Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Thomay József. xxx - Weber Samu. Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts

tér át. Behatóan ismerteti Henri George rendszerét és ennek a magántulajdonhoz való viszonyát. Ezután a kollektivizmust teszi — a magántulajdon szempontjából — vizsgálata tárgyává a szerző, ílajd ugyanebből a szempontból kiindulva ismer teti a szociális alapjogokat. Külön fejezetben foglalkozik az értekezés a keresztyónségnek a magántulajdonnal szemben elfoglalt állásával is. Munkája végén szerző oda konkludál, hogy igaz u^yan, hogy — mint a szoeziálisták állitják — a tőke- és a föld-, mint termelési tényezők feletti magántulajdonjog az, mi a létező egyenlőtlenségek 4ka. De szerző azt találja, hogy az összes szükségletek lehető legjobb kielégítése éppen a magántulajdonjog mellett vált lehetővé. Es ezért a magántulajdon fenntartása szükséges mindaddig, inig tökéletesebb intézményt helyébe áliitani nem tudnak. Már pedig az egyes szoczialis irányok ajánlotta új intézmények nem az a „bölcsek köve," melynek a szocz'álisták mondják. Protestáns lap. „Hogy is állunk az egyházak jogegyenlőségével az anyagiak terén ? Hivatalos, hiteles kimutatás szerint a magyar állam közvagyonából 1.964,034 kat. hold birtok van a róm. kath. egyház kezén ós 299,441 kat. hold a görög kath. egyházén. Ha e rengeteg birtok kat. holdját csak 200 koronával számítjuk is, és hozzáadjuk a „vallás alap" nak ós „tanulmányi alapinak 28 — 30 milliónyi pénzalapját: a magyarországi kath. egyház a magyar államnak kerek számban 500 millió kor. értékű közvagyonát haszon élvezi, legalább is évi 25 millió kor. jövedelemmel. Ehhez véve a városok, politikai községek stb. azon hozzájárulását a kath. egyház fenntartásához, a melyet a patronátusság czimén teljesítenek s a melynek évi értókét bizonyára kevésre becsüljük 5 millió koronában s nyomtatékul reá adjuk az állampénztárból különböző czimeken élvezett 500 ezer kor. államsegélyt : évi 30 millió koronát tesz ki a hazai kath. egyház állami támogatása. A görög keleti egyházra nézve sem túlozunk, azt hiszem, ha a magyar államtól nyert direkt vagy indirekt (naszódi erdőségek stb.) tőke javadalmát 50 millió koronára tesszük, a melynek 2\ millió évi jövedelméhez adva 200 ezer kor államsegélyt és 1.877,226» kor. kongruát : a magyar államtól élvezett évi javadalmát 4.577,226 koronára tesszük Az ág. hitv. ev. luth. egyháznál különbséget kelleue tennünk az „erdélyi szász nemzeti" és a „magyarorszagi ág. hitv. evang." egyház közt. Mert a mig az előbbi nem magyar anyanyelve mellett is, nagy mennyiségű reformáczió előtti s szintén állami forrásból eredt egyházi ós iskolai vagyonnak van élvezetében (fájdalom erre nézve semmi hivatalos adat sincs kezeink között) s e mellett még 32,000 kor. évi államsegélyt is húz : addig a magyar lutheránus egyház csak 100 ezer kor. államsegélyben, 140 ezer kor. közalapi segélyben ós 329 ezer gîmn. segélyben ós 142,692 kor. kongruában részesül, együtt: 711,692 kor. évi állami támogatásban. A helv. hitv. (ev. ref.) egyház kap : 146 ezer kor. államsegélyt, 160 ezer kor. közalapi segélyt, 482 ezer gimn. segélyt és 877,226 kor. lelkészi kongruát, összesen évi 1.665,226 koronát. Az unitárius egyház 20 ezer kor. államsegélyt, 36 ezer kor. gimn. segélyben ós 76,400 kor. papi kongruát ; együtt évi 132,400 koronát. A zsidó vallás 20 ezer kor. államsegélyt és 182,272 kor. papi kongruát ; összesen évi 202,272 koronát." Magyar állam. „Neveket kár volna emli teni, de eleget lehetne tölhozni annak bizonyítására, hogy a papok tönkre mennek, eladósodnak, elzülienek. még pedig egészen jólelkű, hivatásuknak lelkiismeretesen élő papok. Miért ? mert jövedelmük nincs többé arányban azon kötelezettségekkel, a melyeknek megfelelni iparkodnak ugyan, de eleget tenni neui birnak. A kongrua rendezése sürgős, mert az elzüllés rohamos lépésekkel előre fog haladni. Okai ezen állapotnak ismeretesek ; a nép rohamosan szegényedik, küzd a megélhetés nehézségeivel, nem adakozó többé a papság irányában, mint hajdan. A vagyonosak, tehetősek, a korszellemének hódolva, mindinkább cserben hagyják az egyház szolgáját, iegínkább akkor, ha sze gény, úgy, hogy azt lehet mondani, hogy a pap népszerűsége vagyonával arányos. Vagyonos pap társaságokat láthat házánál, tekintélye növekedőben van. Jaj a szegénynek, a ki csak kérni tud, adni semmit. Azt meg mindenki tudja, hogy a régi canonica visitatiók szerinti javadalmazás meg felelhetett az akkori idők viszonyainak, de nem felel meg ma többé semmiképpen sem." (Mit szóljunk, ha a protestáns papság fizetését tekintjük? A r. kath. egyház töméntelen javakat kapott ezer év alatt az államéból, miért nem forditja azt a szegény lelkészek fölsegélésóre is ? A protestáns egyház nem kapott. A r. kath. papot nem a nép fizeú, tehát tekintélye ezen okból nincs megtámadásnak kitéve, a protestáns pap a legtöbb esetben maga szedi be a szegény embertől panaszos fizetését. A r. kath papnak nincs családja, a protestánsnak van, s annak nemcsak eltartására, ha nem gyermekeinek iskoláztatására is kellene a nagy költség. A r. kath. papságnak nagy a tekintélye, befolyása az államban, a társadalomban éppen vagyona révén, a prot. papság nagy szegény sége miatt háttérbe szorul mindenütt, — mégis a protestáns nép nemcsak ragaszkodik vallásához, hanem ki nem fárad áldozataival támogatni azt. Nagy erkölcsi erőnek kell abban a vallásban lenni, nagy dicsőség ez a protestáns papságnak és népnek 1)