Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Ipolyságh

alkohol romboló hatásának a testi szervezetre ós komolyan hivta föl áz illetékes köröket a népélet é legnagyobb ellenségével való erétyes ' szembes'iállásra ós a következetes küzdelemre: Fejtegé1 téseinek positiv eredményeit a közgyűfés egyértelmű határozattal a következő javaslatba foglalta össze: „A közgyűlés az orvosokhoz azzal a kérelemmel járul. Iiogy támogassák az egyesülőt törekvéseit a családokban, s különösen hassanak çda, hogy az egyesületnek népies iratai a közegészség ápolása és fejlesztése dolgában a nép körében a legszélesebb rétegekben terjedjenek. Legyenek ők magúk is a legmelegebb szószólói az egyesület czéljainak, s kövessenek el mindent az alkohol mértéktelen élvezetének lehető megakadályozására." — De Berlin fővárosa is megmozdult az alkohol ellen. L*y a minap a mértékletességi egyletek egyesült gyűlést tartották, a melyen számos orvos, tanár, tanitó, diák és munkás vett részt. A gyűlésen dr. Lichtenberg előkelő orvos elnökölt. Ser vu s charlottenburgi tanár volt az első szónok, a ki az alkohol élvezetének a német népre gyakorolt veszedelmeit fejtegette. Hangsúlyozta, hogy Kr a ege 1 ni orvostanár vizsgálatai szerint mar 20 gramm alkohol elégséges arra, hogy megzavarja az ember normális gondolkozását. Az alkohol oly erős méreg, hogy a morphium mellett a gyógyszertár méregtartó szekrényébe való. Csak az a sajnálatos, hogy a tudományos kutatásnak ez a kétségbevonhatlan eredménye még nem tudott szélesebb körökben meggyőződést kelteni. Azt is fejtegette a szónok, hogy az alkohol élvezete Némethonban emelkedőben van, s hogy azzal a sociális viszonyok is szerves összefüggés

1 ben vannak. Öriási summák azok, a melyeket a német nép alkoholért ktád, s a melyekkel a flottákra és csatornákra fordított összegek eltörpülnek. Végül ' a szászok amaz erős meggyőződésének adott kifejezést, hogy az eminens veszedelemmel szemben. — mely több áldozatot kiváii, mint a pestis -vagy a kolera — mértékletességgel mire sem mehetünk, hanem csakis a teljes abstinentiávai. — A következő szónok volt Strecker orvos és Richard bécsi jogász. Előbbi az alkoholnak a testi egészségre, Utóbbi annak a nemzetgazdaságra gyakorolt káros hatását fejtegette. A gyűlés e szónoklatok behatása alatt egyhangúlag határozattá emelte az alkohol elleni küzdelem fölvételét az egész vönalön. — Bizony népünk ez iszonyúan pusztító veszedelmével neuüiik >'s komolyan kell foglalkoznunk, mert nálunk nem is egyes családok, hanem egész vidékek valósággal inficiálva vannak e bajtól, a melynek nyomában csak anyagi és erkölcsi nyomorú ság jár. Németországban a bel misszió már az iszákosság gyógyításával foglalkozó intézeteket is létesített. A berlini bo t rá ny p öY ö k ró I hajmeresztő dolgokat olvasunk-'

Beschlag „Düutéch-Rv. Blätter" Gr,. folyóiratában, a melyek csak azt igazolják, hogy iszonyú nnrális defektusban szenved a német néprétegek-igen^nagy része, Azt olVa^ sük, hogy az élvezeték hajliászat'a

Js azzal összefüggőleg az ideálistikus életfelfogás

; háttérbe szorü-' lása s a materialista felfogás érvényesülése folyton emelkedőben van. Korunk életmódja és felfogása Németországban' is óriásíiag változott a inalt század első évtizedeivel'szemben. A rríulfr század nemzedéke, tol a legfelsőbb Körökig egyszerű viszonyok, sőt nélkülözések között :élt, mig' a jóiét emelkedése 1870. óta iszonyú arányban növelte és fokozta a megélhetés igényeit. A hivatalnokai kar is csekély fizetése daczára egys/erű volt ós kevéssel megelégedett. A német -kötelességtudat s a hivatásliűség^ volt a rugója a korábbi hivatalnoki kar munkálkodásának. Mindez lényegesen változott az Utóbbi évtizedekben. Mindenki' sietteti az életet s hajhászsza az örömélvezeteket. A munkát csak eszköznek tekintik az anyagi ésérzéki élvezetek könnyebb megszerzésére. Sokansoha sem tanulták meg, hogy akaratukkal ós értelmükkel fékezzék a vágyakat, s igy nem csuda, lia — mint Sternberg bűtipöre és igazolja -— áldozatúl esnek a nagyszámú kísértéseknek. Kü-> lönösen a vesztegetések sok áldozatot vonnak maguk után. Az állam csak • a ílagráns eseteket büntetheti. Itt. az anyagi élvezetekről s a földi javakról szóló általános felfogásnak gyökeres megváh toztatására van szükség, a mi, ha nem sikerül/ úgy a mammon ós a gazdagság lelki veszedelmei a végromlás örvényébe sülyesztik a népéletetv Csak az örök lelki jó ä mi népünk erkölcsi és* sociális megújulásának egyetlen szilárd alapja, minek útja az evangéliom és Trendelenburg philosóphus szerint csak a lemöhdié és a takaró^ kosság. ' • . • A porosz királyság jubileuma aíkalmából érdekes .összehasonlítást tett a néniéi prot. sajtó „Poroszo rszág és a pr o testa n tismus" között. Egyértelműlég vallotta azt á, meggyőződést, hogy a mai Poroszország a nemet Protestantismus produktuma és mai nagyságát is a reformátió örökségének köszönheti. Ama vállá sos erkölcsi szellemű hatalom szülte ós növelte nagygyá Poroszországot, mely megnyilvánult à német reformátióban, és mindabban, a mi az ő népében nagy, nemes, hatalmas és dicső volt. Ebből a szellemből támadt vallásos hite, theol tudományossága, kötelességtüdása (Kant ethikája,) s ez szellemi ós erkölcsi nagysága fejedelmeinek és ereje ós meggyőződése a népnek és a hadseregnek. Ez a szellem szótte-fonta a német összetartás s majdan az egység szálait, a mely egybefűzte az uralkodóházat a néppel. De nemcsak a hit és a vallásos-erkölcsi meggyőződés eredt