Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Magyary M.. 1902. jan. 1.

nem lép, hogy az ige: az 184 8. évi XX. t. cz. testté, „a jog, törvény és igazság" valósággá változzék. Nincs mulasztani való idő; valóban „periculum in moral" ... Ha a hiveink vállaira nehezülő nagy egyházi teher könnyilését, mely itt-ott már elviselhetlen, — az államtó' az 1848. évi XX. t. cz. alapján nem követeljük, — nem nagy jóslási tehetség kell hozzá : az egyház vezetői a vezetendók közül nagyon sokat elveszítenek 1 A „de profundis* kiáltók szava nem messze hallatszik; kik egyházunk kormányrudján vannak, azokat kéri egyházunk a sorompóba lépésre, hogy váltassák a sok szép Ígéreteket tet t e k k ó. Kimondotta a törvényhozás a felekezetnélküli séget, mely tagadhatatlan, hogy a liberalismus pos tulatuma s a mi egyházunk, mely a haladással kezet fog, megtagadná múltját, ha a lelkiismeret szabadsága ellen k ü zdene. Ámde a felekezetnólküliségnek, mely tág kaput nyit az egyházi adótól való szabadulásra, csak akkor nem lenne visszás oldala, ha a protestáns egyházak az 1848. évi XX, t czikket nemcsak a papiroson, hanem a valóságban is ismernék. . . . A hol a hivek számának a felekezetnólküliség révén való apadásával kevesbedik az egyházi adó szükséges összege, ott az igy támadt hiányt a megmaradt hivekre kell vetni, kik azt hiszem, nem valami nagyon örvende nek a teherszaporodásnakl . . . Feltéve, de meg nem engedve, — mert a törvény statuálja a lehetőséget^— ha valamaly egyházközségben a tagok mind felekezeten kivül állókká lennének az egyházi adótól való szabadulhatás okáért, ugyan mi lenne azzal az egyházközséggel? A törvényt tiszteljük, mert a protestantismusnak a törvénytisztelet volt minden időben az erős oldala; de éppen a f e le k e z e t n ó 1 k ü 1 i s ég törvénye iránti tiszteletünk követeli az 184 8. évi XX. t. cz. végrehajtásátl . . . Hisz e követelésnél nemcsak a „jog s törvény," de az „igazság" s méltányosság alapján is állunk. Egyik lapban nemrégiben olvasni lehetett, azon kimutatást, mely részletesen felsorolja, hogy mindegyik egyház, mily összeget nyer az államtól évi segélyképpen s viszont mekkora összeget: fordítanak az illető egyházak állami feladatok támogatására? A fentidézett lapban közölt s egyházunkra vonatkozó számadatok, az igazság s méltányosság hiányáról beszélnek: A római egyház — a hivatkozott lap szerint — kap az államtól évi segélyt (az államtól élvezett közvagyon évi 5§ jövedelmét számítva^ 25 millió koronát s állami feladatok támogatására fordit csak 6 m i 11 i ó 145,000 koronát. Az ág. h. ev. egyház kap az államtól évi segély czimén: 711,000 koronát s állami feladatok támogatására lordit: 2 millió 335,000 koronát. A római kath. egyháznál az államtól nyert adományból esik 1 lélekre: 343*9 fillér; az ág. hitv. ev egyháznál: 74*1 fillér; az az migp a római kath. egyháznak milliói maradnak meg az állami dotatióból, addig az ev. egyház az állami feladatok támogatására nagy összeget ráfizet, mely ráfizetett összegért saját hiveit kénytelen zaklatni ós keseríteni 1 . . ... Mit szól ez adatokhoz a méltányosság? . . . Hálára kötelezik az egyházat azon vezetőink, kik tekintélyük, szavuk latba vetésével az 1848. évi XX. t. cz. megvalósulását eszközlik. Az újabbkori egyházpolitika által inaugurált „szabad versenyben" anyagi erőnk fogyatékossága miatt mi vagyunk a gyengébb felek. Pedig a mi gyengeségünk nemcsak magunknak, hanem az államnak is árt, mert hisz azt az egyet elismeri az állam, hogy a protestáns egyházak nem ellenségei, hanem igaz barátai az államnak. Az állam közvetve saját érdekét mozdítja elő, saját jövőjót biztosítja, midőn a protestánsokat az 1848. évi XX. t. cz. végrehajtásával támogatja I . . . Egyházunk a törvény végrehajtása érdekében már tett egy lépést, midőn az egyházi közigazgatási költségek fedezésére, az egyetemes egyház útján államsegélyt kért. Az ón szerény véleményen^ szerint azonban az egyetemes egyház, habár legfőbb testület is, mégis csak egy személy. Decentralisálni kell a kérvényezési; & nyári egyházmegyei gyűlések alkalmával, kérvényezzen minden egyházmegye — az 1848» XX. t. cz. végrehajtása érdekében — külön-külön^., még pedig a képviselőházhoz; hadd tudjuk meg, kik barátaink ós ellenségeink? Igy cselekedtek a római kath. esperességi kerületek is annak idején az 1868. évi 53. t. cz. 12. §-ának eltörlése végett, még pedig siker reif ...A ki ennél jobb expedienst tud.