Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Jegyzetek egy vezérczikkhez

vallás." A protestáns ember el sem tudja gondolni: mily adatokra, tényekre gondolhat a r. kath. iró, mikor ilyen merész állításokat koczkáztat meg. Hiszen az is, a mit közvetlen e szavak után vet oda, ellene bizonyít: „a congruarendezéssel pláne meszsze megelőzték a nem-katholikusok egyházunkat." A congruának megfelelő kiegészítést kapják a r. kath papok is, pedig egyházuk ezer év óta annyi javait élvezi az államnak, hogy rég kielégítve kellene magát vallania, ha egy kis méltányosság volna benne, a telhetetlenség helyett. Főpapjai úsznak a bőségben, ragyognak a fejedelmi kegyben, feszítenek a főúri rangban, iskoláik állami ós városi adományokból állnak fenn, népük alig ismeri az egyházi adót, — a mi papságunk szegény, * összes püspökeinknek együtt véve nincs annyi dija, mint náluk egy egy kanonoknak, a mi püspökeinket nagy ritkán éri egy-egy s/erény fejedelmi kitüntetés, felügyelőink nem kapnak czimeket, rend jeleket, iskoláinkat szegény népünk keserves filléreiből tartjuk fenn, népünk roskadozik az egyházi és iskolai terhek alatt Rossz vásárt tenne a r. kath. egyház, ha helyzetet cserélne a protestáns egyházakkal! Nagy megfeledkezésre mutat ez a kijelentés : „a józan ész összes regulái szerint jogczimük sem lehet, hogy fizetésüket a lelkészek ne a felekezettől, melyet szolgálnak, kapják, hanem az államtól, melyet nem szolgálnak." Helyes, — de hát miért kapják fizetéseiket az államéból a r. kath. papok, szerzetesek, vagy a városi, vagy a prot. kegyuraktól, „a józan ész összes regulái" ellenére?! Azokat a javakat valamikor honvédelem, közigazgatás, iskolák, templomok épitése stb. czéljából kapta a r. kath. egyház, — a kötelezettség évszázadok folyamán megszűnt, az állam, a nép vette át közteher gyanánt, — de a jövedelem megmaradt „a józan ész minden regulái" ellenére. Az sem igaz, hogy a „congrua az egyházpolitiüai törvények tolytán elmaradt jövedelmek kárpótlása czimén adatott meg a felekezeteknek." Hiszen akkor a legnépesebb egyházak lelkészeinek kellene legtöbbet kapniuk, mert azok vesztettek legtöbbet, azok pedig semmit sem* kapnak ! Kapnak, a kik kapnak, megélhetési minimum fejében 1 Megélhetési ! Ez a gond nem bántja a családtalan r. kath. papokat! Azt a gyanúsítást pedig, hogy „a felekezetek papjai sorában akárhányan vannak, a kiknek hazafisága legalább is kétségbe vonható/ visszahárítjuk a pápista papságra, a mely pápai lobogót használ, a pápáról a király előtt emlékezik meg, s nyiltan vallja, hogy előbb r. kath. és csak azután magyar I A concordatumot a r. kath. egyház javára megkötötték, a protestáns egyház a pátens ellen addig harczolt, a mig nem győzött, s általa győzött az alkotmány is I Igy okoskodik azután a czikk írója: „Tudjuk jól, hová czéloznak a protestánsok vezetői. A kath egyházi vagyonra fáj a foguk s azt hiszik, hogy ez a vagyon kimeríthetetlen kincsnek forrását rejti magában s nem látják, hogy még a congruarendezésre szükséges összeget sem tudjuk előteremteni." Nem ám, mert nem akarják; hiszen a mult héten bizonyítgatta éppen a „M. Á.," hogy nem volna e végből a r. K. egyháznak szüksége az államtól semmire ! „Ezt a vagyont a kath, egyház számára az 1790—91. XXVI, t. cz. biztosítja, a mely a protestánsok vagyonának is alapját képezi." Nono! Nálunk ugyan semmi vagyonnak alapját nem képezi, csak a vallás szabad gyakorlatának,—annak is ellene mondott a r. kath. főpapság I „A confiscatiótól mi nem félünk. Tudjuk jól, hogy nem mi csinálnánk azzal a rosszabb vásári, hanem azok, a kiknek javait szintén elvenné az állam, s a kik a vagyoni függetlenség után bírt jogaikat is elveszítenék. Úgy bizony. Autonómia és állami fizetés egymást kizáró fogalmak." Úgy bizony, de hát miért akarnak a r. katholikusok éppen birtokaik biztosítása végett autonómiát csinálni?! A negyvenes években ugyancsak féltek a confiscatiótól I Mi nem félünk attól, mi, kik az államtól vajmi keveset kaptunk, s az állam helyett vajmi sok terhet viselünk iskoláink fenntartása által ! Igaz, hogy az állami adó felszöknék, ha a lelkészeket az állam fizetné, de bölcsen elhallgatja a „M. A ". hogy nálunk megszűnnék ám akkor az egyházi adó, mely most néhol 200^-a az államinak. Különben ne féltse a „M. Á." a szegény adózó népet: kitelnék az egyházi javakból az öszszes papság összes fizetése — bőven, nemcsak a megélhetési minimumig. Ha nem hiszi: próbáljuk meg! Ha nem lenne rossz vásár: a r. kaih. papság megcsinálná, mert jó vásárt csinálni mindig kész volt ! Attól sem félünk, hogy akkor „a protestáns nép züllésnek indulna." Nem az egyházi adó tartja most sem össze a protestáns népet, hanem megfordítva: az egyházi adó zavarja és kedvetleniti,