Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Majba Vilmos. Evang. tankönyvvállalat

Log) ez vrgy amaz esperesség nem fogadta el indítványomat, ne követeljék tőlem. A miképpen a politikai életben, a melyre Weber Samu úr hivatkozott, a liberális képviselő nem kürtöli, hogy ez vagy az a választópolgár az ellenzékhez tartozik, azonképpen én sem fogom tenni. Hisz elég az, ha azokat jelentem be, kik mellette nyi­latkoztak. Különben a tankönyvvállalat érdekében kijelenthetem, hogy eddig csakis a XIII. városi esperesség nyilatkozott ellene. Egy horvátországi esperes azt irta, hogy e könyveket be nem ve­zetheti, mert ott horvát iskolák vannak, s egy esperesnek a megvalósítás módjára voltak aggá­lyai, de különben az eszmét helyeselte. A többiek, kik eddig levelemre válaszoltak, a tankönyvválla­lati mozgalomhoz csatlakoztak. Örömmel tudatom, hogy legújabban a barsi esperesség egészen, a VI. sz. kir. városi espe­resség és a brassói esperességból sokan jelent­keztek; nagy gyülekezeteink közül Szarvas, a mely maga is felér egy kis esperességgel. Remélem azonban, hogy egy-két évi műkö­dé;, után a XIII. városi esperességból is többen hozzánk fognak csatlakozni ; tán maga a nt. We­ber alesperes úr is, mert be fogja látni, hogy jót akarunk s jót teszünk. Adorján Ferencz barátom czikke egyene­sen meglepett. Mást vártam tőle. Czikkót 3 részre lehet osztani. Egy kritikai részre ; egy inditványra s egy, saját kiadójára czélzó dicshymnusra. A kritikai résznek a tankönyvvállalatra vo­natkozó szakasza téves adatokon alapszik; indít­ványa nem új ; s a dicshymnusra, valamint a vele kapcsolatos kérésre, — mely igy hangzik : „Végül még csak egy kérésem van úgy egye­sekhez, mint a Luther-társasághoz, mint erkölcsi testülethez — az, hogy ne bántsuk az eddigi könyvkiadókat — ... s ne keressük, milyen hit­vallásuk van* — egyáltalán szükség nem volt. Sem egyesek, sem a Luther-társaság nem bántják őket, csak ők ne bántsanak minket. Azt pedig, ha mi egy evang. tankönyvvállalatot létesíteni akarunk, bántalmazásnak értelmezni nem lehet, nem szabad. Téves Adorján azon állítása, hogy a „tan­könyvvállalat ügye mult évi vallástanári értekez­letünkön került először szőnyegre" s abból indult volna ki. Megbocsátható ezen tévedése, mert tud­tommal nem tagja a Luther-társaságnak s igy nem bir annak ügyei felől alapos tájékozottsággal. De másrészről még sem menthető egészen, mert tud­nia kellene, hogy az, a ki egy „II- nyilt levelet"* irt, bizonyára irt egy elsőt is; s az, a ki a má­sodikat bírálgatja, el szokta olvasni az elsőt is ; abból pedig ír ygtudhatta volna, hogy a tankönyv­vállalatot ón híztam először szőnyegre az 1899. évi szarvasi és budapesti Luther-társasági gyűlé­seken és azok mellette nyilatkoztak, még mielőtt a vallástanári gyűlés állást foglalt volna ez ügyben. Téves, hogy a Luther-társaság „vétkes köny­nyelműséget* követett el az által, hogy Kókainak a Beretzky biblia-történetre vonatkozó ajánlatát el nem fogadta. Sót ellenkezőleg akkor követett volna el vétkes könnyelműséget, ha a Luther­társaság egyedüli tankönyvét kiadta volna keze­bői. Nagyon csodálkozom, hogy Adorján ily ke­mény vádra ragadtatja el magát s eladásra ajánlja az egyedüli tankönyvet, daczára annak, hogy a társaságon belül tankönyvvállalatot létesíteni óhajt. Hát hogyan? Csak nem tankönyvek nélküli Úgy látszik ő is úgy okoskodik, mint egy-két Luther ­társasági tag, kik a tankönyvvállalati eszmét szep­nek mondták, de ha tankönyvkiadásról volt szó^ azzal: érveltek „van Kókainál, minek csináljunk versenyt?" S igy történt, hogy a társaság 10 év óta új tankönyvet nem is adott ki. „Vétkes könnyelműség" nagyon kemény vad s kijelentése megbocsátható akkor, ha a biblia­történetre vonatkozó nézetét a?. 1899. évi Luther­társasági értesítőben foglalt jelentésből merítette (55. 1.,) mert ott a fenti ajánlat megokolása dip­lomaticus módra van csinálva s a valóságnak meg nem felelő adatokat tartalmaz, valószinűleg abból a czélból, hogy végeredményben az ajánlat ked­vezőbb voltát ki lehessen mutatni.*) Nem tudom, ki csinálta a megokolást; nem vádolok senkit; nem is használtam fel a téves számítást ellenfeleimmel szemben, még akkor sem, mikor keményen támadtak; csak Adorján Fe­rencz barátomra való tekintetből constatálom a tényt, hogy igy tévedését meg tudjam magyarázni s kemény vádjának okát ne ó benne lássam, ha­nem abban, ki ily valótlan megokolást készített, akár tudva, akár tudatlanul s ezzel a társaság reputatióját csorbítja. De ha Adorján informatióját *) A valóságnak meg nem felelő adatok a következők ; 11 ív helyett fel van véve a számításban 14 ív, tehát 3-mal több. A kötés kétszer annyiba kerül. H'zzel el lett érve, hogy a költségelőirányzat a ténylegesnél 1000 azaz ezer koronával nagyobb lett.

Next

/
Thumbnails
Contents