Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Pozsonyvidéki lelkészi értekezlet

400 forintjába kerül, 800 fori iLal tehát kétszeres árban lett számítva 4-szer 55 z=r 165 frt kötés =z 400 frt 565 írt azaz 1130 koronával több. Így állításomat, hogy a fenti ajánlat meg. okolása a „diplomaticus módra" van csinálva, fenntartható-n, mert hiteles okmánynyal igazoltam. Az már most mis kérdés: vájjon ki csinálta? A levélből azt lehetne következtetni, hogy Kókai Lajos úr nem csinálta. De hisz én kijelentettem, hogy „nem tudom ki csinálta a megokolást, nem vádolok senkit, nem is használtam fel e téves számítást ellenfeleimmel szemben még akkor sem, mikor keményen támadtak." Pedig felhasználhattam volna; felhasználhattam volna mint kitűnő támadó eszközt különösen akkor, a mikor a Luther-társasági ügyekkel való foglalkozás a folytonos megtámadtatások miatt sok keserűséget okozott nékem. Hosszadalmas volna s e becses lapok olvasóira már is untató a fenti levél többi állításainak birálgatása. Csak a következő tények felsorolására szorítkozom. A bibliatörténet előállítási költségeinek kamatát nem szabad 4—5 évre szá initani, a mint levélben mondja, hanem legfeljebb 2 évre, mert én már az első évben bevettem az előállítási költségei felét. A második évben tehát már csak a féltőkének kamatai lennének fizetendők. A 30 vagy 40 kros árra vonatkozó nézetemet pedig az előbbi czikkemben kifejtettem. Én a „személyeskedés" és „gyanúsítgatás" terére sohasem léptem, a mint azt Adorján nyilatkozatában mondja. Valahányszor válaszoltam, mindig kihivattam a válaszadásra. Állításaimat hiteles okmányokkal bebizonyítottam, az pedig sem nem „alaptalan,* sem nem „gyanúsítás," sem nem „sértegetés," hanem objectiv eljárás. Ne hívjanak ki, nem felelek; ne bolygassák az ügyeket, részemről bolygatva nem lesznek. MAJBA VILMOS Kérelem. A lelkészi értekezletekről és egyházmegyei gyűlésekről gyors tudósítást kérek. Mindnyájan érdekkel olvassuk: hol, miről tanácskoznak, kik vesznek részt az eszmék érlelésében A felolvasásokat és indítványokat köszönettel veszem és kiadom. A lap csak úgy lehet hű tükre egyházi életünknek, ha mindenünnen közölhet tudósításokat; tudósitó pedig csak akadhat mindenütt egy Iiis jóakarattal! Ezen irányban szíves támogatást íérek a közügy érdekében. VBEEH JÓZSEF. BELFÖLD. Az eperjesi ág, hitv. ev. theológiaf ifjúsági belmissiói egyesület f. évi június hó 1-én vallásos e-stélyt tartott ezen műsorral: 1. Ének. „Fohász." Dürnertól. Énekli a theol. ifjúsági énekkar Szánik Ernő énektanár vezetése alatt. 2. Szavalat. „A hetedik árva." Irta ifj. Porkoláb Gryula. Szavalja Ze man Jolán úrhölgy. 3. Felolvasás. „Az oldás ós kötés hatalma." írta és tartja J a m r i s K a János theológus. 4 Dialog. „A wormsi kihallgatás." Irta Devrient „Luther"

4 czimű drámája nyomán: ifj. Porkoláb Gyula. Előadják Sexty Kálmán (Luther) és Russ Zoltán (dr. Eck) theotógusok. 5. üiiiek. „Dicsőség mennyben Istennek." Énekli a theol. ifjúsági énekkar Szánik Ernő énektanár vezetése alatt. A M. Tud. Akadémia id. Wodianer Albert báró alapítványából 1000 — 1000 korona jutalmat tűz ki Magyarország bármely népiskolájában működő két néptanítónak, tekintet nélkül az iskola fenntartó jellegére. — A jutalmat az Akadémia az 1902. márcziusi összes ülésein ítéli oda. A jutalmazottaknak a jutalmat az Albert napját követő áprilisi összes ülésen az Akadémia elnöke vagy helyettese adja át, A lelkészek tanuló fiait segélyező egyesületbe tagoknak jelentkeztek folytatólag: 16. Frenyó Gryuia szt. péteri lelkész rendes 17. Zimmermann Andor gölniczbányai leik. „ 18. Poszvék Sándor theol. igazgató Sopron „ 19. Payr Sándor theol. tanár Sopron 20. Rédei Károly puszta földvári lelkész 21. Horváth Dezső veszprémi lelkész 22. Áchim Mihály gyóni lelkész 23. Okályi Adolf békés-bánfalvi lelkész alapító A m- kir. vallás- és közoktíitásügyi miniszter dr. Pröhle Vilmos nyíregyházi ág. hitv. ev. fógimn. tanárnak a baskír nép nyelvének népköltészeti és nemzeti hagyományainak felkutatása czéljából teendő tanulmányújára 1000 k. külföldi utazási ösztöndijat engedélyezett. A pozsonyvidéki evang. lelkészi értekezlet f. évi május 29 én Pozsonyban tartott gyűlésén Raffay Sándor irásmagyarázata után Hollerung Károly értekezett a canonica visitatióról. Indítványára az értekezlet kimondotta, hogy a canonica visitatiót, inely a gyülekezeti élet és az evang. öntudat emelésére és helyes irányítására mindenképpen alkalmas, legalább 15 évenként kellene megismételni s két napon át tartani. Az elsó napon a lelkész adna számot, mikép végzi igehir dető, lelkipásztori és egyházkormányzó, illetve egyházvédő teendőit, majd a püspök a gyülekezetben végzett látogatásai által közvetlen betekintést sze rezne a gyülekezeti viszonyokba és megismerni az egyháztagok szellemét, meghallgatná kiváiidá-