Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Hajts B.. Vaday József. A protestáns jellem
az egyetlen protestáns szellemű napi lapot, a „Magyar Szó"-t fenntartani. — Nem kérünk lehetetlent. Csak azt kérjük, hogy minden lelkész igyekezzél; a »Magyar Szó" t hivei körében terjeszteni s szerezzen nekünk köztük 2—3 előfizetőt. Nem akarjuk az unalomig ismételni, hogy mi haszonra nem számítunk, hogy mi csak arra akarunk módot szerezni, hogy tovább is munkásai lehessünk az elvállalt feladatnak, sót hogy ben nünket csak az eszme lelkesít, úgy hogy a munka vezetését már ismételten felajánlottuk az arra talán hivatottabb kezeknek. A mi a mi szemünk előtt lebeg az, hogy éppen a klerikalizmus mai renaissance korában egy protestáns lapnak nem szabad megszűnnie azért, mert a protestánsoknál nem talál megfelelő támogatást, s hogy éppen most ennek a publiczisztikai orgonanumnak föl kell szerelve lennie mindazokkal az eszközökkel, a melyekkel úgy a fekete sereg, mint a közömbösség ellen sikra szállhat. — Egy olyan napi lapot óhajtunk, s ha megkapjuk a kért támogatást, tudunk is a magyar közönség kezébe adni, mely mint hirlap is az első helyen áll. s mely a maga úisági vonzó erejevei tud propagandát csinálni. — Ezért kérjük még egyszer a lelkészi kart, hogy előfizetők szerzésével igyekezzék a „Magyar Szó" nak lehetővé tenni, hogy megélhessen, nemcsak, hanem a hírlapok nagy versenyeben diadalmas s a protestáns szabadelvűség eszméinek hathatós terjesztője lehessen. — A magyarhoni protestáns lelkészi kar kezébe bizodalommal tesszük le ügyünket, a mely az ó ügyük. Nem a magunk hasznát ke restük, hanem az ügyét, a melynek — ki ki a maga ösvényén járva — együtt vagyunk önzetlen munkásai. — Ezt a segedelmet kérjük, nern ma gunknak, hanem közös szent ügyünknek." Debreczeili prot. lap. „Sajnosan tapasztaljuk, hogy a konvent, a magyar ref. egyház közvéleményének nem mindenben hű kifejezője. Széleskörű befolyását nem érvényesiti úgy. mint kellene, a prot. egyház jogainak és igazainak megvédésénél. Általános a panasz e tekintetben, melynek már egyesek nyilvános gyűléseken is méltó kifejezést adtak Némely embereink nagyon is cirkumspecuisos politikát folytatnak ott. melylyel aztán csakis az ellenfélt bátorítják fel és egyene sen fegyvert szolgáltatnak annak kezébe. Hagyjanak fel tehát vezérembereink azzal az alkalmazkodó politikával. Lépjenek ki bátran már egyszer az egyenes cselekvés terére. Ne nézzék közömbösen azt a csatatért, a melyen mindig erősebben hangzik fel a sebesültek fájdalmas kiáltása. Ne csak elvileg hangoztassuk és ne meghunyászkodva kér jük, hanem egyenesen követeljük az 1848. XX. t. cz. végrehajtását. Ha ezt megnyerhetjük, akkor nem fog kisérteni közöttünk is a revizió szelleme. Majd ha egyenlő fegyverekkel állitanak csatarendbe bennünket, akkor nem félünk mi többé a harcztól, azonos anyagi viszonyok közt csak azé a felekezeté lehet a győzelem, a mely a vallási iés lelkiismereti szabadságot irta fel zászlójára. A magyar protestáns egyház közös zászlójára ez a jelszóvan felirva " Magyar Állam, „ Francziaország Los vonBorn — Francziaországban. A protestánsok, kik Ausztriában oly elvakult szenvedélylyel folytatják a Rómától való elszakadás gyűlölettől teljes moz galmát, most állítólag Francziaországban is szerencsét próbáltak. A mozgalmat ezúttal is porosz protestáns forrásból táplálják, a minek legnagyobbbizonyítéka a következő berlini távirat: Egy az evangélikus szövetség (tehát ismét a poroszországi Evangelischer Bund szerepel) által összehívott gyűlésen több ezer ember előtt tartott este leiolvasást a francziaországi Rómától való elszakadási mozgalomról Bourriér párisi lelkész, ki azelőtt katholikus pap volt, most a „Chrétien Français" kiadója. Az előadó fejtegetéseiből kitűnt, hogy az evangélikus mozgalom Francziaországban a pap növendékektől (111) indult ki. Ezekből a legutóbbi négy évben mintegy ötszáz a protestáns vallásra tért át (?) Sokan közülök most mint evangélikus lelkészek működnek, a többiek pedig más pályákra léptek, de mint ilyenek is az evangélikus vallas terjesztésén fáradoznak. Bourriér evangélikus lapot alapított, melynek most 18.000 pl. előfizetője van. Sok klerikus nyíltan a lap előfizetőihez csatlakozott és ezek a maguk érdemének mondják, hogy már eddig hat franczia püspök a kath. egyház reformálását kéri (!?l) — Mondani sem kell, hogv a hány szó, annyi hazugság I Bourriér úr és társai sok pénzt akarnak szerezni s mert a poroszor szági protestánsok bőven osztják a pénzt a Ró mától való elszakadás mozgalom czéljaira, dicsekednek, hogy milyen „fényes eredményeket" tudnak felmutatni. Szakasztott úgy cselekednek, mint Schönererék Bécsben s kétségtelen, hogy a drága mozgalomnak csak olyan eredménye lesz Francziaországban. mint Ausztriában, hol minden protestánssá vedlett lélek legalább 5000 forintjába kerül az „Evangelicher Bund" nak. De Francziaországban még ennél kevesebbb eredményt vár hatni, mert mig Ausztriában a Los von Rom mozgalom együtt jár a Los von Ösierreich mozgalmával, addig Francziaországban ugyan pórul járhatják, ha a kath egyháztól való elszakadása a Poroszországban való csatlakozással kapcsolják össze." (Zavaros látomásai vaunak a „M. Á* nak ijedtében I Minden kitért egyén 5000 frtba kerül ! Egyébiránt, ha ugyan eredménye lesz Franciaországban a Rómától való elszakadás mozgalmának, mint Ausztriában, akkor a protestánsok nagyon meg lehetnek vele elégedve. Pedig lehet, hiszen a jezsuitákat, barátokat már kergetik ki onnan, a mi azt mutatja, hogy kezd ott is vir-radni I)