Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Győri lelkészi egylet

BELFÖLD. A győri ev. egyházmegye lelkészi egylete f. hó ö án tartotta meg rendes évi értekezletét Téthen Horváth Sámuel esperes elnökletével. Már maga azon körülmény kellemesen hatott mindannyiunkra, hogy nagykiterjedésű egyházmegyénk lelkészei, — egy segédlelkésznek, kit hivatalos dolga és egy lelké>sztársnak kivételével, kit betegsége gátolt a megjelenésben : mindannyian -— 16 — együtt voltunk a kora reggeli órákban gyűlésünk színhelyén a téthi lelkésztárs és esperes vendégszerető házában. Itt közülünk ki ki előzetesen végezvén és rendezvén dolgát a pénz és könyvtárossal, órakor elnök urunk szívélyes baráti szavakkal üdvözölve az egyleti tagokat, megnyitotta értekezletünket. Mielőtt azonban nagyrabecsült és szeretett elnökünk a sok és fontos dolgokat és kérdéseket tartalmazó tárgysorozat letárgyalására hivta volna fel figyelmünket, a kegyeletnek adójával áldozott egyházmegyénk egyik, már évekkel ezelőtt 51 évi lelkészkedés után nyugalomba vonult és folyó évi február hóban Budapesten elhunyt lelkésze Szigethy Dániel, volt új-malomsoki lelkész emlékének I Mélyen átérzett, szivból fakadt és szivhez szóló szavaira azzal válaszolt értekezletünk, miszerint, most már végleg az Urnák nyugalmába tért Jelkésztársunk emlékét — lóvén az igaznak emlékezete áldott — jegyzőkönyvében megörökítette. Elnök urunknak pedig szép elparentáló szavaiért és azért, hogy boldogult egykori lelkósztársunk elköltözése alkalmával annak családjánál a győri ev. egyházmegye lelkészi karának nevében is őszinte részvétének sietett kifejezést adni, köszönetet mondva, — áttért értekezletünk a kitűzött értekezleti kérdések tárgyalására. Hosszas ós beható vitát keltett a tárgysorozat első pontja, melynek tárgya a dunántúli lelkészi értekezlet 1900. évi jegyzŐKÖnyvének 10. pontja alapján készült, Bancsó Antal soproni theol. tanár által szerkesztett „Fegyelmi szabályok" volt. Az értekezlet az ilyen fegyelmi szabályzatnak törvény erejére való emelését és életbe léptetését, az elkészült szabályzatot egynémely bővítéssel látva el, annak leendő alkalmazásánál pedig a cura pastoralis szem előtt tartását ajánlva, a munkálatot a további egyházkerületi, majd egyetemes lelkészegyletek ez érdemben leendő munkálkodásában a tárgyalás alapjául elfogadta. Ugyancsak ezzel kapcsolatban folytatólag felvétetett a mult évi kerületi lelkészi értekezlet jegyzőkönyvének 7-ik pontja, mely a somogymegyei lelkészi egyletnek azon kérdését szállítja le megbeszélés és véleménynyilvánítás végett az egyházmegyei lelkészi értekezletekhez és tanítói értekezletekhez: „részint költségkímélés, részint a testvéri együttérzés szempontjából nem volna-e helyes intézkedés," kimondani azt, hogy az esperességi, lelkészi és tanítói értekezletek egy és ugyanazon napon, egy és ugyanazon gyülekezet kebelében tartassanak és a külön helyiségben tartandó értekezleteket megelőzőleg a lelkészek és tanítók együttesen járuljanak az Ur asztalához?" A kérdés első felének megoldását, hogy egy napon és egy helyen tartassanak a lelkészi és tanítói értekezletek, csak az nehezíti, hogy a tanítói értekezlet egyik elnöke ez idő szerint lelkész lévén vagy egyik vagy másik ülés tárgyalásában ő részt nem vehet: ezért minden vita nélkül életbe léptethetónek tartja az egy helyen és egy napon való értekezlet tartást. A kérdés második része az együtt való gyónás és űrvacsorával való élés azonban hosszas komoly vitát támasztott, a mely vitában a felszólalók hangsúlyozták azt, miszerint a lelkészeknek az űrvacsorával külön testületileg való élését kényszer teremtette és nem talán a nem lelkészi hivatalt viselőktől váló kaszt létesítésére való törekvés. Ugyanis a lelkész önönmagának ki nem oszthatván az úrvacsoráját, hogy e lelki táplálékban mégis részesülhessen legközelebbi lelkésztársát kereste fel, akik azután egymásnak kölcsönösen kiszolgáltatták azt. Igy fejlődött ki azután idő folytán a mai gyakorlat, hogy egy-egy esperesség lelkészei, a szerint, a mint a helyi viszonyok engedik, egy helyen, vagy pedig körökre osztva, több körben együttesen élnek ugyanazon időben űrvacsorával. A dolog természetéből kifolyólag a lelkésznek saját híveivel együtt kellene élni az űrvacsorával, a mint ezt olyan egyházakban, hol több lelkész van — Győrben ma is ez a gyakorlat — tényleg cselekszik is. Ha pedig a lelkésznek is a hívekkel együtt kellene élni az űrvacsorával: — a tanítóknak — miután nálok a lelkészekéhez hasonló eset néni forog fenn — vallásosságukról, egyháziasságukról tanúskodó szép bizonyítványul szolgál, a híveket pedig póldájokkal építik, ha a gyülekezetben ünnepélyesen kiszolgáltatott úrvacsorában a hívekkel együtt vesznek részt. Mégis — kimondja az értekezlet — nehogy a lelkészi kart e tekintetben a Separatismus vádja érhesse, az évi három ú. n. Cantor nap közül egyet, az eddigi gyakorlattól eltóróleg, lelkészi és tanítói értekezlettel egybekötve ós a tanítói karral együttesen ünnepel meg űrvacsorával. Kimagasló része volt értekezletünknek a tárgysorozat 33-ik p. a. megjelölt 8 kérdő pontra adott felelete az egylet tagjainak, mely kérdő pontokat püspök urunk ajánlott a kerületi összes lelkészi értekezleteknek. E 8 pont tárgya szerint két csoportot alkot. Egyik csoport magában foglal három pontot, melyek tisztán a tudományos búvárkodásnak a tárgyai; ezek: 1. „Mit hozottá keresztyén vallás drága adománykép : az egyénnek, családnak, társadalomnak?" Tárgyalták Ma-