Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Zsák Endre. Néhány igénytelen megjegyzés a készülő új énekeskönyvre

hatalom anyagi erő, erőszakoskodás, sötétség és türelmetlenség. És mi ev. protestánsok csak hall­gatunk, panaszkodunk és jajgatunk. Mutatjuk fájó sebeinket, de tenni . . . tenni, — a lélek hatása alatt erósebb ellenállást kifejteni a sötétség biro­dalmával szemben, nem vagyunk képesek. Hiány­zik a lelkierő, a Lélek hatalmas sugalma az erő­nek, a L orságnak Lelke. De tovább megyek. Hol van Í>Z összetartás egyházunkban?! Hévvel küzdesz tahi.li s lelkesedéstől áthatva munkálko­dói, s mit írsz vele?! Meggyanúsítanak, megrá­galmaznak. Pedig mindannyiszor, valahányszor ez a kételkedés, bizalmatlanság lép előtérbe ev. prot. egyházunkban, csak a közegyház vallja annak ká­rát s csak a felvilágosodottság szenved általa. Meggyózőleg tudom és vallom, hogy édes hazánkban az elóhaladásnak, szabadságnak zászló­vivője évszázadok óta a protestáns ev. egyház volt. SZÍVÓS erővel, kitartással és mindig pün­kösdi lelkesültséggel munkálkodott a haza javá­ra, a művelődés és felvilágosodottság előbbrevi* telén. E nehéz és fontos munkában nemcsak a két protestáns ev. egyház dolgozott vállvetve és Kitartó hűséggel, hanem ebben a nehéz és fontos munkájukban minden szabadelvűbb katholikus is segélyére volt. Ma már ilyenről ne is álmodjunk. Ellenünk vannak, szervezkednek, hogy megsemmi­sítsenek bennünket. Hozzájárul, hogy mi a har­czot, a nemes küzdelmet velük szemben felvenni nem vagyunk képesek. Nemcsak azért, mert a nemzetiségi kérdés oly előtérbe lépett egyházunk­ban, hogy ez a szétválasztó kérdés mindig üldöz és gyengít — mindenféle előtörekvésünkben, ha­ladásunkban, — hanem azért is, mivel talán po­litikai előnyökért egymás üldözőivó lettünk. Hazánkban lassanként minden politikai ós tár­sadalmi vezető szerepről le vagyunk már szorít­va, szavunk már csak kiáltó szó marad, nagyobb tevékenységre képesek nem vagyunk. Hiszen sem egyházunk tagjai, sem a két protestáns ev. egy­ház összetartani nem tudnak, egymást megérteni nem képesek; ne csudáljuk tehát, ha a közös ellenségnek dúsabb lószen az aratása. A teremtés nagy művét, a teremtés hajnalát a Lélek dicsőitette meg. Ott lebegett a vizeknek színén. Az termékenyítette meg az emberi nem lelkületét. A pünkösdi Lélek az új teremtés nagy munkáját szentelé meg, a midőn új élettel dicsőitó meg az ember a teremtés nagy Urát. Óh vajha ez az új Lélek szállna meg bennünket, hogy mig egyakarattal, egy szent czél felé tartva küz­dünk, a békességnek lennénk követői, a felvilá­gosodottságnak hirdetői, ama krisztusi igazság ós élet tántorithatlan bajnokai lehessünk. Ez lesz leg­szentebb ünnepünkhez egyházunk iránti legfőbb» legigazabb — a Lélek hatása alatti — tántorit­hatlan fogadalmunk. Úgy legyen! BOBTNYIK GYÖRGY ág. hitv. ev. lelkész. Néhány igénytelen megjegyzés a készülő új énekeskönyvre. Az „Énektár" I. próbafüzetének figyelmes szórói-szóra való átolvasásánál azon kérdés merül fel etóttem, vájjon az csupán csak a dunántúli ág. hitv. evangélikusok részére, vagy a magyar­honi egyetemes ág. hitv. evangélikusok részére is állittatott-e össze? Érett meggondolás után vég­tére azon meggyőződésre jutottam, hogy az új ónekeskönyv, daczára azon nagymérvű munkás ságnak és fáradozásnak, melyet az Enekbizottság az anyag összegyűjtésében és összeállításán ki­fejt, a már bemutatott ós az egyházi esztendő, időszakait magában foglaló I. „Próbafüzet" után Ítélve, nem felelhet meg sem a dunántúli kerü­letnek, — még kevésbbé az egyetemes ág. hitv evangelikus egyháznak. Már az „Előszó" ama kijelentése, hogy a dallamokra nézve csupán csak az „Altdörfer" féle chorálkönyv vétetett zenei alapul, bizonyos el­különítésre és egyoldalúságra mutat, mintha valamely chorálkönyvre egész határozott­sággal reá lehetne mutatni „ez a legjobb, leg­tökéletesebb chorálkönyv." Nem kevesebb zenei ismerettel ós szakavatottsággal szerkesztett chorál­könyv a „Nagy Lajos" ch o r ál k ö n y v e. Ez is az egyetemes egyház számos gyülekezeté­nek szolgál zenei alapul, sőt ezzel még szélesebb egyházi körben lehet istenitiszteletet végezni. Mind a mellett mi kántorok kénytelenek vagyunk, hogy­egyházaink igényeinek, dallami szükségleteinek megfelelhessünk, még többféle netalán rendelke­zésünkre álló kútforráshoz is fordulni. Ilyen az 1798. évben nyomtatott, tehát történelmi múlttal bíró „Skultety"-fóle melodiatúra is, melyre néhány egyházi dallam felvételében hivatkozik Kapi Gyula tanitókópezdei igazgató úr is. Igaz a „Skultety"-fóle melodiatúra zenei alapul szolgál a Tranosciusnak, s mint ilyent azon vád illetheti, hogy „tót," de feltehető e, hogy az nemzetiségi jelleggel illessék, hiszen az egyházi zene, a chorálzene felülemelkedik a nemzeti­ségeken. Mind e három partitura egyesülését

Next

/
Thumbnails
Contents