Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Sámuel Aladár. Bod Péter élete és művei. Ism. Krupecz J.

tevékenysége nagy, melynek érdemes méltatására — elhisszük a szerzőnek, hogy — több évi ku tatás volt szükséges és bizonyára volt szükség egynémely (meg is nevezett) szakférfiak s hitsorsosok segitó kezére és volt szükség végül az irodalmi társaság támogatására. íme azonban előttünk a könyv, mely tükre Bod életének és műveinek. Mennyi tanulság s lélek az életben ! Mily szorgalom s tudomány a művekben! A műveket szerző sokoldalúságuknál fogva — mint azt továbbad látni fogjuk — osztályozza, nemkülönben életét is részeli, amott 5, emitt 4 fejezetet vévén föl, még pedig — utóbbi helyen — születés, tanulás, homoródhéviczi s magyarigeni papság, közfőjegyzőség s végül családi élet s halál eseményei szerint. Tekintsünk be először is Bod életébe. Székely nemesi családból származott. Erdélyben született, élt s halt is meg. Atyja Bod Márton végig küzdte a Rákóczy harczokat 1711-ig. Azután viszszavonulván szegényesen élt s nevelte nehéz körülmények között Péter fiát. S nem is lett volna Péter talán soha Magyar-Igennek hires papja, literátora, ha Isten jóvoltából jóltevők nem segitik s nem viszik előre. A dísznövénynek, bár disze alapját magában hordja, megfelelő talajra, légkörre s környezetre van szüksége, hogy kifejlődhessék. Ily dísznövényhez volt hasonló Bod is. Jóltevői legfőbbike vala gróf Bethlen Kata, kinek udvari papja is lett aztán a fölnevelt pártfogolt Homoródhévizén. Méltón és szépen szövi bele a szerző hősünk életrajzába a grófnő nemes alakját s áldásos működését. Szivhez szóló és szükséges dolog is a multak nagy patrónáinak, matrónáiuak sorfát s szép tetteit föl-föl melegiteni. Mert bizony mostanában már nincsenek Bethlen Katák, Lórántffy Zsuzsánnák, Zrinyi Ilonák, Petróczi Katák, Dániel Colitenák, Bethlen Klárák, mely utóbbiról — többi közt — ezt zengte az egyházi temetői orátor: „Kapuján kivűl Bethlennek, Fakadt forrása egy viznek ; Jézus te vagy az a forrás; Út, élet és feltámadás!" (Bocsánatot kell kérnem a nyájas olvasótól, ezen volt hist. tanári előadásaimra is emlékeztető kis kitérésért s annak folytátásáórt még itt.) A mai kor gyermeke, sőt történetírója is csodálkozva s bizonyos áhítattal tekint a lezajlott korok e sajátságos és kimagasló alakjaira, mint hajdani magasztos jelenségekre. Ma egyletek, társulatok, bálák, hangversenyek, színházak bazárok idejét éljük ; itt ragyognak dámáink ; kézi munka, művészet s nevelés terén is többé-kevósbbé jeleskednek ugyan, de a régiekhez fogható női személyiségeket nem szül többé korunk. Hadi dicsőségről hallgatva csupán azt kérdezzük, hogy vallási matrónáink, kegyes hitbuzgó nagy asszonyaink vájjon hol vannak? Főleg nékünk protestánsoknak? Hol? Sehol . . . Pedig a leányiskolákat is egyre állítjuk, a belső missió is mindig ajkainkon, diakonissza intézeteket is hőn óhajtunk !.. Tempora mutantur et nos mutamur in í

Iiis. A szegénynek meg van engedve a lopás,

1) tanítja a tűihaj 'ott socialismus ma. A gazdag talán ezért is húzza össze s vissza magát. Sámuel Aladár könyvében a hitbeli üldözésekről is olvastunk bús, de tanulságos korrajzot. Belőlük ugyan Bodnak nem jutott ki sok, s a mikor talán sok jutott volna, midőn tudniillik kiadott művei miatt az üldöző hatalom figyelme erősen rá kezdett irányulni akkor, ezen veszedelem közeledésének idején a mindenható 1769. márcz. 2-án jobb létre szenderité 57. éves sorában szép tagú s szeretett családja fájdalmára őt. Az ősökhöz elköltözött Bodban az erdélyi protestánsok nemcsak a nagy írót vesztették el, de vesztettek hivatott kormányzó erőt is. Mint magyarigeni pap a püspöki hivatal mellett is — az erdélyi sajátos akkori viszonyok közt — rendkívül nagy fontosságú köz fő jegyzői hivatalt is viselte többszöri jelölés után nyerve azt el. A bizalom ismételt megnyilatkozásait e részben terjedelmesen rajzolja a szerző. Nevezetes továbbá Bod életében a magyar tudós társaság alapítása eszméjének szereplése, mely eszme Bodot lelkesité, ugyancsak érdekes s fényvető mozzanata még a rajzolt ifjúi életének az első iskoláztatás, aztán a külföldre való utazás, ottani nagyszabású tanulás, s vizsontagságos hazautazás története, a mikor Bod a társával együtt 30 mázsa könyvet hozott magával sok egyéb értékes holmival, a mi aztán a határon rútul megdózmáltatott; megható végre Bod életrajzában festése azon gyászos eseménynek, a mikor „az ő nagy ós áldott emlékezetű jó patronája gr. bethleni Bethlen Kata Fogarasban elhalálozott. Sírfeliratot vájjon szebbet kicsinálhatott volna a „Tiszta, fényes, drága bíbor" czim alatt ki mondott volna — kora iránya szerint*) — halotti beszédet a nagyasszonyról jobbat, mint a volt hűséges udvari pap? Bethlen Kata után gróf Teleky Lászlóné — Ráday Eszter grófnő — vala legnagyobb jóltevője. „Örökké élő és a halál porán felül álló Goel" czimű halotti beszédben búcsúztatta el ugyancsak Bod a világtól eme „ó kegyes patronáját, segítségre kezeit nyitó nagy Tábitháját is. Mert Bod Péter jellemének a szerénység mellett másik szép vonását alkotta — szerző szerint — „az a nemes háladatosság, a melylyel szellemi munkássága gyámolitói iránt elfogyhatatlanul viseltetett." * * * E betekintés után Bod életébe, lássuk szellemi munkásságát közelebbről prot. jelesünknek, ') Olv. Várnai Sándor : ,A német socialista ifjúsági irodalom" (Prot. Szemle. 1900. 1. füzet 26. 1. ») E halotti beszéd a Rádai Eszter grófnő felett mondottal együtt —• mely kettőn kivhl B. még csak egyet adott ki — a kor főképen exegatikai irányú prédikátióinak minta« példája. t