Evangélikus Egyház és Iskola 1902.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Stromp László. Vád alatt

dásan klasszikus kincses bányájának nevezem"

7) s egyúttal néhány bibliai példával igazolom azt is, mint gondolnám én a káté tantételei megértésének a vallásoktatás terén az Isten igéje útján való előkészítését. A mi előbb személyes éló hitükké vált s aztán megértették: az igazi tulajdonuk marad mindenkoron. Ha pedig ily alap nélkül csak úgy beemlékeltetjük velők a symbolumot, hát bizony örülnek, ha szabadulva az iskolából, haszontalan nyűgként lerázzák azt lelkűkről. Itt is tehát tulajdonkép Pröhle egy végzetes félreértésnek lett a rabjává. Hitelvi kérdést csinált abból, a mit ón paedagógikai szempontból tartottam szem előtt s mindvégig csupán a paedagógikai szempontból tettem megbeszélés tárgyává. Lám és a helyett, hogy paedagógikai aggályaimat igyekeznék megczáfolni, egyszerűen rákap a magas b i t e I v i paripára s innen veti szememre azt a „könnyelmű antinomismust," a melynél fogva „meghasonlottam a kátéval" s „mivel — úgymond — a theológus meghasonlott a kátéval, hát a paedagógus azonnal kész neki segíteni" — s kidobja a kátét, az iskolából . . . Hát a legegyszerűbb ós tán a legmeggyőzőbb lesz, ha Pröhle ez alapos tévedésének ós balitéletónek a megdöntésére ide iktatom a népiskola vallásoktatási tantervét, úgy, a mint ón azt az általam felállított paedagógikai elvek ós követelmények figyelembe vételével, magamnak megcsináltam s hallgatóimmal is közölni szoktam. A népiskola első osztálya, mint általában az oktatásra előkészítő évfolyam, a melyben a íősúly a beszéd és értelemgyakorlatokon s az irás, olva sás és számolás elemein fekszik, a vallásoktatás szempontjából is természetesen csak előkészítő jelentőségű s ezért itt a vallásoktatás inkább az egész iskolai rendben, a fegyelem (e szót nem policziális, de paedagógikai értelemben tessék venni) vallásos szellemén, rövid énekek ós imák betanításában (főleg énekek I) s a beszéd és érte* lem gyakorlatok, valamint az irás ós olvasás anyagának valláserkölcsi tartalommal való eltöltésében fog érvényesülni. Azonfelül már itt megkezdődnek a gyermek kedélyvilágát legközelebbről érdeklő bibliai elbeszélések, a tanító szabad (meseformájú) előterjesztése s ezt követő kikérdezés útján. A második osztály tananyagát az ó- és újszövetségből vett szemelvényes elbeszélések fogják 7) Külön lenyomat 49. 1. képezni, tehát főleg Jézus születése, gyermekkora, viszonya a gyermekekhez stb. s az ó szövetségből a gyermekvilághoz legközelebb eső patriarchális kor, de a keresztyén ethika tükrében (pl. Jákob esete.) A harmadik osztályban immár áttérhetni az ószövetségi történet összefüggő előadására, főtekintettel a törvényre, mint az ó szövetségi kijelentés tartalmára s az e törvényt eszményítő prófécziára. Természetesen, mint szent zene, kisérje ez oktatást folyton az evangéliom igéje. A negyedik osztályban ez alapon az új szövetségi üdvtörténet tanítandó, fótekintettel a hegyi beszédre, mint az új szövetségi tökéletes törvényre (Máté 22: Szeretet) ós a parábolákra. A hegyi beszéd folyamán kellő didaktikai érvényre jut a miatyánk is Természetes, hogy itt az anyag Jézus élete folyásának menete szerint csoportosítandó, mert személyes hitet legbiztosabban a hit tárgyának, Jézus személyének előtérbe állítása útján kelthetünk. Az ötödik osztály anyaga az apostoli majd ebből kifejlett katholikus („egy közönséges") egyház története, a sülyedés (róm. katholicismus,) a reformáczió Itt ismerkedik meg a gyermek 1. az egyetemes sy m bolum mai, 2 a Kátéval (kapcsolatban a reformáczió igazi keresztyén katholicitásával.) 3. az augustana conféssióval, mint az evang. egyház fősymbolumával. Természetesen : nem dogmatikai tartalmuk, hanem történeti létrejöttük, értékük, s legfeljebb taitalmuknak igen rövid vázlatban való megjelölése szerint. A hatodik osztályban most már főtárgy lesz a magyar prot egyháztörténet, mint az egyetemes egyháztörténetnek hazai talajon való folytatása ; s azzal együtt a keresztyén hit és erkölcstani elvek rövid, életteljes ö s s z e fo g 1 a I ás a, különös tekintettel a keresztyén életeszményre („non scholae, sed vitae .. .") Szükségtelen külön kiemelnem, hogy valamennyi osztályon keresztül csendül a buzgó, ének és a bibliának szorgalmas olvasása. Legyen e csak vastag vázlatban itt megrajzolt ptogramm jó vagy rossz: az most mellékes. Ámde Pröhle egy tanulságot meríthet belőle. Azt. hogy a programmban a genetikai fejlődés elvéből folyólag ott találjuk a törvényt; ugyanez elv alapján ott a miatyánkot, ott a s y in bolum ot s ott a kátét is a maga egészében, tör-