Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Hörk József. Prot theol. facultás a budapesti egyetemen

Sürgősen Kell pedig felállítania a következő okokból : 1. Erkölcsi okból. Az államnak, a kor* mánynak, nem szabad meghazudtolnia a maga erkölcsileg intact, példányszerű jellemű, kifogástalan „emberséges ember"-nek ismert, általánosan tiszíelt, becsült miniszterelnökét, a ki a jog, törvény és igazság szent elveit, eszméit irta zászlajára. Az ő szájában ez igék nem válhatnak üres hanggá, „a levegő ég hasogatásává 1" Ezt róla feltenni nem szabad, sőt még azt sem szabad koczkáztatni, hogy a magyar királyi kormányok szava, ígérete is odáig szálljon le az erkölcsi értékbecslés terén, hogy elmondhassák róla: „az igéret — szép szó, — ha megtartják nagyon jó !" 2. Jogi okból. A törvényekben kimondott „egyenjogúságot" a kormánynak megvalósítani jogi kötelessége. Az érvényben álló törvényt végrehajtani a kormánynak jogi kötelessége. Az 1848diki XX-dik törvényczikk nincs hatályon kivül helyezve. Csodálom is, hogy az ellenzéki képviselők s különösen az ellenzéki padokon ülő protestáns képviselők: miért nem interpellálták még meg a kormányt azért a mulasztásért, hogy ezt a törvényt nem igyekszik megvalósítani ? Hiszen az 1868-diki 53-dik t. cz. is fenntartja ezt a kötelezettséget, midőn bevezetésében azt mondja: „Addig, mig a vallásfelekezetek egyenjogúsága törvény útján általánosan szabályoztatnók, az 1848dik évi XX-ik t. cz. alapján a keresztyén vallásfelekezetek viszonosságát illetőleg rendeltetik" stb. Hát hogjan lehet az 1848 diki törvények szentesítésének napja törvényűtján elrendelt ünnepnap, miért ünnepeljük hát mi április 11-dikét, ha azok a törvényét csak „papirosra írott malaszt?" Mert ha az az 50 és egy néhány, 30 és egy néhány évvel ezelőtt hozott tőrvények „kifakulnak" is kissé, a csak mopt pár évvel ez előtt hozott törvényre ezt még sem lehet mondani 1 ? De sürgős kötelessége a kormánynak a budapesti egyetemen protestáns theológiai facuitást állítani: 3. politikai okból is. Mert a kormánynak kötelessége gondoskodni a haza, a nemzet jólétéről, biztonságáról, erejéről is. Már pedig ez a haza, ez a nemzet csak úgy lesz, csak úgy lehet erős, ha egységes; ha egységes hazafias szempont vezérli fiait, különösen azokat, a kik — mint a leendő lelkészek — a népnek millióit vannak hivatva vezetni, befolyásolni. Hogy mit jelent ez a mi, a nemzetiségek által folyton támadott, folyton gyöngített nemzetünkre nézve, azt a mindennapos tapasztalás is mutatja ; azt külön részleteznem nem is kell ! Egységes, hazafias nevelés csakis az ország szivében, a fővárosban, a hol a nemzet szive dobog, a hol a nemzeti élet góczpontja van, képzelhető igazán. Itt tanulhatja meg leginkább a magyart szeretni minden ifjú. De ha már más hatása nem volna is annak a prot. theol. facultásnak, mint az, hogy magyar tudományosságot teremtene és elvonná a figyelmet, a szemet, a szeretetet a külföldtől, — magyar nemzeti szempontból nem nagy áldás volna-e ez? De 4. gyakorlati szempontból is sürgős kötelessége a kormánynak a protestáns theol. facuitást a budapesti egyetemen felállítani, — mert azon tény, hogy ezen egyetemen csak róm. kath. theol. facultás van, igen sokakat meggyőz, — megerősít azon hitükben, hogy ezen tudományegyetem róm. katholikus; mert hogy igy, a hogy van, jellegében az, — azt senki sem tagadhatja. Mivel pedig ez igy van, a róm. kath. egyház tényleg magáénak kivánja. Tegyük csak oda a protestáns theol. facuitást s ezen nézet megszűnik, vagy legalább is az egyetemi alapok jogi természete tisztázva lesz és az állam egyszer s mindenkorra magáénak fogja vallhatni első és legfőbb tudományos intézetét. És nem lesz lehetséges, hogy az egyetemen külbefolyások érvényesüljenek, — nem lesz „kereszt" kérdés és nem lesz az egyetemen világfelfordulás s nem fognak agitálni azok. a kiknek tanulni kell ! sőt maga az állam fogja zavartalanúl előkészíttetni a nópéletnek, mondjuk a népélet jogi, erkölcsi, művészeti, tudományos ós minden irányú gyakorlati vezetőit, szabályozóit. S a mi fő, már ifjú korukban belóoltja leendő, legkiválóbb fiainak szivébe a vallási békét, a vallási türelmet, a mire ezen szegény minden felől zaklatott nemzetnek oly nagy szüksége van; különösen, hogy meggondolatlan, vagy bűnös kezek a házra, melyben lakik, reá dobták a vallási viszály égető üszkét s éppen a mi napjainkban 1 Szolgáljon nekünk tanulságul az is, a mi csak tegnapelőtt az osztrák „ Reichsrath "-ban, a társország, a szómszód, legfőbb törvényhozó testületében az osztrák kath. iskolaegyesület legújabb tényének tárgya-