Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Vegyes vallásúak gyermekeinek keresztelése

A történelem egyes korszakai szinte drámai erővel jelennek meg s úgy is hatnak, mert a sors szinte művészien dolgozta ki. Nagy Sándor handmeneteiben, Hannibál alpesi útjában mintha egy-egy épos testesülne meg. Róma bukása, Karihágó elpusztítása, a Thermopilée, az Abenceragok sorsa mind költőibb sót egyenesen drámai érdekű. Drámai, korszaka nincs az egész világtörténetnek, mint a 30 éves háború, az eszmék és szenvedélyek vad és nyers harczának borzasztó kora. Wallenstein féktelensége, csapatainak fanatizmusa betölti a világot s drámai erejűvé teszi az egész korszakot. Ez megint egy olyan világesemény, a melynek hullámai hozzánk is át csapnak, s az európai történelem lapjain megint megfordulnak magyar nevek. A keresztyénség terjedése óta Nyugatról nem csapódtak ide nagyobb hullámok, mint ebben a korban. Erről a korról szól a ,.Nagy Képes Világtörténet" 147. füzete, mely most hagyta el a sajtót. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik, egyet, tanár, ki egyszersmind a VIII. kötet irója is. Egy-egy gazdagon illusztrált kötet ára diszes fólbőrkötesben 16 korona; füzetenkint is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek Irodalmi Intézet R^s/.vénytársaság Budapest, VIII., Üllői-út 18 sz.) s minden hazai könyvke reskedés útján havi részletfizetésre is. Siri beszédek. E cziminel indított meg Zih Károly békésszentandrási tanitó egy folyóiratot a protestáns tanitók használatára. A. folyóirat 3 havonként fog megjelenni. Az első füzet első fele megjelent 1901. nov. 1-ón és tartalmaz 12 siri beszédet. A protestáns tanitók sokszor hasznát vehetik e folyóiratnak ós óhajtjuk, hogy ez érdemes tanitó vállalatát siker koronázza. Előfizetési ár egy évre 4 korona. Az előfizetések valamint a vállalat szellemi részét illető dolgozatok Zih Károly czimére Békésszentandrásra küldendők. Magyar állam. Az 1848. évi XX. t -cz. végrehajtása tárgyában arra inti a protestánsokat, hogy függésbe kerülnének az államtól. „Mit gondolnak azután mindezzel a jelszavak után indult protestáns pásztorok I (Dehogy jelszavak : törvény után, melynek^inegtartására a király megesküdött. A pásztorok pedig nem pásztorok, hanem lelkipásztorok, a mi nem egy ám I) Nekik derogál, hogy az egyháztanács rendelkezzék velők, ezért és csak ezért szeretnének menekülni az állam szárnyai alá, ott hagyva a gyülekezetektől vett pásztori megbízás egyházjogi és hitelvi üres szalmáját a presbytereknek, hadd csépeljék azok, a inig ők az állami jászol mellett szeretnék ropogtatni az abrakot (Ilyent csak az találhat ki, a ki már régen abrakot ropogtat. R. kath. veti sze inére a protestánsnak, hogy derogál neki az egyháztanácscsal együtt kormányozni, hiszen a il kath. papság áll ezer év óta az állami jászo! mellett s kövérre hizik az abraktól. Olyan nagyon félti ós irigyli, ha a protestánsnak is jutna valami. Ilyen okoskodás csakis jászol mellett érthető 1) Alkotmány. „A mennyire rosszhiszemű, épp annyira őrületes az a handabanda, melyet néhány protestáns agitátor az 1848. XX. t.-cz. végrehajtásának kövelelése közben produkál. Konstatáljuk, hogy a protestánsodnak úgy látszik kisebb, de józanabb része nem csak távol áll ettől a handabandától, de határozottan dezavuálja azt. (Júliusban irt igy az „Alkotmány," azóta mind a két protestáns felekezet kerületi gyűlései határoztak a fölött, hogy az 1848. XX. t.-cz. foganatosítását sürgetni kell. Az „Alkotmány* tehát nagyon rossz prófétának bizonyúlt! Ebben a „handabandában a protestánsok legjózanabbjai is részt vesznek, sőt az óta már a miniszterelnök is, a ki pedig r. kath vallású, kijelentette, hogy azt a törvényt, ha fokozatosan is, végre kell hajtani.) A protestánsok a jogi paritást minden lehető téren elérték, sót e paritás gúnyára sok irányban a befolyás, súly és döntő szerep aránytalan mértékben az ő kezükbe jutott. (Oh dehogy, az „Alkotmány*-nak csak az fáj. hogy a protestánsok is kaptak már némi befolyást, holott a régi jó időkben semmi hivatalt sem volt szabad viselniök.) De hát mit nekik haza, mit törvény, mikor az elvakult fanatizmus ugy elsötétíti látá sukat, hogy azt sem tudják már megítélni, hogy ez a botrányos hajsza hova vezet ós mely elemek malmára hajtja a vizet. (Ezt a protestánsok mondhatnák el a pápistákról : mit nekik a haza, a törvény, ha a pápa mást követel Rómában 1) Talán még eszükre térnek azok az urak. Mert hogy most vérben forgó szemmel a saját felekezetükkel a kész veszedelembe készülnek rohanni, azt bizonyítja az a másik követelésük, mely oda irányul, hogy a bevett felekezetek egyházi ós iskolai szükséglete állami költségek által fedeztessék. (Furcsa : veszedelemnek tüntetni fel a protestáns egyházra, lia a költségektől szabadul, a mik szegény hiveit századok óta nyomják; veszedelemnek mondani, a mit 1848 ban törvényhozás ós király törvényben szentesitett. Nagyon együgyűnek tekinti olvasóit az „Alkotmány," ha ilyen okoskodással tartja őket jól, hiszen ha az 1848. XX. t. cz végrehajtása veszedelem volna a protestantismusra, az „Alkotmány" pártja sürgetné azt legjobban 1) Válasz. A 38 dik számban ez a kérdés volt fölvetve r „Oly vegyes házastársak, kik egybekelésük alkaU