Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Adorján Ferencz. A középiskolai vallásoktatás tantervének revisiója

tot hozott. Lényegileg úgy állította össze a vallástanítás anyagát, mint az 1897. évi albizottsági munkálat. Ez pedig az 1884. évi tantervtől csak anynyiban tér el, hogy a IV. osztálytól kezdve kötelezővé teszi a Szentírás olvasását ós magyarázatát, egyébiránt a tananyag beosztása, terjedelme, egységtelensége a régi marad. Magam is hozzájárultam a határozat meghozatalához, s ezzel együtt H e t v é n y i barátom javaslatának, illetőleg első vallástanári értekezletünk határozatának megbuktatásához. Hogy miért tettem, arról ma már, hónapok múlva, nem tudok magamnak számot adni ; tény azonban, hogy hozzájárulásomat sajnálom s jól esik kijelentenem, hogy Hetvényi barátom tervezetét, illetőleg első értekezletünknek a vallástani tananyag beosztására vonatkozó határozatát egészen helyesnek találom, mivel az »egyrészről biztosítja az egyöntetűséget smiután az oktatás középpontjába az üdvösségnek az Úr Jézus Krisztusban törtónt megvalósulását helyezi, ezáltal az anyagnak min* den részét szó szoros értelemben vett vallástanná teszi, — másrészről pedig a bibliaismertetésnek olyan keretet ad, mely a felsőbb osztályoknak megfelel." De megtartom a természetes sorrendet s nem kezdem azzal, a mivel tulajdonképpen befejeznem kellene. Az első kérdés, melyet a tantervreviziónál figyelembe kell v«nni, mindenesetre az, hogy mi képezze a tanitás anyagát? Kérdésünkre a századok folytán szerzett tapasztalat akként felel, hogy a vallástanítás anyaga nem lehet más, rnint Isten igéje, illetőleg ennek testet öltött alakja: Isten országa. Ennek az anyagnak három összefoglalá« sát ismeri egyházunk : az egyik a káté, a másik a bibliai történet s a harmadik az egyháztörténet. Világos tehát, hogy a középiskolai vallásoktatás anyagát a káténak, bibliai történetnek ós egyháztörténetnek kell képeznie. A mikor Luther egyházlátogatásai alkalmával azt a szomorú tapasztalatot tette, hogy nemcsak a világiak, de a papok is járatlanok a vallás tanaiban, elhatározta, hogy az ifjúság vallásos oktatására ós nevelésére alkalmas könyvecskét ir. S megírta a kis kátét, mely az ifjúság vallásos oktatására és nevelésére csakugyan felette alkal Biasnak bizonyult, mivel rövid összefoglalásban és érthető alakban mindazt megtaláljuk benne, a mit a keresztyén hitről ós életről már a gyermeknek kell elsajátítania s a mit a keresztyén embernek életében kell megvalósítania. Luther azt hitte, hogy a káté nélkülözhetővé tesz az iskolákban minden egyéb vallástani tankönyvet s a könyvecske csakugyan hosszú ideig korlátlan egyeduralomnak örvendett az evang. iskolákban. A mikor azonban a protestáns paedagógia megszületett s izmosodni kezdett, megszűnt a káté egyeduralma s iskoláinkban polgárjogot nyert az isteni kijelentésnek története, a bibliai történet is, még pedig nemcsak mint a káténak kiegészítő része, hanem mint önálló, s a káté megértését előkészítő tárgy, — úgyszintén az egyháztörténet, mely arra van hivatva, hogy a keresztyén egyházak s kiválóan a saját magunk evang. prot. egyházunknak megalakulásával, küzdelmeivel, fejlődésével ós belső hitéletével megismertesse a tanulót. Középiskoláink kétfokúak. Tanulóinknak mintegy 30—35#-a nem lép fel az V. osztályba, hanem részint a IV. osztály elvégzését kivánó szakiskolákba, részint pedig az iparosi és kereskedői pályára lép. Ezzel a körülménnyel nekünk is számolnunk kell s a vallástan anyagát akként kell beosztanunk, hogy az úgy a négy alsó, mint a négy felső osztályban egy befejezett egészet képezzen s a negyedik osztályból kilépő tanuló is magával vihesse a szükséges vallási ismereteket ós a sziv mélyében gyökerező evangóliomi keresztyén hitet. Ebből önként következik, hogy a vallástanítás anyaga úgy az alsó, mint a felső négy osztályban nem lehet más, mint a káté, bibliai történet ós egyháztörténet. , Az időrendisóget tekintve, kétségtelenül a bibliai történetet illeti meg az első hely, még per dig nemcsak azért, mert úgy a káténál, mint az egyháztörténetnél könnyebben felfogható s elsajátítható, hanem különösen azért, mert Isten egyháza megalakulásának, kifejlődésének s hitének helyes megértése végett okvetlenül szükségünk van Isten előkészítő intézkedéseinek, kijelentéseinek s az emberiséggel kötött ó- és új-szövetségeinak ismeretére. Az egyháztörténet ós káté idórendiségónek megállapításánál ugyanezen szempontok irányadók. A hittan, elvontabb természeténél fogva sokkal nehezebb az egyháztörténetnél, igy tehát már ez okból is, — de meg azért is, hogy előbb az egyházat magát, annak történetét kell megismernünk, hogy azután az egyház hitét