Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Igló

Az Eötvös alapot gondozó Országos Tanitói Segély-E^y^iilei .1 jé.enuW szerint az i900 —901 ik tanévben 68 tinitoi csaiad gondjait enyhítette 7100 koronával, a melyet részben ösztöndíj, részben pedig segély alakjában osztatott ki- 60 tanulónak, az ellátáshoz 19.118 koronával' járult és 141 ifjúnak szerezte meg a székes fővárosi nemesen érző vendéglősöknek, meg az izraelita hitközség ós nóegyesület elöljáróságának a jóvoltából az egész tanévre az ingyen déli étkezés jótéteményét, minek az értéke pénzben kifejezve a 29.000 koronát jóval fölülmúlja. Az Eötvös-alap által a mult tanévben nyújtott 45.200 koronára becsülhető jótéteményt 280 tanitói család élvezte, kik között vallást tekintve volt: 124 római katholikus, 50 ágostai evangélikus, 57 református, 6 görög keleti, 1 unitárius és 22 izraelita vallású. Keletkezése óta az Eötvösalap 1601 családot részesített 229 000 korona értékű segedelemben. Az egyesületnek vagyona azonban még ma sem haladja meg a 4O0.000 koronát. Az egyesület kéri ' a közönséget, hogy vegye pártfogásába az Országos Tanitói Egyesületet és támogassák ezentúl is magasztos czéljainak megvalósításában kegyes adományaival ABésán féle alapítványból a középiskolai tanulók számára rendszeresített ösztöndijak közül az 1901—2. tanév kezdetétől számítva egy három száz koronás és öt kétszáz koronás állomás töltendő be. Ezen ösztöndijakra bármely középiskolába járó s bármely vallásfelekezethez tartozó jeles elómenetelű s jó magaviseletű tanuló bir igénynyel. A folyamodvány a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez czimzendó, 1902 jan. 10 ig beadandó. A baptistáknak nagy küldöttsége kérte Wlassich minisztert, hogy vallásukat a törvényesen bevett vallások közé soroznák. A miniszter igen szivesen fogadta a küldöttséget, kijelentette, hogy ismeri ügyüket, s azzal már régen foglalkozik; a kérdést ő is érettnek tartja a megoldásra, de egyelőre is azt kivánja, hogy lelkészeik legalább érettségi vizsgával rendelkezzenek. Szeberényi István közjegyző, a néhai csabai lelkész és püspök fia, egyik lap tudósítása szerint Rigyiczán néppárti programmal képviselőjelöltként lépett fel. Megjegyzést most nem csatolunk e hírhez, abban a reményben, hogy nem felel meg a valóságnak, mert mégis nagyon fur csa volna I Szeptemberben az ág. h ev. egyház hivei vegyes házasságoknál 22 esetben az ág. hitv. ev egyház javára, 41 esetben más egyház javára kötöttek egyezséget leendő gyermekeik vallásara nezve A soproni felső egyházmegye Brunner János soproni lelkészt választotta meg esperessé Rendkívüli közgyűlésben tárgyalta a debreczeni egyházmegye a zsinati törvények reviziójának kérdését. A gyűlés felterjesztése, a mint a „Debr. Prot. Ltp"-ban olvassüí, általános elvi és a részletekre vonatkozó határozatokat tartalma/. Az elvi határozatok lényege a következő: áz öt egyházkerület a szó legszorosabb értelmében egyesüljön és egy egyházkerület se élvezzen kiváltságos kedvezményeket. A zsinatpresbiteri rendszer minden ponton szigorúin vitessék keresztül. Az egyházak osztályozása az egész országra vonatko zólag egységesen ós törvényileg állapíttassák meg. A lelkészi fizetés a falukon 2000, középiskolával rendelkező városokban pedig 2400 korona legyen s ezen felül öt évenként 200 korona korpótlók s nagyobb városokban drágasági pótlék. Az orsz. lelkészi nyugdíjintézet állittassók fel. A kántori fizetés is számittassék be tanitói nyugdijalapul. A vasárnapi munkaszünet terjesztessék ki a hivatalokra és a mezei munkára is és a korcsmák vasárnap legyeneí zárva délelőtt 8 órától délután 4 óráig. A protestáns tábori lelkészek száma a. lélekszám arányában emeltessék ós felettes hatóságukul egy protestáns tábori püspöki állás szerveztessék. Összes püspökeink ós fógondnokaink vitessenek be a főrendiházba. A közalap tőkéi a kerületek és a me gyék által kamatoztassanak ós a tókesegélyezés mai módja változtassók meg. Az egyházi adózás reforináltassók; a terménybeli szolgálmányok pónzfize tósre változtassanak át és az egyházi adózás mel lett nem fedezhető szükségletek, az 1848. XX. t.-cz. szelleméből kifolyólag, az autonómia csorbítása nélkül az állam által fedeztessenek. Az 1868. LIII. t cz. rendelkezései állíttassanak viszsza. Rendeztessék az idegen országokban levő magyar ref. egyházakkal való jogviszony. — A részletekre vonatkozó határozatok közül fontosabbak a következők: Uj telepitvónyeken ós a körlelkészségekben, ha a lelkek száma a 600 at eléri, anyaegyház szervezendő és a gyülekezet parókhiális körökre osztandó. A konventi tagokat a presbitériumok válasszák. Az egyházi fenyíték és az egyházi fegyelem külön választandó és egyházfenyitéki szabályzat alkotandó. Az egyházmegyei és egyházkerületi hivatalnokok 10 évenként kivétel nélkül új választás alá essenek. A lelkészválasztásoknál a helyszínén való probaszonoklas engedtessél; meg. A zsinati elókésútő bizottság munkálatai hozzászólás végett küldessék meg alscbb'okú egyházi hatóságokhoz. KÜLFÖLD Szentek statisztikaja. Egy sr-i kath. lap az 1500 év óta kannonizált szemek és boldogok nemzetiségével foglalkozván, igen érdekes statisztikát állított egybe, melyből a következőket emeljük ki: A lefolyt 400 év alatt 96 embert avatott