Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kovács Andor. Karácsonykor

nek. Álljon a koldus, az árva, a rongyokban didergő szegény mellé a paloták hatalmas ura, a gazdag ajándékokkal megrakott karácsonyfa boldog birtokosa és ossza meg örömét, a kinek sok jutott, azzal, a kinek az ég és föld örömünnepén is könnybe borul szeme s könnytől nedves inség, nélkülözés, szükségtől s fájdalomtól beesett, szomorú, sápadt az arcza. Mert a mig a földön éhezik az árva, a mig az üldözött menedéket nem lel, a mig a testbe öltözött isteni szeretet hajlékot nem talál minden ember szivében : addig nem lesz egy a mennyország a földdel ; nem lesz igaz öröm az ember lelkében. Mig a szegényt, a szűkölködőt meg nem elégíted ; mig a szomorkodó vigasztalást nem nyer; mig az elhagyottnak ügyét föl nem veszed; mig a fájdalmas sziv balzsamra nem talál s a csüggedőt és az elesettet mig föl nem emeled; nem találja meg örömöd a mennyet. Mig a fényben úsz^, ragyogó, büszke paloták mellett sötét, kis kunyhóban könnyeit ontja a sárba taposott ártatlanság s fájdalomtelt sóhajokkal ünnepel az Ínséggel, a nyomorúsággal küzdő, az elhagyott, a gyönge: addig az örömnek az útja nagyon rövid, nem ér föl az égbe. Mig az igazság kezén itt alant nehéz bilincs csörren ; mig a jóság, hű ség eltaposott virág; a inig a kegyesség megvetett, kigúnyolt ; a mig a szép, nemes kijátszott, elkerült; a mig a hit, a vallás szentsége, ereje sajátjává nem lesz minden egyes szivnek ; a mig az istenfélelem nélkülözhetetlen mindennapi kenyere nem lesz egyesnek, családnak, társadalomnak s az egész emberiségnek ; a mig a Krisztus anyaszentegyháza iránt való közöny jégpánczólja föl nem pattan a keblekben: addig nem győz itt a szeretet országa s nem lesz teljes öröm sem égen. sem földön S az égi seregek hirdette békesség megvan e a földön? A lelki béke, a benső nyugalom sajátjuk-e a löld lakóinak? Nem halljuk moraját az elégületlenségnek ? I Nem látjuk e azt a magasra csapkodó, háborgó áramlatot, melynek belső harcz, lelki elégületlenség a neve?! Előttünk folyik az az őrült hajsza, az e világi dicsőség, gazdagság, hatalom, hirnóv, múló javak után, melynek forrása a telhetetlenség s a vége az idő előtti összeroskadás. Látjuk a mammon imádók tömegét, kik istenfélelmet, jellemet, becsületet eldobnak maguktól s vakon rohannak a megsemmisülés, a kárhozat torkába. Körültünk lézengnek azok a sziv, lélek, hit,, vallás nélküli szánandó alakok, kik örökös kétségek között hányattatnak s kiáltó romjai az Isten képére teremtett embernek, S a családi hajlék békesség temploma? Fájdalom a kor romlott szelleme megmérgezte a családi szentély levegőjét is. Istent dicsőítő ének kev^s helyről hangzik ki, hanem a szitkok, a czivakodás hangjait hallhatod. S a társadalomban megvan-e a béke? Talán sohasem vivott az irigység, gyűlölet, a gonosz indulat oly heves csatákat, mint éppen e korban. S a nemzetek talán megértik s követik a békességet ajánló szózatot? Távoli földrészen a hosszas vérontás, a hazájukból kiüldözöttek, az Özvegyek és árvák sirása

K jajszava hirdetik, hogy hozzájuk még nem jött el a Krisztus, nem szállt le a szeretet országa. Oh ébredj fel álmodból búnös, elvakult emberiség, reád ragyog a mennyei fény, hozzád jött testben az isteni szeretet, neked nozott bókét a született Krisztus I Térj meg Megváltódhoz, hogy érezz örömet,, igaz szeretetet Isten ós az emberek iránt l Hiszen Krisztus nélkül kárhozat az élet, gyötrő, kinzó pokol. Ha Ö nincs ott, a családi szentély oltár nélkül áll. A hol ó nem ól, pusztulás van ott ; a hol az ő születésének melegét nem érzik, hidegek,, fagyosak ott a szivek, nemcsak 0 iránta, de egymás iránt is, börtön ott a hajlék s lakói szomorú életunt foglyok. Nélküle az emberi társadalom vásári piacz, hol adnak s vesznek kalmár lélekkel s öldökölve küzdenek egymással az önzés, a szeretetlenség, az anyagi érdek, irigység, gyűlölet. A népek élete sem lehet egészséges, emelkedett, virágzó, ha Krisztus szelleme nem lengi azt át. Nem és ezerszer nem ! Mert minden ország támasza ós talpköve a tiszta erkölcs, az erkölcs pedig a vallás gyümölcse s a vallás az Istenbe vetett hitnek szent virága. Szeretet, lelki öröm, béke! Ezek édes össz hangba olvadása, együtt fellángolása legszebb bizonysága az Isten iránti hálának az igaz ünneplésnek s a legszebb dicsének, mely a szeretet Atyját az égi seregekkel ekként magasztalja: „Dicsőség a magasságos mennyekben Istennek !'• Érezzük, .tu.dj.uk, óh Atyánk ! hogy nem ün-