Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Somlyóvidéki lelkészegylet

dár Mátyás felpéczi és Höréuyi Lajos gy .-sze­merei lelkészek ; 2 „Kiket és mire kötelez az új­szövetségben I. Pét. IL r. 5. 9. versben kimon­dott egyetemes papság? u Tárgyalta Horváth Sámuel esperes elnök; 3. „Mi által gyakorolt ki­váló befolyást a protestantismui az erkölcsileg helyes irányban fejlődésnek, az értelmi haladásnak biztosítására?" Tárgyalta Pálmay Lajos róti-i Jelkész. A másik csoport tartalmaz 5 kérdést, a me­lyek a tudományos búvárkodás mellett, a gyakor­lati életre és szükségre való tekintet komoly meg­figyelésével voltak tárgyalandók. E kérdések: „Mi teszi fontos, elodázhatlan feladattá a gondoskodást tanuló pályájokat az elemi iskolák osztályain túl is folytatni akaró leánynövendékeinknek ev. vallá­sos szellemben s a lehetőleg egyházunk e czélra emelt intézeteiben neveléséről?" Előadó Hor­váth Sámuel esperes-elnök; „Gyülekezeti nóegy­letek, ifjúsági egyletek, egyházi énekkarok alakí­tásának, munkásságának jelentősége az egyházias­ság emelésénél a hivek körében." Előadó Ko­vát s István új-malomsoki lelkész. „Mi kötelez bennünket a külmissió áldozatkész pártolására?" Előadó Eévósz Sándor bezi-i lelkész. „Óhajtan­dó-e az egyházi törvényhozó testületnek — a zsi­natnak — a közel jövőben összehívása? Ha ösz­szehivatnék, mely kérdések tárgyalását s megol­dását várná ev. egyházunk érdese első sorban? 4 Előadó Berta Dávid lébenyi lelkész. „Indokolt volna-e oly intézkedés, hogy ev. templomaink a szokott istenitiszteleteken kivül is bizonyos órák­ban nyitva legyenek, a nyilvános istenitisztelete­ken elfoglaltságuk miatt uieg nem jelenhetett, de az áhitat adóját mégis a templomban bemutatni óhajtó hivek számára? „Előadó Horváth Sámuel elnök és Fadgyas János n.-baráti lelkész. Mig a tisztán tudományos búvárkodást igénylő kérdések megfejtői előadásukkal igazi lelki gyönyörűséget szereztek mindannyiunknak, addig a jobban a gya­korlati életre szóló kérdések előadói a szeget mindegyik a fején találta, a mit az egyleti tagok az által tüntettek ki, hogy az előadóknak a kér­désre adott feltételeit helyeslésök kifejezésével ki­vétel nélkül magukévá tették. Majd a tárgysorozat 4-ik p. a. felvett: „Bel­missiónak egyletileg való szervezéséről " tartott szabad előadása az esperesnek ós Takács Gyula kapi-i lelkésznek, kötötte le a figyelmet. E tárgyra vonatkozólag hosszas eszmecsere után azon álláspontot foglalta el egyletünk, miszerint, e kérdés tulajdonképpen a lelkészi gondoskodás egy része lóvén, ezt a cura pastoralist gyakorol­nunk pedig az egyetemes papság elvóból kifolyó­lag nemcsak a lelkészeknek, de minden protes­táns embernek a saját körében kötelessége: a belmissiónak egyletileg szervezését annál kevésbbé látja szükségesnek, miután falusi népünk jelleme a sokíále egyletet nem tűri; pedig a belmissiói egyleten kivül már is több vagy kevesebb egylet van a legtöbb egyházközségben. Kiválóan fontos tárgya volt értekezletünknek „az egyházi énektár próbafüzeté--nek bírálata. Bár az idő a delet már rég túlhaladta, mikor e kérdés napirendre került Kovát s Mihály n.-móriczhidai lelkésztárs elő­adásában, hogy a figyelem ós buzgóság még sem lankadt, arról beszél az értekezlet azon intézke­dése, melyet ezen vallásos buzgóságunk emelésére az ige hirdetésével legalább is egyenlő fontosság­gal biró tárgyat, továbbra is szőnyegen hagyta egyletünk, ós a próbafüzetet ének csoportonként 7 lelkésztársnak osztva ki, hogy azok a legköze­lebbi a legcsekélyebb részletekre kiterjeszkedő tanulmányt készítsenek a műről. A szokásos folyó ügyek elintézésével ezután véget ért volna gyű­lésünk, ha Hörónyi Lajos lelkésztárs a lelkész fiak segítő egylete ügyében indítvánnyal nem ké­szül fellépni. De indítványával alig jutott a készü­lésnél tovább, mert egyletünk egész lelkesülóssel kimondotta, miszerint a győri ev. egyházmegye lelkószegylete, a lelkész fiak segitó-egyletónek 200 korona alapítvánnyal alapító tagja lesz, utasítván pénztárosát, hogy ezen határozatot ügyvivő Jel­késznek olyképpen hozza tudomására, hogy 100 koronát azonnal küldjön be e czélra ügyvivő ke­zeihez. Ilyen, a kezdethez, mely a kegyelet adóját rótta le, méltó befejezést nyert ülésünk délután 2 órakor. Ulós után kedélyes közebédre gyűltünk egybe, melyen természetesen — hisz ez már a magyar ember szokása — nem hiányoztak a fel­köszöntők, éltetve, tréfásan csipkedve úgy jelen­valókat, mint távollevőket. Mikor pedig a nap al­konyra tért, a 4 — 5 órányi távolságról érkezettek asztalt bontottak ós szívélyes baráti búcsúzás után a lelkésztársak haza utaztak. Berta Dávid lelkész. A somlyóYidéki lelkész egylet Gyu­rátz Ferencz püspök elnöklete alatt május hó 22-ón tartotta meg tavaszi rendes lelkészi érte­kezletét. A gyűlést Gyurátz püspök nyitotta meg remek, szivet lelket megragadó s lelkesítő beszé­dével. Egyházunk bajaira is utalva a szabadság szeretete iránti érzék eltompulásával együtt a mai egyháziatlanság egyik főokát a nőnevelés teljes elhanyagolásában találja. Protestáns egyházunk a fórfinevelés terén megtette a maga kötelességét, de a nőnevelést a népiskolákra, a családokra s a kath. zárdákra bízta. Attól a zárdától pedig prot. szellemben való buzgó, egyházias nevelést nem várhatunk. Nevelt ez a zárda vallásos nőket, de ez egyházunknak nem vált hasznára. Mert a midőn ez a zárda a maga szigorú kath. egyhá­zias nevelésével uralja a női kedély világot a legfelső köröktől a legalsókig, ugyanakkor az a nő, ki a család érzelmi világában a maga lelkű-

Next

/
Thumbnails
Contents