés dereKa. Hiszen ezzel tesznek gyermekeink keresztyén érettségükről tudatos ós örömteljes vallomást. A keresztség czikke ké­pezze ugyancsak a konfirmácziói oktatás kiinduló pontját; az úrvacsorai czikk pedig a bűnbá­nati czikkel együit ugyanezen konfirmácziói okta­tás betetőzését, lóvén a konfirmáczió egy a ke­resztség és úrvacsora szentségei között álló köz­vetitő cselekmény, mint a keresztség folyománya s az úrvacsora előfeltétele. 8) És lényeges dolog, hogy népiskolai vallásoktatásunk szervezésénél s/.em elől ne tóveszszük, hogy az csak alap rakás n confirmácziói oktatás által való betetőzéshez. * * * Nem czélom itt a vallásoktatás részletes tan tervjavaslatával előállani, eredetileg sem ez volt, hanem csak elmélkedni akartam azon irány­elvek felett, a melyeknek szemmeltartásával val­lásoktatásunk ügyét sikerrel rendezhetőnek véltem Űgy láiszik, hogy vihart vetettem. De azért nem baj. Magam e vetésből arassak csak szélvészt: csak hasson a vihar tisztitólag paedagógikai ath­mosphaeránkra I hl komoly törekvés az oka annak, hogy vá­dolóimnak, de főleg Pröhlének cziikeivel oly be hatóan és terjedelmesen foglalkoztam. Nem személyeskedés, de az ügy érde ke késztetett rá. Vájjon sikerülte őket meg­győznöm, vagy legalább álláspontom méltányosabb megiélesére hangolnom : nem tudom. Ha nem : hát hadd maradjak csak meg tovább is az ő szemökben „pogánynak * De még ekkor is az én „pogány" lelkemet felemeli a tudat, a mely a po gány Sokrates lelkét emelte, midőn elhangzott fe lette az helet s a ki akkor igy szólott ítélő hirái­hoz: „De már ideje elmennünk: nekem, hogy meg­haljak, nektek, hogy éljetek ; melyikünk megy •) E kérdés paedagógikai s didaktikai kifejtését köze­lebbről lásd ,G o D f i i m. oktatásügyünk reform, j á h o z" cz. értekezésembea. azonban joU sorsnak eléje, az senk előtt nem világos, csak az Isten előtt." A kire mint — gondolom — Pröhleék által is elismert tekintélyre, oly sokszor hivatkoztam, Luther szavaival zárom hosszúra nyúlt válaszo mat, a melylyel ő is a ker. nemességhez intézett iratát befejezi : „Adjon Istennekünk mindnyájunk­nak keresztyén értelmet és igaz lelki bátorságot, hogy a szegény egyház ja vát munkálhassuk. Ámen." STBOMP LÁSZLÓ. Egyházi és állami adó. Az egyházegyetem két izben elrendelt adó­összeírást. Az 1900. évi gyűlés jk. 106. p. kívánja az egyháztagok egyházi és iskolai járulókainak összeírását, hogy kitudódjék az egyházi teher vi­szonya az állami teherhez; az 1901. évi gyűlés jk. 77. p. követeli egyháztagjaink állami adójuk egybeirását oly czólból, hogy ennelt Va % a köz­alap járulék cíimén bekivántassók. K kétféle ösz^ szeirás egy izben, legalább egy iven lesz véghez viendő. Az egyháztagok állami adójuk feljegyzése nem igényel sok időt, sok munkát, ezt kiadja a községi-, a körjegyző vagy városokban a városi adóhivatal. Az egyháztagok egyházi, lelkészi, tanitói is­kolai óvi járulékainak ós a szolgálmányok pontos összeírása már is nagyobb munka, a mely falu­helyeken csakis a lelkész és tanitó és ha a jegyző közénk való, ez által is vége/.hető Nagyon is segítségére lesznek az illetőknek ama kivetési lajstromok, melyek nyomán az egy­háztagok mindenféle járulékai, szolgálmányai év­ről évre bekéretnek vagy behajtatnak. Hogy ez mind pénzértékben felveendő, az helyes, mert a kik az adatokat majd feldolgozzák, azok mással, mint pénzzel nem számolhatnak. De más valami indít engem e sorok írására. Először ez a kérdés: Végrehajtható e az egyet, gyűlés jk. 77. p. határozata: „felhivatnak az egyházkerületek, miszerint az egyházközségen­kónti és egyénenkénti, az 1 90 2. adóévre szóló adókimutatásokat . . . 1902. szeptember 1 ig beszerezni és az egyet, számvevőszéknek felülvizsgálás czóljából beküldeni szíveskedjék ?" Ez a legjobb akarat mellett végre nem hajt­ható. Az adó főkönyvek a jegyzőkhöz csak július hó végén, néha csak augusztus elején érkeznek le. Tehát csak augusztusban végezhetjük az állami

Next

/
Thumbnails
Contents