Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Hajts B.. Vaday József. A protestáns jellem

a pápa szentté és 320 at boldoggá. A szentségben az olasz nemzeten egy nemzet sem tesz túl, lóvén «zenijeinek ós boldogjainak száma a legnagyobb •(28 szent és 48 boldog.) Francziaors^ág 6 szentet ós 8 boldogot adott; Németország csak kettőt kettőt; Hollandiának csak egy boldogja, de 12 szentje van; legvégül jönnek az érdekes statisztában a lengyelek egy egy képviselővel. 1741-ben XIV. Benedikt pápa a szentté avatásra vonatkozólag pontos tarifát készíttetett, mely 20 lapra terjed. E szerint egy-egy szentté-avatás 2—300,000 frankra rúg. Olyan luxust nem mindenki engedhet meg magának, legkevésbbó egy erkölcsileg egészséges nép. De azért még mindig szaporodnak a szentek, a dicsőség ezúttal Németországé. Rómában u. i. a mu t hónapokban Mária Crescentia Höss, szent Ferencz tertiarus rendjének apáczája, a kaufbeureni kolostorban szentté avat tátott. Az ide vonatkozó pápai decretum szerint az immáron „szent" apáczának „különös" érdeme, hogy érintetlen maradt a „lutheránus sectáMól, sót „Höss Mária keresztyén erénye még a pro« testánsokat is csodálattal töltötte el." Ez a „lutheránus csodálat" abból állott, hogy Kaufbeurennek jószívű polgármestere „egy lutheránus ember" közbenjárása folytán H. felvétetett az ottani kolostorba, miután elóbb szegénysége folytán onnan több izben visszautasíttatott. A pápai decretumból tudjuk meg azt, hogy az 1682 ben szegény takács szülőknek gyermekeként született Mária, már gyermekkorában is elárulta a későbbi szentet rendkívüli imája által Apáczatársnói később priorissájuknak választották és hire — állítólag — Német, Bajor, Magyar és más országokban még a nem katholikusok között is elterjedt. 1897-ben az augsburgi katholikusok felszólítására L. kardinális tett ajánlatot a szentté avatása iránt ós az szokatlanul gyorsan végbe is ment, mert ma már a német szentek statisztikája egygyel szaporodott. Ha elolvassuk a szenteknek és boldogoknak fenti statisztikáját, úgy ha nem is az illető népek erkölcsiségére, de a római egyház és kolostorainak óriási vagyonára bízvást következtetést vonhatunk, a melyet pedig sokkal áldásosabb módon tudna gyümölcsöztetni, mint holmi szemfónyvesz tések által. Kitérés — elmezavar. A bi cs. és k. járásbíróságnál egy d-i hivatalnok bejelenti a róm. kath. egyházból való kilépését; nem sokára a nevezett bíróság nevében egy rendőr tudakozódik az illető hivatalnok elöljárójánál a kilépett elme állapota iránt. Mi az utóbbit teljesen rendesnek és megnyugtatónak nisszük, csak azt tartjuk kérdésesnek, hogy a rendór az idézett bíróság, vagy pedig egy felsőbb (egyházi) fórute intentiójára járt-e el? Hajts Bálint. ikodalom. A protestáns jellem történeti példákban és fejtegetésekben. Iskolai használatra irta Vada y József ig. tan. Nagyváradon. — Bolti ára kötve 60 fillér. — A szerzőnél megrendelve 20$ kedvezmény mellett kapható. A 112 oldalra terjedő könyvecskének rendeltetése — a szerző saját szavai szerint — „hogy részint az olvasási, részint a vallásórán alkalmilag jellemképzó fejtegetést tartson a tanitó vagy a hitoktató a növendeuek előtt és ez által a nagy ősökhöz méltó hithű protestáns jellemet, a vallásos, puritán erkölcsiséget belenevelje az ifjúságba.* E czélra segédkönyvül ajánlja a szerző — ós mindjárt itt hozzátehetjük — ajánljuk mi is e művet. Három részből áll. Az elsőben szól a tanulói életről. A másodikban szól a polgári, társadalmi és egyházi életről. A harmadiknak tárgya: Isten. Legrészletesebben tárgyalja a szerző könyvének második részét, illetve e részbe tartozik a legtöbb felhozott történeti példa. Az első ós harmadik rósz lehetne bővebb, különösen a harmadik „Istenről" szóló rósz, a melyben egy Istenről — mint a legfőbb jóságról és Isten iránti kötelességeinkről szóló általános elmélkedésen kivül csak egy zsoltár irónak, Komeniusnak ^3-szor idézve) ós Ruyter Adorján és Haen hollandi tengernagyok szavait idézi; pedig nem érezzük hiányát, sót bővében vagyunk a híres, valóban nagy embereknek szájából vagy tollábol eredő olyan mondásoknak, a melyek Istent akár mint a legfőbb jóságot dicsőítik, akár bölcseségét, hatalmáí vagy szeretetét magasztalják, akár az iránta tartozó kötelességeinkre vonatkoznak és a melyekből néhány itt idézve — a könyvecskének csak előnyére vált volna. De, bár ezekből többet óhajtottunk volna feltalálni, a munka értékét azok szűk száma nem csökkenti. A mi meg van benne, az jó ós hasznos és mi örömmel konstatáljuk, hogy a jó segédkönyveknek amúgy is kis száma egyel ismét szaporodott. Csekély áránál fogva is melegen ajánljuk különösen alsóbb iskoláink tanítóinak ós hitoktatóinak szives figyelmébe. Hajts Bálint. A „Magyar Szó" szerkesztősége a prot. lelkészekhez fordul támogatásért, melyre szüksége van nehéz munkája folytatásához. Egyházunk ügyének nagy szolgálatot tett a lap, s egyházunknak teszünk szolgálatot, ha a lapot felvirágoztatjnk. Igy szól többek közt a felhívás: „A teljesített kötelesség önérzetével, a melyből erőt és bizonyságot meritünk a teljesítendő szolgálatokra, fordulunk a protestáus lelkészi karhoz, hogy segítsen nekünk