Evangélikus Egyház és Iskola 1901.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Adorján Ferencz. A középiskolai vallásoktatás tantervének revisiója

Tizenkilenczedik éviolyagi^ 12. szam. Orosháza, 1901. márczius 21. IS ISKOLA R Előfizetés dija : Egész évre. . 13 kor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3' „ fígy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő ós kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor Fél oldal... © „ Negyed oldal . <\ 9 Nyolczad oldal . 2 , A középiskolai vallásoktatás tantervének revíziója. Az egyet, közoktatási bizottság szives figyelmébe ajánlva. Jelenleg érvényes és kötelező erővel biró középiskolai vallásoktatási tantervünket az 1884évi egyetemes közgyűlés állapította meg. Nincs róla tudomásom, hogy az első években történt-e ellene felszólalás s egészen természetesnek találnám, ha nem történt volna, mert hiszen egészen a zsinati törvények megalkotásának s életbeléptetésének idejéig alig találunk iskolát, hol a vallástanítás terén is érvényesült volna a szakrendszer s az ifjúság valláserkölcsi tanítása ós nevelése egy kézben összpontosult volna. Igy tehát a régebbi vallástanárok figyelmét igen sok körülmény kikerülhette, nevezetesen az, hogy a vallásoktatás tárgyának határa nagyon szorosan van megvonva, s e tárgyak önálló, egymással össze nem függő egészként érvényesülnek. A vallástanári állások szervezése óta azonban napirenden van a panasz, hogy vallásoktatási tantervünk nem megfelelő, mivel az egyes osztályok tananyaga nagyon szét van tagolva, a Szentírás ismertetésének s megkedveltetésének nem juttat elegendő időt, s inkább az anyag elsajátitattására, mint megkedveltetésére, inkább a tanításra, mint a vallásos nevelésre ós az evang. prot. öntudat élesztésére s megszilárdítására fekteti a fősúlyt. A panaszt legelőször is a dunáninneni egyházkerület hallotta meg s tette magáévá, 1895 ben az iránt keresvén meg az egyetemes gyűlést, hogy a vallásoktatás tervét dolgoztassa át. Azóta 6 esztendő mult el, de a revízió még mindig nem történt meg. Mult évi vallástanári értekezletünk szerény és discrét módon megsürgette a dolgot s egyúttal véleményt is mondott, miként gondolná a vallásoktatás tantervét megalkotandónak. Elismerőleg hajolok meg a mult évi egyet, gyűlés előtt, hogy szerény kívánságunkat meghallgatta s beadványunkra jegyzőkönyvének 111. d) pontjában azt adja feleletül: „jóváhagyólag tudomásul veszi, hogy a Közoktatási bizottság a vallásoktatás tantervéről szóló albizottsági munkálatot, valamint a vallástanárok értekezletének hasonló tárgyú ja/aslatát kinyomatja s legközelebbi ülésében veszi érdemleges tárgyalás alá." Közel jutottunk tehát a kérdés megoldásához. Ez a körülmény arra indított, hogy a megoldás módozatairól magam is gondolkozzam s az 1897ben készült s a középiskolákhoz véleményadás czéljából leküldött albizottsági munkálatot, valamint legutóbbi vallástanári értekezletünk javaslatát és Hetvényi kartársamnak első vallástanári értekezletünk megbízásából készített s az „Ev. Egyház és Iskola" 1900. évi 16. ós 17. számában „Vallásoktatás a középiskolák felsőbb osztályaiban" czimen közzétett értekezését tanulmány tárgyává tegyem. Az eredményről itt számolok be s tisztelettel arra kérem az egyetemes közoktatási bizottságot, kegyeskedjék soraimat elolvasni s javaslataimat a tantervrevizió alkalmával megfontolás tárgyává tenni. A vallásoktatás tantervének reformjával már első vallástanári értekezletünk is foglalkozott s kimondotta, hogy az alsó négy osztályban az eddigi tantervet kívánja fenntartani, a felsőbb osztályok tananyagát azonban akként óhajtja beosztatni, hogy az V. osztályban az ó-szövetségi Istenországa, a Vl-ban az új-szövetségi Istenországa s annak töréneti alakulása a reformáczióig, a VII ben az új szövetségi Istenországának újraéledése a reformáczióban tanittassék, a VIII-ban pedig evang. egyházunk tanai foglaltassanak össze a hit és erkölcstanban. Mult évi értekezletünk azonban ezzel homlokegyenest ellenkező határoza-