Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - IX. Kérdések, válaszok - Fölebbezés joga egyházmegyei gyűlés határozata ellen

megyei határozat ellen, az egyházmegyéhez tartozó lelkészeknek fölebbe z ni, igen, vagy nem? A zsinati törvények 44. §-ának a) pontja szerint „az egyházközség a hiványilag megállapított s az egyházi felsőbbség által megerősített fizetéseket alább nem szállíthatja." Ez oly világos tilalom (még pedig törvénybeli), hogy az egyházközségnek e tilalom megszegését tartalmazó határozata, az egyházmegye által okvetlenül megsemmisítendő lett volna. Ha e tilalmat a legnagyobb szigorral be nem tartjuk s betartása fölött nem őrködünk: a lelkészi fizetések mindenütt alku tárgyai lesznek a választásoknál, meg lesz támadva papjaink megélhetése s ezen azután semmiféle congrua nem fog segíthetni. Érdekes volna megtudnom, hogy miként került a sz. i hiványügy az egyházmegyei közgyűlés elé? A főesperes hivatalból terjesztette e elő, vagy fölebbezós folytán? (Hivatalból, az E. A. 87. §-a ertelmóben.) Azonban e körülmény a tőkérdósen mit sem változtat. Akár mint került is az az egyházmegye elé kétségtelen, hogy ez ügyben határozni az egyházmegye hatáskörébe tartozik, a zs. t. 87. §-ának a) pontja alapján. A további kérdés most már az volna : 1. Van e helye fölebbezésnek az egyházmegye határozata elten ; 2. Ki élhet a fölebbezós jogával? Az első kérdésre a felelet egyszerű, tán hosszabb bizonyításra sem szorul ; mert egyházalkotmányunk szerint minden ügy fölebbezhető — (a közigazgatás köréhez tartozó ügyeket értem ez alatt) — melyre nézve a íölebbezés kizárva nincs, vagy legalább korlátozva nincs. A hiványügyekben csak egy korlátozás van, az t. i., hogy ez ügyekben a kerület a zs. t. 114. §. a) pontja szerint véglegesen határoz. A kerülettől az egyetemhez hiványügyben fölebbezni nem lehet. A második kérdésre, hogy ki élhet a föl le bezós jogával, a felelet már kissé nehezebb. Azonban, azt hiszem, nem szenved kétséget, hogy az illető egyházközség tagja föllebezhet úgy az egyházmegyéhez, mint onnan a kerülethez. A lelkészválasztásra vonatkozó eljárás ügyében a döntés a Zs. t. 329 § ának c.) pontja szerint egyházi törvényszékek hatáskörébe van utalva ; ugyanoda tartozik a törvényszerűen megállapított hivány, vagy hivatali viszony alapján indituttt keresetek elbírálása is. A közigazgatási úton benyújtandó panaszok és panaszlatok benyújtására jogosult személyek sehol tüzetesen megjelölve nincsenek, a panasz vagy jogorvoslatok benyújtása bizonyos személyekre korlátolva nincs : ennélfogva minden egyházi hatóság vagy testülettől, a magasabb egyházi hatósághoz joga van mindenkinek fölebbezni, a ki az illető egyházi hatóságnak tagja (p. egy házközség v. egyházmegye) s ott szavazati j ogga 1 bír. A szavazattal biró egyháztag fölebbezheti a hiványügyet az egyházmegyéhez s onnan a kerülethez ; az egyházmegyei közgyűlés tagja fölebbezhet a kerülethez. További fölebbezésnek a zs. t. 114. §. a) pontja szerint nincs helye. A magánsérelem ügyében, a dolog természetéből folyólag, a törvény csakis a sértett félnek adja meg a panasz, a kereset és a jogorvoslat használatának jogát. A hiványcsonkitás azonban az egész egyház sérelme, valóságos közjogi sérelem. Ezért van törvénybe igtatva az a világos tilalom (a 44. § ban), mely szerint a hiványbeli javadalmazás leszállítása, alku és megegyezés tárgya nem lehet. Ezért nem irja körül a törvény a közigazgatási eljárásban a panaszkereset vagy fölebbezós benyújtására jogosított személyeket, hogy e joggal mindenki élhessen, mert itt nem egyes személy, hanem az egész egyház sérelme orvoslandó. Sőt tovább megyek. - Azt állítom, (s azt hiszem, hogy a törvény czéljából és szelleméből, sót egyenes rendelkezéséből is folyik.) hogy az ilyen hiványcsonkitás esetén az illető felettes hatóságok a zs. t. 44. §. a) pontja alapján, az egyházközség határozatát, föle bbez és nélkül, tehát hivatalból is jogosítva, sőt kötelezve vannak felülvizsgálni és megsemmisíteni. Ugyanis a zs. t. 87. § ának e) pontja az egyházmegyei közgyűléshez utasítja az egyházközségi határozatok elleni fölebbezéseket,. s külön az a) pontban a hiványügyeket, akár van erre nézve fölebbezés, akár nincs. Ugyanazt teszi a 114. §. f) pontja az egyházmegyegyei határozatokra, melyek a kerület elé fölebbeztettek, külön kiemelve a hiványok ügyét az a) pontban, melyekre nézve a kerület véglegesen határoz. Ebből pedig az következik, hogy a hiványok ügyében a két egyházi főhatóság hivatalból is eljárhat, s eljárni köteles. Ez egyébként másként alig képzelhető, meri bizonyos egyházak saját anyagi érdekökben sem fognák föllebbezni a hiványcsonkitás ügyét és a lelkész mint a hiványcsonkitás létrejöttében egyik szerződő fél, szintén hallgatni fog s a fölebbezés jogával nem fog élni. Ezzel, úgyhiszem, eléggé megvilágítottam ma"