Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Hörk József. Prot theol. facultás a budapesti egyetemen

\ Jé JTizenkilenczedik évíolyam. W. szám. Orosháza, 1901. május 2. EVANG. EGYHÁZ Hü ISKOLA. „ „„ _ ^ MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. I Eloflzetes dija: Hirdetés dija: í Előfizetés dija : MEGJELENIK MINDEN OSÜTÖKTÖKÖN. j í Előfizetés dija : MEGJELENIK MINDEN OSÜTÖKTÖKÖN. Hirdetés dija: Egész évre. . IS kor. —— Egész oldal . 16 kor. I Fél évre. . . 6 , Felelős szerkesztő ós kiadó : Fél oldat... 8 „ Negyedévre . 3 „ Negyed oldal . 4 . Egy szám ára »<4 fill. VERES JÓZSEF. Nyolczad oldal . 2 „ Protestáns theol. facultás a budapesti egyetemen. Ma a jog, törvény és igazság korában élünk. .A magyar kir. kormány feje ezen eszmék megvalósítására vállalkozott és eddigi működése alapján fel kell róla tennünk, hogy kijelentése nemcsak nagyhangú phrásis, nemcsak jelige, hanem komolyan, — a mint mondta, — úgy tettel is megvalósítandó óletczólt jelez. Nos, ha igen, akkor szavaira építhetünk. Ámde a jog azt kívánja, hogy mindenkor jog, — mindenkivel szemben jog maradhasson, vagyis a jog követelménye a jogegyenlőség — a „suum cuique." Minden honpolgárnak vannak jogai. Nekünk protestánsoknak is vannak jogaink. Ha azokat nem tisztelik, magát a jogegyenlőséget, a jog lényegót sértik meg. A törvény végrehajtás nélkül „holt állat « A törvény azt kívánja, hogy végrehajtassék. Ha a törvény végre nem hajtatik, ez azon társadalom, azon közület, mondjuk jogi testület, erkölcsi komolyságában vetett hitünket ingatja meg, a mely az illető törvényt hozta. Ha az állam a maga törvényeit nem veszi komolyan, nem hajtja végre, az állam erkölcsi beszámithatósága válik kérdésessé. Nekünk protestánsoknak is vannak törvényeink, melyek az állammal szemben bizonyos jogos követelményekre, bizonyos előnyök biztosításának kívánságára hatalmaznak fel bennünket. Hinnünk kell, feltételeznünk kell, hogy az állam azok kielégítésére hajlandó, azok kötelező erejét érzi, mert különben a magyar állam erkölcsi komolyságát kellene kétségbe vonnunk, a mit nem akarunk, a mi fájna is. Pedig az 1790—1. XXVI., az 1868. LI1I., de különösen az 1848. XX-dik törvónyczikk még nincsen végrehajtva. És különös l Éppen azon részében nincsen végrehajtva, a mely nekünk protestánsoknak mutatná a „törvény-tiszteletet 1" Az igazság csak kívánja, hogy mindenkinek egyenlő mórtékkel mérjünk. Egyenlő mértékkel mér-e a magyar állam a vallásfelekezeteknek? az egyházaknak? Az egyiknek száz és száz milliót dobott ölébe egykor, — sokszor úgy, hogy azt adta neki, a mit a másiktól elvett, — a másikat most a jogegyenlőség korában is csak alamizsna morzsalókkal tartja. Az igazság azt kívánná, hogy a mennyit az egyiknek adott, a proportioné, aránylag, ugyanannyit adjon a másiknak is. Ha arra nem képes, — ne adjon egynek sem ; vagy tegye egy tömeggé azt, a mit az egyháznak adhat és abból oszszon igazságos mértékkel mindeniknek. Ezt követelné a tiszta, hamisítatlan igazság. Az pedig már csakugyan a legkisebb mórtéke az igazságnak, hogy legalább azt, a mit igórt, — adja meg, és a szavát tartsa meg. Nos, mit Ígértek a magyar kir. kormányok egymásután a legújabb időben a protestánsoknak? A legkevesebb az volt, hogy „addig is, mig" (— az 1868. 53. t. cz. bevezetése kedvencz formulává lett I) — az 1848. 20. t. cz. végrehajtható lesz, gondoskodni fognak az egyházak vitális érdekeinek biztosításáról, az anyagi terhek alatt már-már összeroskadó egyházak támogatásáról államsegély útján ! Tehát segély, nem igazság; a segélyt jó szívből adják a földön, az emberek, — mikor kedvök tartja; az igazság azonban feltétlen értékű. Hol van tehát velünk szemben az igazság? Avagy csak a protestánsoknak nem lehet igazsága ? Ezt mind azért mondottam el, mert ebből folyik főtételem: Am. kir. államnak (kormánynak) a protestáns theol. facultást sürgősen kell felállítania a budap«sti agyetemen.