Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Stromp László. A vallástanítás tervéről
Tizenkilenczedik éviolyam . 26. szám. Orosháza, 1901. június 27. BVAH6. EGYHÁZ ÉS ISKOLA Előfizetés dija : Kgész évre. . 13 kor. Kél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára 34 fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Bt Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... » „ Negyed oldal . 4 . Nyolczad oldal . Si ,, A vallástanítás tervéről. (Felolvastatott a pozsonyvidéki ág. h. ev. papiértekezletnek 1901. május 29-én Pozsonyban tartott ülésén.) (Folytatás és vége.) Mi lesz már most e tartalmilag egy, de az iskola szempontjából hármas czélnak megfelelőleg a tananyag a három csoportban külön-külön ? Először is mindegyikben közös lesz a Krisztus. Vagyis: minthogy ó ez üdvtörténeti fejlődés középpontján áll, tehát a keresztyén vallásoktatásnak középpontja lesz mindegyikben az üdvtörténet. Nem feladatom -tt részletes programmot adni, mert mint emlitém, én itt csak elmélkedni, egy-két eszmét odavetni akartam. Anynyit azonban kiemelhetek, hogy én ez üdvtörténetet, mint Istennek a Krisztusra vezető oekonomiáját fogom fel első sorban, tehát az üdv történeti oktatás központjára a Jézus életét helyezném. Ennek nemcsak logikai, de lélektani oka is van. A vallásosság személyes dolog, a mi pedig személyes, az legbiztosabban személyiség útján fej-leszthetó. Hogy Krisztust magunkba éljük, előbb lelki szemeink előtt kell neki magának élnie. Nem szándékozom e gondolatot is bőven fejtegetni, de meg vagyok lelkemben győződve arról, hogy Jézus életének nem dogmatikai, de valláserkölcsi szempontból való tárgyalása útján vallásoktatásunk nem is álmodott íensóges színvonalra emelkednék, bizonynyal magát evangéliominak nevező egyházunk becsületére s hasznára is . . . E központi tananyag mellett, — melyhez, nem mint tananyag, de mint az iskolai vallásos oktatást kiegészítő építő, nevelő tényezők, az ima, a minél intensivebben kultivált ének és a megfelelő formában tartott épületes összejövetelek járulnának, ugyancsak az iskolái nevelés összes fokozatain, — a többi tananyag: bibliaisme (de csak nem olyan, mint pl. a mostani Batizfalvy—Bereczky-féle) bibliai történetek (ezek is, mint fentebb kiemeltem, alapos revízióra szorulnak,) egyház- és vallástörténet, úgyszintén káté és hittan, a különböző iskolacsoportok individualitása szerint különféle mérvben lennének ellielyezendők. A népiskolában például, a mely a népies köztudatot tartja szem előtt, a mely köztudat történeti értókfogalmak által van meghatározva, bárha itt is csak keresztyén embert akarok nevelni, de mert, a köznép embere az egyház és a haza közössége vezetése, oltalma nélkül el nem lehet, hát őt e történeti értékfogalmakon belől ismertetem uieg a keresztyónséggel. Ezért a bibliai üdvtörténet keretén túl itt nem terjeszkedem ; a kátét, mert értelmi képességót felülmúlja, külön neki nem adom, de annál terjedelmesebben az üdvtörténet mellett az egyház történetét, hogy ebből amannak alapján megismerhesse, hogy az igazi Krisztusi hit az ő felekezeti egyházában él. E kettős történet, t. i. az üdv és az egyháztörténet keretén belől igen szépen beilleszthető darabokban, de minden egyes darab a maga természetes helyén, a káté egész anyaga. Igy a dekalogus az előkészítő ó-szövetségi üdvtörténet központjában, valamint a Miatyánkkal együtt a hegyi beszéd keretén belől, tehát a Jézus életének üdvtörténeti tárgyalásánál, a Credo az őskeresztyén kor ismertetésénél, a keresztségről s úrvacsoráról szóló szakaszt hagynám egészen a konfirmáezióra, de igenis a reformáczió történeténél velejében kiterjeszkedném az augustana confessióra, erre a mi magna chartánkra s az egész történeti oktatást befejezném a hazai prot. egyház történetével, alkotmányával, s a ker. igazságok összefoglaló isméjével, különös tekintettel ezeknek erkölcsi tartalmára. Ez eszközökkel nevelem ót magyar prot. keresztyénné, egyházának, hazájának hű fiává.
