Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Fölebbezés joga egyházmegyei gyűlés határozata ellen

KÜLFÖLD. Az asszuiliptionisták pöre. Párisnak is­mét megvan a maga szenzácziós bűnügyi vógtár­gyalása. Tizenkét pap ül a vádlottak padján, azzal a váddal, hogy állami engedelem nélkül papi szö­vetkezetet alapitottak s ebben az állam ellenőrzé­sét elkerülve, a köztársaság ellen agitáltak. Kitűnő szervezetet létesitettek, óriási vagyont gyűjtöttek ós milliókat költöttek óvenkint köztársaság-ellenes czéljaikra. Asszumptionistáknak: a mennybe­menetel papjainak nevezték magukat. Szer­vezetük egész Francziaországban szétágazott, hí­veikkel behatoltak a csalídok szentélyébe, gyak­ran erőszakkal ragadták el szüleiktől a gyerme­keket, hogy rendjük papjaivá neveljék őket. Leg­nagyobb segítőtársaikat az asszonyokban találták: ezek kapaczitálták a habozó férfiakat, hogy az asz­szumptió embereit válasszák be a képviselőházba, a szenátusba s igy a törvényhozó testületben is befolyást biztosítsanak maguknak. Az asszonyok valóságos kémszolgálatot is teljesítettek. Az asz­szumptionisták ezenkívül a sajtó útján is agitáltak. Főlapjuk­a La Croix volt, ez pedig számos or­gánumot alapított a vidéken, mely mind a tiltott rend czéljainak szolgálatában állott. A papoknál, mikor összeesküvésüket leleplezték, óriási pénz­összegeket találtak, azonkívül sok végrendeletet, miből kiviláglik, hogy a haldoklóknál is lelki kény­szereszközökkel működtek. Megtalálták az 1886 — 1892-ig folytatott működésük kiadásainak ki­mutatásait is. Ez idő alatt csaknem kilencz millió frankot fordítottak czéljaikra. Hippolyte atya volt a társaság pénztárosa. 1,800.000 frankot találtak nála aranyban, mikor házkutatást tartottak. Nála magánál ennyi pénz volt, noha a társaság erősítgette, hogy egy sou­juk sincs. Az államügyész kértére az aszumptionis­ta-társaság feloszlatását mondta ki a tör­vényszék. A föloszlatott asszumptionista kongre­gáczió számtalan részvénynyilatkozatot kapott a naczionalista, monarkista és arisztokrata körökből. Richard bíboros párisi érsek személyesen fe­jezte ki részvétét a kongregáczió lapja, a Croix szerkesztőségében s azt mondta, hogy félő, hogy az asszumptionisták ellen indított pör kezdete az összes kongregácziók üldözésének és elnyomá­sának. Brisson törvényjavaslatot nyújtott be a kamarában, hogy a kongregácziókat köte­lezzék vagyoni állapotuk kimutatására, tiltsák meg nekik az ajándékok és örökségek elfogadását, to­vábbá szekularizálják a meg nem engedett kong­regácziók vagyonát. W al d e c k-Ro u s s e a u mi­niszterelnök Richard párisi érseknek levelet irt, melyben felvilágosítást kért tőle arról a látogatásról, melyet állítólag az asszumptionisták­nál tett. m ' < TEMETŐT"! Az iglói ág. hitv. elemi nép- és polgári leányiskola tanítótestülete mólyen megszomorodott szívvel jelenti felejthetetlen pályatársa Bö misch Ede nyug. polgári iskolai tanitó úrnak életének 72. évében, az igiói ág. hitv. ev. elemi nép- ós polgári leányiskolánál töltött 37 évi buzgó, sikeres tanítói működése után f. é. január hó 30-án, hosz­szas szenvedés után az Úrban törtónt elhunytát. F. é. január 30-án elhunyt Iglón a prot. tan­ügynek egyik hivatott bajnoka Bö misch Ede nyug. polgári leányiskolái tanitó ós több éven át igazgató. A boldogult 37 éven át működött az ig­iói ág. h. ev. nép- ós polgári leányiskolánál. Szü­letett 1828. íún. 9-ón Sztrázsán. Középiskolai ta­nulmányait Késmárkon és Rozsnyón, a theológiai tanfolyamot pedig Eperjesen végezte. Miután 3 évig nevelősködött, 1854 ben a bécsi s a követ­kező évben a jenai egyetemen folytatta tanulmá­nyait, 1856 bati a rimaszombati gymnasiumnál viselt tanári állást, azonban már a következő év­ben Iglóra hivatott, hol egészen 1895 ben bekö­vetkezett nyugdíjaztatásáig lelkiismeretes hűséggel működött. Mély vallásossága ós önzetlensége, haza­fias lelkülete, alapos tudományos képzettsége, kartársi szeretete, paedagógiai tapintata, tanítvá­nyai iránt tanúsított szeretetteljes modora, minden nemes törekvés áldozatkész támogatása által elöl­járók, kartársak, szülők és tanulók osztatlan sze­retetét és tiszteletét vivta ki magának. iEgészsége hanyatlásáig a társadalomban is jelentékeny sze­repet játszott s kivált, mint a „Szepesi Tanító­egyesületének úttörő, munkás tagja szerzett nagy érdemet. Áldott volt egyháznak és iskolának szen­telt élete, legyen áldott emlékezete is. Sulcz Endre, a h.m.-vásárhelyi ev. ref. főgyrnnasium tanára meghalt váratlanul. 1857-ben Szentesen született, ág. hitv. ev. szülőktől; 1883­ban Selmeczbányán lett tanár, 1893-ban pedig H.-M.-Vásárhely nyerte meg tanárnak, a hol mind a főiskolában, mind a társadalomban nagyon be­csülték és szerették. Rótli Károly Tivadar, ágost. hitv. evang. lelkész, a bács-szerómi ág. hitv. ev. egyházme­gye volt alesperese, a cservenkai iskolai kör dé­kánja, stb. stb. f. évi február hó 7-én életének /Oik, áldásos papi működesének 45-ik évében, rövid szenvedés után jobblétre szenderült. Válasz. A hozzám intézett kérdés az, hogy a sz.-i ismert hiványügyben van-e joga az egyház-

Next

/
Thumbnails
Contents