Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Thomay József. xxx - Weber Samu. Ehrenhalle verdienstvoller Zipser des XIX. Jahrhunderts

téren — most jelent nu,' a 112. fizite. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője dr. Marczali Henrik egyet, tanár. Ejy-egy gazdagon illusztrált kötet ára díszes félbóríötésben 16 korona, füzetenként is kapható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői út 18. sz.) s minden hazai könyvkereskedés útján, havi részletfizetésre is. Evangéliomi köíös istentisztelet. A hegyi beszéd magyarázata és Palesztina rövid földrajza. Iparos tanoncíok és ismóilősök számára irta: Ruttkay Sándor salgótarjáni ev. lelkész. A szerző a mű bevezetésében Isten imádásáról, Jézus Krisztus szeretetéről szól. Majd áttér a közös istentisztelet helyére. Ebben a pontbau a közös istentisztelet helyét tárgyalja a zsidó népeknél, a régi keresztyéneknél és az ág. hitv. evangélikusoknál. A következő fejezetben a közös istentisztelet idejét mondja el, megemlítve összes ünnepnapjainkat s azok jelentőségét. Azután leirja a közös istentisztelet módját úgy az első keresztyéneknél. mint napjainkban, az istentisztelet sorrendjet s a templomban való magatartást. Negyedszer a közös istentisztelet eszközeit sorolja fel. Egy más pontban a zsidó nép vázlatos történetét adja elénk. Majd az ó és új-szövetség könyveit sorolja íel külön külön s hozzáteszi a könyv rövid tartalmát s jellemzi az egyes könyvek iróit. Egy táblázatban az óv minden vasárnapjára és ünnepeire kitűzött szentírási szakaszok vannak felsorolva. A függelék 1. részében Palesztina leírása van. Azután elmondja az evang. énekes ós imádságos könyvek rendeltetését. A függelék 2. részében a „ hegyi beszéd " et tárgyalja magyarázatokkal kisórve ; ismerteti továbbá a bibliai zsidó felekezeteket. A függelék 3. részében a jelképeket, jelvényeket magyarázza. Végre a 4. részben néhány ismertebb bibliai név jelentésót s végül Luther énekét közli. —A könyv ára 60 fillér. Weber Samu: Ehrenhalle verdienst vollerZipserdes XIX. J a h r h. Igló (Schmidt) 1901. 484 lap. Ára ? A hazai történetírás terén több forrás művével oly előnyösen ismert s mint főesperes más a gyakorlati egyházi feladatok terére terelt Weber Samu bélai ev. lelkész díszesen kiállított művével van itt dolgunk. Meitzer J. „Biographien berühmter Zipser* cz. művének kiegészítése és folytatása a mű, a mely az 1800 —1900. években élt s kiválóan kitűnt szepességieknek vatóban „díszes csarnoka." Emléket emelt művével azoknak az országosan ismert mult századbeli szepesi fárfiaknak, a kik a haza, a tudomány, az egyház és iskola, s a művészet ós ipar terén tűntek ki maradandóbb becsű alkotásaikkal. A mű a kiválóbb férfiaknak arczkópeit is közli, s nem rajta, a szerzőn múlott, hogy a többiekét is ne közölje. Emlékezésre és követésre miliő, s 141 tagból állá arczkópcsarnokát úgy m itatja be, hogy a leghi telesebb forrásoí ós személyes utánjárás ós közlés nyomán sorra ismerteti az egyház, az állam ós a hivatal, a lelkészi hivatal, az isüola ós nevelés, az orrosi tudomány ós gyakorlat, a kereskedelem, a haza, a közlekedésügy, s az ipar fórfiait, kik között nem egy országos hirű névvel találkozhatunk. Ilyenek Bredetzky S., Klein J. S., Fabriczy A., Páckh M és A.

f Máday K., Kalchbrenner K., Trangaus I., Irányi D., Glatz J., Bexhaft A , Munyay A.

f Wagner K.. Rumy Gk, Tavasi L., Haberern S , Hunfalvy P. ós J., Hizslinszky F:, M*riássy A., Posewitz S., Mardrony S. ós mások. Weber műve nemcsak litographiai, hanem bibliographiai szempontból is igen értékes ós tanulságos, úgy hogy egy későbbi kornak is útmutatásul fog szolgáltatni. E műnek életrajzi adataiból megtudjuk, hogy Szepesvármegye máig is hatalmas kiiltúrális talaj, a mely azonban legújabban az eltótosodással együtt járó pápás katholicismus befő lyása alatt ós terjedése következtében — a tömeges kivándorlásról nem is szólva — a hanyatlás lejtőjére jutott. Tükörül szolgálhatna tehát Weber műve a mai szepesieknek I M. Debreczeni prot. lap. »Egyike ez a vallástanitási dij kérdésé azoknak, a melyek egyház és állam között rendezve még nincsenek ; sót ez éppen olyan, a melynél a rendezés szükségét egyik oldalon sem látják ma még. Pedig mint minden rendezetlen állapot, ez is megtermi a maga káros gyümölcseit ; ezek fogják majd sürgetni a megoldást. Tudom, hogy kevés súlylyal esik a mérlegbe az ón szavam : mégis közre adom azon véleményemet, mely szerint ezen, különféle czimen adott állami dotácziók, igy személyeknek kiutalva, nem egyéb, mint alattomos eszközök egyházunk függet lenségónek lassú megsemmisítésére. Azt gondolom azért, nagyon ideje volna zsinati törvényhozásunk nak megmozdulni e vészes áramlat feltartóztatására és előterjesztést tenni az országos törvény nozásnak összes, nem fedezhető szükségleteihez mórt állami segélyadásnak az egyetemes egyház pénztárához egy összegben kiutalása tárgyában, visszavonatva a kongrua törvényt is jelen alakjában." A szoczializmus és a magántulajdon. Irta Flórián Károly, a jog- és az államtudományok rektora, az eperjesi jogakadémia nvilv. rk. tanára. Különlenyomat a „Huszadik Század" ból. Ára 80 fillér. Kapható Révai Samu könyvkereskedésében Eperjesen. Szerző — kit nemrégiben „sub auspiciis regis" avattak doktorrá a kolozsvári tudományegyetemen — ebben a tanulmányában az egyes szocziális irányoknak a magántulajdonhoz való viszonyát fejtegeti. A szoczializmus ós a magántulajdonról szóló általános fejtegetések után az agrár-szoczializmusnak a bemutatására