Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kund Sámuel. Evangelmi mysticismus

nepelhetünk megmérhetetlen kegyelmedhez és irgalmadhoz méltó szeretettel s tiszta, szent örömmel. Tudjuk, hogy a bűn és a vétek sok szivnek ajtaját zárva tartja a te véghetetlen szereteted előtt. De éppen ezért alázattal leborulva előtted a porba, esedezve kiáltunk a mélységből a magasságba fel Hozzád : nyisd fel a bűnös szivek ajtaját, ragyogtasd be oda szereteted napjának sugarait, hogy felmelegüljön minden ember kebele s magához ölelje a megváltó Krisztust. Cselekedd, -hogy öröm s békeünnep legyen minden szivben a szeretetnek az áldott ünnepe. Légy üdvözölve szent karácsony, boldog <>römnap 1 Ragyogásod, fényed deritsen világosságot, az uraló sötét éjszakába, a bűnnel megterhelt lelkek mélységébe. Emeld fel lelkünket minden földi salaktól ment szent örömre gyújtva ; ittasitsd meg túlvilági • boldogság kelyhóből. Nyisd fel a született Jézus előtt szivünk zárát az önodaadó szeretet kulcsával. Lövelj túlvilági fényt agyunkba, hogy megértsük az angyal üdvözletét. Old fel nyelvünket, hogy hirdessük Isten atyai szeretetét, örök dicsőségét. Gyújts égi fényt szemeink előtt, hogy lássuk a kegyelem tündöklő napját, a földre szállott irgalom zálogát s a testté vált szeretetet: Krisztust* Szenteld kebleinket Atyánk templomává, melyben az oltár a Jézus bölcsője s azon a soha ki nem alvó égi tűz, istenfélelmünk, hitünk lángja legyen. Nyisd meg füleinket, hogy halljuk az égi seregek énekét s fölzengjen itt a földön is, a palotában ós kunyhóban a hálaadás ós az öröm szava. Kölcsönözz erőt karjainknak, hogy elválaszthatatlanul magunkhoz öleljük üdvünk megszerzőjét, az áldott Űr-Jézust. Erősítsd meg lábainkat, hogy el ne fáradjanak a Jézus keresésében s pihenésre addig ne hajoljók testünk, mig a mennyei küldöttel lelkünk nem egyesül. Óh szülj újra minket, szeretetnek, örömnek ünnepe, szent karácsony napja, szülj újra teljesen, hogy minden lélek ismerje Urának s vallja Üdvözítőjének a született Krisztust ós minden sziv megteljesedjék égi szeretettel, mennyei békével s Istenünk, jó Atyánk dicsőítésével. H.-Vécse. Koylcs ANDOB. Evangéliomi mysticismus. Elnöki megnyitó beszéd. Elmondta : dr. Alexander Maclaren Angolból fordította: Lukácsy Imre. Beszédem tárgyául a mysticismust választottarn ; ós ha a tárgy némelyek lelkét megrezzenti: ez azt mutatja, hogy tárgyam időszerű s elmélkedésre alkalmas. A mysticismus kétségkívül bizonyos tekintetben kóteshirű fogalom napjainkban, melyet gyakrabban kárhoztató, mint dicsérő jelző szokott kísérni a közönséges használatban. De nem szabad felednünk, hogy van a mysticismusnak józan ós egészséges faja is, mely a létező világ és a benne küzködó emberiség fenséges czóljához igyekszik hatolni s igy magában a keresztyénség eszméjében gyökerezik. Mert a mysticismus alapprincipiuma nem más, mint az emberi lélek közössége az isteni lélekkel; azt pedig mindnyájan elismerjük, — legalább elméletileg, hogy ez a közösség a mi hitünk szentek szentjót alkotja. Mindaddig, mig a keresztyónséget nem csupán rideg ószalkotta dogmák rendszerének, hanem a legtisztább erkölcsi elvekre ópitett, megszentelő hatású társadalmi közösségnek tartjuk; mig az új testamentom tanításainak élén a „Szent Lélek lakozása" dominál; s mig a kegyes szívről elhisszük, hogy az az emberi, az ethikai és észelveken felül — de azok segítségével — egy tisztább légkörbe képes emelni: aldig a mystikus elem nem hiányozhat az »élő keresztyén" lélekből s fundamentális részét képezi a keresztyén vallásnak. De hiába is akarnánk kitérni az elól az igazság elől, hogy az isteni lélek közöltetik az emberi lélekkel — mert hiszen a szentírás tanítása megállít bennünket s vissza térit ennek hitéhez. Mint nsinden ker. alapigazságnak, úgy ennek is a Krisztus szavaiban találjuk fel magját. Az a végtelenül mély ós gyöngéd kijelentése az Úrnak, melyet János ev. XV. részében olvasunk, élénk bizonyságot tesz az emiitett mystikus elemről. »En vagyok a szőlőtő, ti vagytok a szőlővesszők." Más szóval : egy élet pezseg minden hajlékony vesszőben s egy erő érlel meg minden fürtöt. A hajtás magában nem hozhat gyümölcsöt, ha csak a növénynedv a tőből szét nem árad. A tő által lesznek a hajtások egyekkó. Krisztus eme magasztos kijelentését Pál apostol úgy fejezi ki: „Élek többé nem ón, hanem ól bennem a Krisztus.* Ő bennünk ól, mint lélek a testben s mi ó benne, mint éltető légkörben. Ezek a szavak a legbensőbb közösséget feltételezik, a nélkül azonban, hogy személyiség bármely részen csorbát szenvedne. Az az igazság, hogy Jézus a benne hívőkkel