Evangélikus Egyház és Iskola 1901.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - XIII. szepesi városi egyházmegye
BELFÖLD. A XIII. Tíírosi egyházmegye reiidkiTÜli közgyűlése április 30-án Szepes-lglón tartatott meg. Már az előtte való napon egy küldöttség a felett tanácskozott: miféle kulcs szerint volnának felosztandók az egyházmegyei járulékok méltányosabb és nenj a mostani elavult mód szerint. Ezen küldöttség egy egyházmegyei segéd lelkész állomásának rendezését is javaslatba hozza. Április 30 án reggel 10 órakor gyászistentisztelet tartatott a boldogult Justh S. J. főesperes emlékére. Strauch Béla felkai lelkész sikerült szónoklata és az énekkar szép négy hangú éneke mellett. Azután a tanácskozás vette kezdetét a főgimnázium dísztermében Münich K. felügyelő és Weber Samu alesperes elnöklete alatt. A felügyelő a boldogult íőesperes érdemeiről emlékezvén meg, a gyűlés elrendelte, hogy a beszéd egész terjedelemben kinyomattassék a jegyzőkönyvben. A főcsperesi állomás betöltésére az egyházközségek szavazatai a szavazatszedó bizottság elnökéhez Topscher Györgyhöz lg lóra június hó 20-ig küldendők be. Kail ing H. ruszkini lelkesz az egyházmegye kötelékébe felvétetett a legőszintébb szerencse kivánatok között. Az egyházmegyei járulékok újabb, méltányosabb kivetésére bizottságot választott a közgyűlés. Az új számadási minták, az egyházmegyék kerületi járulekainak újabb kivetése és az egyházmegyei számadások részletes felterjesztése ellen hozattak a jegyzőkönyvi határozatok. Kifejezés adatott azon óhajnak, hogy lény- jes megtakarítások czéljából és a theológiai növendékek csekély száma mellett a theológiai intézetek redukáltassanak és egyesittessenek. Az egyházmegyei közgyűlések tartására Felka, Gölnicz, Igló, Poprád, Keszi, Váralja és Bóla^ községek vétettek kilátásba, de más községek meghívását szívesen elfogadja az egyházmegye. A legközelebbi egyházmegyei gyűlés ott fog tartatni, a hol a főesperest meg fogják választani, hogy beiktatása saját községében történjók. A könyvkiadó vállalat azon szándóka ellen, hogy a községek kötelezzék magukat csakis azokat a vallástani könyveket bevezetni, melyek az ó kiadásában megjelennek, határozott állást foglalt az egyházmegye ós a szabad verseny mellett nyilatkozott. Az eperjesi ág. hitv. er. theológiai ifjúsági belmissiói egyesület május hó 8 án vallásos estélyt tartott, ezen műsorral: 1. Ének. „Az Úr az én hű pásztorom." Stein K.-tól. Énekli, a theol. ifj. énekkar Szánik Ernő éne^íanár vezetése alatt. 2. Megnyitó beszéd. Tai »ja Mayer Endre theol. tanár, egyesületi elnö 1 3. Melodráma. „Ráchel siralma." Előadja Sexty Kálmán hittanhallgató, zongorán kíséri ó nagysága Mayer Endréné úrnő. 4. Felolvasás. „Széchy György." Tartja Frenyó Lajos vallástanár. 5. Ének. ,.Erős vár a mi Istenünk . . Énekli a theol. ifj. énekkar Szánik Ernő énektanár vezetése alatt. Ihász Lajos dunántúli kerületi felügyelő megkapta a királyi meghivó levelet a főrendiház gjűléseire. Értesítés. Fölhívom és fölkérem azokat a ha zai ág. hitv. ev. tanulókat vagy hallgatókat, a kik a következő tanévre az eperjesi ev. theológiára kerülnek és teljes tandíj és rennen való konviktusi elengedésben (1 évre 20—50 frt között változik,) valamint az internátus teljesen ingyenes kedvezményében (lakás, fűtés, világítás, kiszolgálat és reggeli) részesülni óhajtanak, hogy ez iránti kérvényeiket hivatalomhoz június hó 15-iüéig beküldeni szívesek legyenek. A kedvezményekről a püspök úr elnöklete alatt tartandó értekezletéről június hó végén fogom a folyamodókat értesiteni. Eperjesen, 1901. május 3 án Dr. Szlávik Mátyás ev. theol. dókán, Emlékeztetés. A reformátiói szentbeszéd pályá/nti határideje május 20, az énekdallamó jún. 20. (Lapunk f. é. 3-dik száma közölte a pályázatot.) E T . rel. ág. liitv. Törtónt Budapesten az 1900—1901 iki tanév elején, hogy egy fővárosi iskola igazgatója a főv. tanács utasítása értelmében beküldte az isko'ájába járó evangelikus tanulók névsorát ezen czim alatt az ev. ref. ág. hitv. lelkészi hivatalnak. A posta kézbesítette a hivatalos levelet az ev. ref. lelkészi hivatalnak, s onnét küldetett át c,z illetékes ág. hitv. ev lelkészi hivatalnak Első tekintetre az a czim ev. ref. ág. hitv. absurd czimnek látszik ; de ez összetételben nem is helytelen, helytelenebb az ev. ref. czim használata magában véve. Ismert dolog, hogy evang. alatt mindig lutheránust, reformált va»/ református alatt kálvinistát értettek az országban. Ha tehát szem előtt tartom az evang. és ref. eddigi jelentőségét, akkor az ev. ref. c^m vonatkozhatnék oly egyházra (Magyarországban.) mely evang. és ref. hívekből alakult. Ilyen egyház pedig mi nálunk mindeddig ninccen. De nem is ily egyházat akar e czim „ev. ref." megnevezni, hanem a helvét hitvallást követő egyházat. S ha tényleg ezt akarja, akkor a czimben ép a lényeges ismertető hiányzik: a helvét hitvallás. Minden meghatározásnál szükséges a fogalmat bizonyos körbe belehelyezni, szükséges azután azokat a sajátosságokat kiemelni, melyek azt a körben elhelyezett többi fogalmaktól megkülömbözteti. Az ev. ref. nem egy bizonyos prot. egyház ismertetője, hanem minden prot. egyház ismertetője, mert minden protestáns egyház az evang. szerint van reformálva. A mily joggal használja az ev. réf. czimet a helvér. hitvallást követő egyház, ugyanazzal a joggal hasz«
