Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Fehérkomáromi papi értekezlet

gaît és panaszait s csak másnap folynék le a most szokásos hivatalos vizsgálat. Ájegy7Őkönyvet és a beszédeket nyilvánosságra kellene hozni. Strom p László hosszasabban ismertette és bírálta az egye temes tanügyi bizottságnak a vallástanitásröl szóló javaslatát, melyet az értekezlpt minden tagja különösen gyarló dolognak itélt s még általános tárgyalás alapjául sem kivánt elfogadni. Az előadó indítványára az eredeti propositiók némi változtatásával és módosításával kimondotta az értekezlet, hogy ,1. az egyetemes közoktatási bizottság a javaslatot a vallásoktatást szabályozó egyetemes szabályrendelet dolgában nem tartja czéljának megfelelőnek s ezért annak újból való szabatosabb és egységesebb kidolgozását óhajtja; 2. az újabb kidolgozásnál fógond fordítandó arra, hogy a vallásoktatás úgy szerveztessék az egész vonalon, hogy az tartalmának egységénél fogva minden fokozaton azonos tárgyú legyen ugyan, de alaki és módszeres szempontból vegye kellő figyelembe a kor szellemi fejlődésével adott követelményeket és az egyes iskolacsoportok paedagógiai eszményét ós tanczélját; 3. a vallásoktatás gerinezét képezze az üdvtörténet, központján a Jézus életével, a mely a legintensivebb mérvben kultiválandó s a melynek tanithatására megfelelő tan- és illetőleg iskolai olvasókönyvek készítendők; 4. az ó szövetségi anyag előkészítő jelentőségénél fogva oly mértékben és oly czéllal kezelendő, hogy általa is az új-szövetségi anyag üdvtörténet jelentősége világosodjék meg; 5. a káté tanitása kellő előkészítés után a tanitás befejezését képezi; 6. a biblia ismerés a bibliai történetek tankönyvei gyökeres és czéltudatos reform alá veendők; 7. a javaslattal ellentétben az értekezlet nem tartja szükségesnek. hogy a középiskolában a vallástörténet is tanittassók, mert annak anyagát részben az egyetemes történet, részint a vallás tanításánál elegendókép megismertetik; 8. általában ez egész vallásoktatásnál nyomuljon előtérbe a krisztusi eszmény, a keresztyén ethikai életelv, a keresztyén jellemképzés. Egész vallásoktatásunk legyen mindvégig vallásos nevelés a Krisztusban." Yégül még csak a nagy-geresdi egyezség ügyét vette elő az értekezlet s Hollerung Károly indítványára kimondotta, hogy interpellatiót intéz a püspökhöz, a miért azt a fontos ügyet a rendes, szokásos ós törvényes út mellőzésével, az egyházi közvélemény meghallgatása nélkül intézte el az egyetem. Az idő előhaladottsága miatt a Luther-társaság ügye, a tankönyvvállalat dolga, a lelkészfiak segitőegyletének kérdése és az egyetemes tanügyi javaslat az iskolai bizottságokról az őszi gyűlésre halasztatott. Bokodon 1901. május hó 29-én Hering Lajos esperes elnöklésével a fehér-komáromi lelkészi kar papiértekezletet tartott. Az értekezleten a konfirmáczió tanitás ügye vétetett behatólag fontolásra ; valamint az egyházpolitikai törvények folytán beállott helyzettel szemben követendő eljárásra adattak részletes utasítások. Elnök úr lelkesitó megnyitójában utalt a szentlélek által vezérel* ember áldásos munkásságára. hogy minden anyagi hatalomnál nagyobb az evangéliom örök igazsága, a mi hitünk az, mely meggyőzi a világot. Sorrend szerint Horváth Sándor velegi lelkész birálta Jánosy Lajos komáromi lelkésznek az egyházpolitikáról szóló felolvasását, mely lapunkban egész lerjedelembrn közölve volt. Ugyancsak Horváth S. birálta Gáncs Jenő fehérvári lelkésznek a konfirmácziói oktatásról szóló értekezését, melyre vonatkozólag megjegyzi, hogy az általa vázolt tanmenet nem helyea és hogy az elválasztó tanok nemcsak a tananyag végén összegezve, hanem az egyes hitigazságok ismertetésénél is tárgyalandók. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a tanításra legalkalmasabb a tavaszi idő és Krisztus mennybemenetelének napja legyen a konfirmáczió ünnepe. Gáncs Jenő birálta Raflay Sándor kátéját s bár kiemelte előnyeit, mégis csak javított alakban találta általánosan használhatónak. A bírálat szerzőhöz elküldetni elhatároztatott. Ugyanezen tárgyról értekezett Beláh Géza csabdii lelkész és azt találta, hogy úgy Osabdin, mint Bicskén nehezen tudtak boldogulni vele a gyermekek akadémikus meghatározásai miatt. Köve si Béla Csákvárott ós Jánosy Lajos Komáromban a soproni lelkészek kátéját használták s ezen könyvről mondtak ellentétes bírálatot; mig az első nem lát szoros összefüggést a bevezetés ós vallás, hit és erkölcstani rész közt; addig utóbbi teljes rendszert ismer fel a tárgyalásban ; egyedül csak két kifogását fogadja el bírálónak, hogy nincs kimerítően tárgyalva a szentségekről szóló tan és hiba, hogy nem tárgyalja az ev. és ret. egyház közti különbségeket. Jánosy helyesli a Luther káté-féle beosztás alkalmazását, de talál benne sok hibás kérdést p. o. Mit tes^ hinni keresztyén vallás értelmében? Legnagyobb hibául tudja be, hogy nem találni benne klassikus meghatározásokat, melyek mint magvak áldásos gyümölcsöt igémének. Rosz a megváltás meghatározása is. Elnök összegezve az értekezlet véleményét, kimondja, hogy eltekintve e mű egyes hibáitól, homályos meghatározásaitól; rövidítve használható és jobb hiányában ajánlható. Ugyancsak elhatároztatott, hogy a jövő értekezleten a többi használatban levő (Nagy-István, Gedulyi, Turcsányi) konfirmandusoknak való könyvek lesznek ismertetve. A lelkészfiakat segélyező egyesületbe — elnök