Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Raffay S. A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban. Ism. Bancsó A.
oly élethivea mozognak és beszélnek, hogy a verizmusnak leginkább hódoló szinpidon sem lehet külömben. Egy asszony betegen hever a szoba padlózatán, mellette guggol egy gyermek és kenyér után sir; hazajön a f>rj részegen és megütlegeli a beteg asszonyt. Ekkor bejön egy rendőr és közbe akar lépni, de nem tehet semmit. De őt nyomon követi az üdv hadseregének egy kiküldötte, aki élelmiszert, gyógyszert ós lelki vigaszt hoz. Megvigasztalja a gyermeket, a részeg családfő lelkére beszél és az egésznek az a vége, hogy az utóbbi fölesküszik az üdv hadseregének zászlójára. Egy másik kis házikóban mutogatják azt az egyenruhát, melyet Booth akkor viselt, mikor elindult első téritő útjára. Érdekes az a statisztikai kimutatás is. mely az üdv hadseregének jelenlegi viszonyait ecseteli. Szerinte 45 országra ós gyarmatra terjeszti ki jelenleg működését a hadsereg, áll pedig 6882 „hadtestből" és „előőrsből", van 12,931 tisztje és tiszthelyettese, 36,224 hivatalosa és 14,893 zenésze. Jótékony intézeteinek szí- >a 494, a melyekben az elmúlt évben három millió embernél több kapott ágyneműt ós közel két millió ebédet. & saját költségén fenntart 29 munkaszerzó irodát, 53 gyárat, 15 kisdedovót ós 12 otthont elbocsátott fegyenczek számára. Hogy hány ember áll az üdv hadseregének zászlója alatt, azt maga a „jelentós" sem tudja egészen biztosan. Az „Evangélikus szövetség" nürnbergi nagygyűlését dr. Müller erdélyi evang. püspök nevében üdvözölte dr. Teutsch püspöki titkár. Örömének ad kifejezést, hogy az erdélyi evangélikusok sorsát szivükön hordják az evanglium vezető elemei Németországban. Szükség is van reá, mert „századok óta nem volt az erdélyi szász evangélikusok helyzete oly nehéz, mint éppen napjainkban, megkezdték ugyanis a jezsuiták, különösen s leginkább az evangelikus városokban hittéritő, békezavaró munkájukat. Evvel szemben azonban annál öntudatosabban munkálkodik az -evang. egyház azon, hogy a népélet az igazi reformatio alapján ujjittassék s tisztittassók meg." „Századok tapasztalata bizonyitja — folytatja tovább — még a kételkedőnek is, hogy az erdélyi szász alaptörzs német maradt, maradt pedig azért, mert evangelikus, s hogy evangelikus, azt annak köszönheti, hogy német, világos tehát, hogy a protestantizmus s a németség szorosan összetartozik, egyiket a másiknak támogatnia kell, egyiknek diadala, előmenetele a másiké is." Sarajevoban nov. 19-ón szentelték föl az evang. templomot, Schäfer sarajevoi, Z wernemann bánjalukai, Klein ferencz-józsefföldi lelkészek. Az ünnepélyen az ország minden részéből jelentek meg evangélikusok. De megjelentek a polgári és katonai hatóságok, a külföldi consulok. Így olvassuk ezt egy német lapban. Sajnáljuk, hogy lapunkat s ez által a magyar evang. közönséget nem találták méltónak a sarajevói intézők arra, hogy minket is értesítsenek az ünnep lefolyásiról ; mert hogy vagyunk, azt tudták akkor, mikor gyűjtő ós kérő leveleikkel fölkerestek bennünket is : a magyar közönséget és ezt a lapot. IRODALOM. A Logos eredete, tartalma és jelentősége a Jánosi iratokban. Irta Raffay Sándor pozsonyi ev. theol. akad. tanár. Pozsony, 1900. 8 a 206. Ára 3 korona. E munkát szerző a mult év őszén tartott theol. tanári vizsgájára készítette. Annak létrejöttében igy nekem is van némi részem, annyi t. i. f hogy mint vizsgáló szaktanár, én tűztem ki a themáját. E b. lapok t. szerkesztőjének bizalmas felszólítására szívesen teljesítem azt a szolgálatot, hogy a munka ismertetése czéljából közzé teszem rövidre összefoglalt vizsgái bírálatomat. Mindenekelőtt általánosságban teljes elismeréssel emlékezem meg a munkáról. Szerző nagy szorgalommal és alapos készültséggel, de egyszersmind szeretettel és lelkesedéssel dolgozott, úgy, hogy munkája nemcsak elméletileg meggyőző, hanem gyakorlatilag építő hatású is, s ezért a kik nem szakemberek is, tanulsággal olvashatják. Mikor a munkát először elolvastam, önként felvetettem azt a kérdést, vájjon a megelégedés érzése, melyet az bennem keltett, nem annak tulajdonítandó-e, hogy a munka tárgyát képező kérdésben, a logos-eszme jelentésének általános megítélésében az én álláspontom megegyezik szer zőével? Részletes bírálatomat ugyanazért főképpen e kérdés szempontjából gyakoroltam s annak eredményeként nyugodtan elmondhatom, hogy a munka, a mint engem álláspontom helyességéről táplált nézetemben újra megerősített; úgy viszont ha az a hatása nem volna is, hogy az ellenkező állásponton levőket, egyszerre meghódítsa, de arra mindenesetre alkalmas, hogy bennök álláspontjuk biztossága iránt kétségeket támasszon. A munka e hatását mindenekelőtt tudományos igazságosságának köszöni. Szerző nagy szorgalommal felöleli s átkutatja a thémában foglalt gazdag kérdésnek egész nagy irodalmát, felhasználva ez irodalom legújabb termékeit is. Ezen a széles irodalomtörténeti alapon kiterjeszkedik a kérdés minden részleteire. Igazságos méltatásban részesít minden ítéletet, mely úton sikerül neki a kérdést nemcsak teljesen megvilágítani, hanem a különféle Ítéletek gondos és ügyes összevetése útján a döntő ítélet megalkotására egészen új alapokat is nyer. A munkának második tő érdemét éppen abban találom, hogy ezen a történet kritikai, tehát