Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Tirtsch Gergely. Lekészi értekezletek

Előfizetés dija : Egész évre. . 1J3 kor. Kél évre. . . 6 , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. QroáHaza, 1901. július 4 ES ISKOLA. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . lekor Fél oldal... S „ Negyed oldal . 4 , Nyolczad oldal . » h Lelkészi értekezletek. Bár a lelkészi értekezletek jelentősége már úgyszólván teljesen áthatotta papi köreinket, azok tulajdonképpeni feladatát mai napig sem értük még el. Még a régi békók nyomása alatt nyögünk, még a régi sallangok dédelgetésében tetszelgünk. értjük ez alatt, hogy a lelkészi értekezletekre kitűzött tárgyak még mindig az administrativ kérdések. Administrativ és lelsészi értekezlet pedig egymást kizáró fogalom, az administrativ kérdések tárgyalását egyszer s mindenkorra ki kell zárni a lelkészi értekezletekből, mert akkor ezen magas hivatású összejöveteleink az esperességi gyűlések előkészítő conferentiákbá siMyednek. Igaz ugyan, hogy a régi conferentiák az administratióval is foglalkoztak, ámde akkor még az esperességi, kerületi stb. gyűlések nem voltak igy berendezve, mint most, nem voltak még pénz-, jog-, alkotmány , revideáló stb. bizottságok, nem voltak még előadók, szakreferensek stb., hanem a contraires egymás tanácsát kikérve in sua ecclesia magok intézkedtek. Eme régi nézet van még most is befolyással a mi lelkészi értekezleteinkre. Itt készítik eló a talajt a különféle szabályrendeletekre, esperes választásokra és még sok másra, a mi tényleg nem tartozik az értekezlet körébe. A lelkészi értekezlet tulajdonképpeni czólja, hogy az illető kör lelkészei egymás tapasztalatain okulva, egymás hitén erősödve ^ós felbuzdulva, vállvetett munkával épitsók Istennek országát. Istennek országa pedig sem itt,- sem amott vagyon, hanem Istennek országa ti bennetek vagyon. A szívnek, a hitéletnek felkarolása, annak intensivebbé tétele képezi tehát a lelkészi értekezletek megbeszélésének tárgyát. A feladatnak ilyetén meghaiárolásából folyik, hogy első sorban a cura pastoralis köréből vett thémákkal kell a lelkészi értekezleteknek foglalkozniok. Az egyes esetetc megbeszélése, az eljárás módozatainak mérlegelésé oly bő anyagot ád, hogy az évek hosszú során sem tárgyalható végig, lévén a cura pastorális olyan casuistica, a mely mindig újabb ós újabb eseteket vet fel. Ep azért helyesebb is volna a cura pastorálist teljesen a lelkészi értekezletekre bízni, mint kerületi szabályrendeletet róla alkotni, a mely bármennyi paragrafusa is legyen, még sein merítheti ki az élet gazdagságát s ez irányelvek meghatározására sem hivatott, mert a cura pastorális mindenkoron a szerint módosul, a milyen személy a gyakorló, vagy az az egyén, a kinél kell gyakorolni. Istennek országát nem lehet paragrafusokkal, hanem csak bitteljes szivvel építeni. A megbeszélendő thémák másodsorban a tudományos kérdések legyenek. Ha igaz a közmondás, hogy a jó pap holtig tanúi, itt jusson az ér vényre. Vegyünk példát a németországi lelkészi conferentiákról, a hol a theológiai tudományok legújabb vívmányait mutatják be s manapság ezen értekezletek valóban a tudomány melegágyai. Ha mi is azon fogunk iparkodni, tekintélyünk nemcsak odahaza a mi társadalmunkban, hanem a. külföldön is emelkedni fog. Akárhány kitűnő tehetség szunnyadozik lelkészi karunkban, a melyek a mostani körülmények közt teljesen elvesznek, mert könyvet irni nem igen fizeti ki magát, a szerző rendesen még ráfizet s más módja nincs az érvényesülésnek. Ámde ha a lelkészi értekezletek a tudományos kérdésekkel behatóan foglalkoznak majd, úgy a tudományos munkák olvasó közönsége nagyobbodik és igy ama tehetségek is felserdülnek s megszületik egy gazdag magyar theológiai irodalom. _ Összeköttetésbe lehetne azután a németországi coníerentiákkal lépni, esetleg a felolvasásoTizenkilenczedi

k évíolyam. szam. - (Sf-