Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Kirchner Elek. Egyházi énekeink ügyéről
Tjat cserepéldányokban beszerezni, a mi a prot. öntudat emelésére s külföldi hitsorsosainkkal való szorosabb együttérzésre serkentőleg hatna. Lám H németországi „Allgemeine lutherische Oonferenz" már is erre az útra lépett, már a németországi kör kicsiny neki, legközelebbi ülését Luudban Svédországban, folyó évi szeptember hó 3—6-án sartja. Mily nagyszerű eszme volna ezt a conferentiát egyszer mihozzánk Magyarországba meghívni. Most egyelőre, mielőtt még jól meg nem erősödünk, küldjünk ki valakit Lundba. Akad talán egy maecenás, a ki valamit áldoz, vagy talán az egyetemes egyház is adna valamit, mert az már nem lehet, hogy valamelyik lelkész áldozna anynyit, a mennyibe ez az utazás kerül (körülbelül 180 frt.) Óriási haszna lesz belőle egyházunknak, mert egyidejűleg a Grotteskasten is ülésezik ott s ha jól informálja a küldött az illető köröket, na* gyobb segély juthatna szegény egyházainknak. Eme most felvetett eszmék a lelkészi értekezletektől várják megvalósításukat, ha van bennünk akarat és szeretet egyházunk iránt, úgy fokozatosan haladhatunk a tökéletesség felé, már pedig ez a czélunk. DR. TIRTSCH GERGELY. Egyházi énekeink ügyéről. (Folytatás és vége.) De hogy e kitérés után visszatérjek a tárgyra, nem szükség hangsúlyoznom, hogy teljesen indokolatlan dolog volna felütéses egyházi dallamainkat kivétel nélkül kiküszöbölni s ezért felette kalandosnak találom Kálmán Farkas ötletét, melylyel magas zenei auctoritása érzetében oda szól Kapi Gyulának:*) Ez pedig csak úgy lehető (t. i., hogy minden izében magyar énekeskönyvet nyerjetek,) ha az eddigi munkából teljesen tabula rasat csináltok, a mi, a mint a czikk folyamán ki is fejti, sőt a „Magyar Szó" 19-ik számában okoskodásának 5 pontban összegezett konklúziójából is kitűnik, egyértelmű azzal a követeléssel, „dobjatok ki minden idegen eredetű (persze különösen „felütéses") dallamot. Igaz, hogy itt egy kis ellenmondásba keveredett Kálmán Farkas, a mennyiben a felütéses *) (F. évi , Er. Egyh. ós lsk.« 1. 6. számában.) „Erős várunknak" és a „Jövel szentléíek u-nelr történeti emléküknél fogva megkegyelmezni szándékozik ! Én az ő álláspontján nem ismernék kegyelmet. A „tabula rasa"-ra biztat azzal, hogy az & (ref. egyház) eljárásukra hivatkozik, a hol combinálják a dallamok kiválasztását a dallamok magyaros ritmizálásával, valószínűleg saját mag ának, Kálmán Faruasnak, Ízlése szerint. Bocsánat, ha e helyen skepsisomhak adolr kifejezést, s azt mondom, hogy ezen szándék realizálásának valószínűségében kételkedem. Alig: tudom elhinni, hogy a ref. egyház egy kétes értékű zenei Ízlésről tanúskodó experimentum kedvéért egyházi dal amkincsét oda dobná, s illetve mostani formájábc kivetkőztetni engedné. Mintha az csak olyan egyszerű dolog lenne : a nép ajkáról százados fejlődés után mai alakját felvett s ez alakban közkincscsé vált dallamokat tőle elvenni s azt mondani : ezután ezeket a nótákat ésa többit is igy fogjátok énekelni. De tegyük fel a lehetetlen lehetőségét, tegyük fel, hogy a ref. egyház belemegy a kalandos terv elfogadásába, kidobja papíron az idegen származású franczia zsoltárokat s elfogadja szabályként az ú. n. ritmizált s pedig kiválóan magyar choriambusokat felölelő choráléneket, vájjon elhihetó-e annak preciz kivitele az éneklésnél? Elhiszi e maga Kál m án Farkas, hog)' az a szép, de kivitelében nagy nehézségeket támasztó magyarosan ritmizált ének úgy hangzik e majd a hivők ajkáról, hogy az sem a zenei ^Ízlést, sem az áhítatot ne sértse. Aztán elég képességet érez-e magában Kálmán Farkas úr a ritmizálást úgy megejteni, hogy ez által sem a meglevő dallamok el ne torzitassanak, (kivált a felütésesek,) sem a magyar népdalritmus ne szenvedjen kárt. Valóban kíváncsi volnék az ilyen magyar sújtásos ritmizált, n. b idegen származású choráldallamokra, annál kíváncsibb volnék, mert bár magam ia értek valamelyest a magyar nótához, de abból a schemából, a mit Kálmán Farkas ráhúzott pl. „K rísz tu s Urunknak áldott születósén"-re, nem tudtam egyáltalán értelmes zenei ritmust, még kevésbbé logikus zenei tagoltságot kibetűzni. Megjegyzem e helyütt, tudakozódtam, hogy inikép is éneklik falu helyütt karácsonykor a mendikáns gyermekek e nótát? s íme arról értesültem, nogy annak a sornak kö-