Evangélikus Egyház és Iskola 1902.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Schleiffer Károly. Egyházi és állami adó
ln3 láneti jelensége szerint. á gyermek mindenről képes a maga helyén számot adni, mindent a maga eredetében megérteni. Igaz, hogy a kátét, bárha róla egészében tud is, azt összes részleteiben nem tanulta még: de megtanult annyit, hogy mily becses könyve ez neki s megtanulta belőle legalább a dekalogust és az úriimát. De hát a többi részletekkel mi lesz? Hát a Symbolum: ez egyenesen a konfirmácziói előkészítés dereKa. Hiszen ezzel tesznek gyermekeink keresztyén érettségükről tudatos ós örömteljes vallomást. A keresztség czikke képezze ugyancsak a konfirmácziói oktatás kiinduló pontját; az úrvacsorai czikk pedig a bűnbánati czikkel együit ugyanezen konfirmácziói oktatás betetőzését, lóvén a konfirmáczió egy a keresztség és úrvacsora szentségei között álló közvetitő cselekmény, mint a keresztség folyománya s az úrvacsora előfeltétele. 8) És lényeges dolog, hogy népiskolai vallásoktatásunk szervezésénél s/.em elől ne tóveszszük, hogy az csak alap rakás n confirmácziói oktatás által való betetőzéshez. * * * Nem czélom itt a vallásoktatás részletes tan tervjavaslatával előállani, eredetileg sem ez volt, hanem csak elmélkedni akartam azon irányelvek felett, a melyeknek szemmeltartásával vallásoktatásunk ügyét sikerrel rendezhetőnek véltem Űgy láiszik, hogy vihart vetettem. De azért nem baj. Magam e vetésből arassak csak szélvészt: csak hasson a vihar tisztitólag paedagógikai athmosphaeránkra I hl komoly törekvés az oka annak, hogy vádolóimnak, de főleg Pröhlének cziikeivel oly be hatóan és terjedelmesen foglalkoztam. Nem személyeskedés, de az ügy érde ke késztetett rá. Vájjon sikerülte őket meggyőznöm, vagy legalább álláspontom méltányosabb megiélesére hangolnom : nem tudom. Ha nem : hát hadd maradjak csak meg tovább is az ő szemökben „pogánynak * De még ekkor is az én „pogány" lelkemet felemeli a tudat, a mely a po gány Sokrates lelkét emelte, midőn elhangzott fe lette az helet s a ki akkor igy szólott ítélő hiráihoz: „De már ideje elmennünk: nekem, hogy meghaljak, nektek, hogy éljetek ; melyikünk megy •) E kérdés paedagógikai s didaktikai kifejtését közelebbről lásd ,G o D f i i m. oktatásügyünk reform, j á h o z" cz. értekezésembea. azonban joU sorsnak eléje, az senk előtt nem világos, csak az Isten előtt." A kire mint — gondolom — Pröhleék által is elismert tekintélyre, oly sokszor hivatkoztam, Luther szavaival zárom hosszúra nyúlt válaszo mat, a melylyel ő is a ker. nemességhez intézett iratát befejezi : „Adjon Istennekünk mindnyájunknak keresztyén értelmet és igaz lelki bátorságot, hogy a szegény egyház ja vát munkálhassuk. Ámen." STBOMP LÁSZLÓ. Egyházi és állami adó. Az egyházegyetem két izben elrendelt adóösszeírást. Az 1900. évi gyűlés jk. 106. p. kívánja az egyháztagok egyházi és iskolai járulókainak összeírását, hogy kitudódjék az egyházi teher viszonya az állami teherhez; az 1901. évi gyűlés jk. 77. p. követeli egyháztagjaink állami adójuk egybeirását oly czólból, hogy ennelt Va % a közalap járulék cíimén bekivántassók. K kétféle ösz^ szeirás egy izben, legalább egy iven lesz véghez viendő. Az egyháztagok állami adójuk feljegyzése nem igényel sok időt, sok munkát, ezt kiadja a községi-, a körjegyző vagy városokban a városi adóhivatal. Az egyháztagok egyházi, lelkészi, tanitói iskolai óvi járulékainak ós a szolgálmányok pontos összeírása már is nagyobb munka, a mely faluhelyeken csakis a lelkész és tanitó és ha a jegyző közénk való, ez által is vége/.hető Nagyon is segítségére lesznek az illetőknek ama kivetési lajstromok, melyek nyomán az egyháztagok mindenféle járulékai, szolgálmányai évről évre bekéretnek vagy behajtatnak. Hogy ez mind pénzértékben felveendő, az helyes, mert a kik az adatokat majd feldolgozzák, azok mással, mint pénzzel nem számolhatnak. De más valami indít engem e sorok írására. Először ez a kérdés: Végrehajtható e az egyet, gyűlés jk. 77. p. határozata: „felhivatnak az egyházkerületek, miszerint az egyházközségenkónti és egyénenkénti, az 1 90 2. adóévre szóló adókimutatásokat . . . 1902. szeptember 1 ig beszerezni és az egyet, számvevőszéknek felülvizsgálás czóljából beküldeni szíveskedjék ?" Ez a legjobb akarat mellett végre nem hajtható. Az adó főkönyvek a jegyzőkhöz csak július hó végén, néha csak augusztus elején érkeznek le. Tehát csak augusztusban végezhetjük az állami