Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - V. Könyvek ismertetése - Raffay S. A logos eredete, tartalma és jelentősége a jánosi iratokban. Ism. Bancsó A.

teljesen tárgyilagos alapon egészen helyes alapvető Ítéleteket alkot, melyek egyrészt formailag a munka rendszerezését világossá, a kérdés természetének megfelelővé teszik; másrészt tárgyilag a kérdés lényegére vonatkozó Ítéletek erejét és szilárdságát biztosítják. Ilyen fóitélet p o. az, hogy a logos eredetének kérdése nem azonos a Jánosi iratok hitelességének kérdésével (7 1.) Ez Ítéletnek nagy jelentősége, — helyességén kivül — abban van, hogy egyrészt a logos eredetének kórdósét teljesen önállóvá teszi, másrészt annak vizsgálatában a szükséges kritikai elfogulatlanságot biztosítja. Igen hatásosan érvényesíti szerző a Bauri iskola Hegeli elveken nyugvó kritikája ellenében magának ez iskolának azt a helyes elvét, hogy minden irót saját korának gondolkodása, szelleme és viszonyai alapján kell megítélni (18 1.) Igen szép és a negyedik evangóliom egész móltatására nézve nagy jelentőségű az az elv, hogy János evangóliomának gnósisa nem saját észmunkánk gyümölcse, — nem emberi bölcseség, hanem a Jézus Krisztusban való hit alapján képződik. Az evangélista egyszerűen hite által tudja, hogy a logos testté lett. Ez elv alapján a mily világosan jellemzi szerző az evangóliom gnósisa ós a kó sőbbi egyházi gnósis között levő különbséget (30 1.,) éppen oly határozottan tiltakozhatik az ellen, hogy a negyedik evangóliom a közönséges philosophai spekulátió mórtéke alá vettessék (117 1.) Az evangéliom szerzőjének soha sem jut eszébe, hogy a történeti Jézus kópét a logos eszméhez idímitsa (116 1..) mert ő evangéliumát nem a logos, hanem a történeti Jézus érdekében irta (127 1 ) A 'ogos jelentőségének megállapítása érdekében nagy gondot fordit szerző a logos eredetének megvizsgálására. S a mily behatóan megvilágitja itt a iogos használatát ós jelentésót Izrael theológiájában, éppen oly éles kritikával szedi szét a logos-eszme szempontjából a philonismust helyesen figyelmeztetve arra, hogy hellenismus ós philonismus nem azonosak. Az eredmény az, hogy Philónál az ensarkósis, a mit az evangéliom oly határozottan Iliidet, lehetetlen (181 I.,) Philó logosa, ha önállósul, — általános világeszme, Jánosé a Messiás, (195 I.) Philó dualismusa kosmologiai, Jánosé valláserkölcsi, üdvtörtóneti. A bibliai logos általában az Isten üdvakaratának összfogalma. Így Jánosnál is. Miután ily módon elég biztosan áll az az Ítélet, hogy a János féle iratok logosa nem a korbölcselettel, hanem az ó-szövetséggel áll egyenes viszonyban; teljes joggal s elég erővel hirdetheti szerző egyrészt azt, hogy János evangélioma s első levele nem a doketismus, hanem azon zsidós irány ellen Íratott, mely nem fogadta el Jánost Messiásnak (102, 124 1 ;) másrészt azt, hogy a János-féle iratok apostoli eredete nemcsak lehetséges, hanem egyenesen kétségtelen (36 1.) Ë rövid ismertetésem után azt hiszem, nemcsak a magam nevében, hanem magyar prot. theol. irodalmunk össszes barátainak nevében szólok, midőn szerzőnek e derék munka közrebocsátásáért köszönetet mondok s ezennel e munkát theol. irodalmunk barátainak figyelmébe melegen ajánlom. Bancsó Antal theol. tanár. Prot, egyházi és iskolai lap. Duka Tivadar levelét közli, melyet az „Evang családi lapnak" küldött, de az nem adta ki. Az Evang. családi lap ugyanis egy idő óta a nagy politikában is dolgozik, a minap is kereken megmondta Angliának, hogy „szógyelheti magát" a mostani háborúban. Erre válaszol Duka, mert azt mondja, a czikk „kissé ellenséges modorban van fogalmazva azon nemzet ellen, melynek a magyar protestantizmus nemcsak ezen században, de már a reformatio óta annyi rokonszenves tanúbizonyságát vette," az „Ev, es. 1." véleménye nem alapul beható tanulmányozáson, a mi jegyze 'bői eléggé kitűnik ós csakis az angol nemzetet c demtelenül gyalázni segiti a^, evangélikusok előtt, a mi különben nem lehet c aj:ása." Talán jó lenne bókét hagyni Angliának, meg általában a politikának az Evang. családi lapban mert nem arra a czélra szerkeszteti azt a Luther-társaság olyan tetemes áldozattal, hogy politikában akarjon vezetni. Van politikai lap elóg, ha mi nem költünk is erre a czélra, s van nekünk más bajunk, mint az, hogy szógyelje-e magát Anglia vagy se. Unitárius közlöny. Élénk egyházi életről tanúskodik. „A ki fáradságot vesz magának a tizenkét kötet átlapozására, meg fog győződni, hogy a mi buzgó püspökünk mindig legelői állott a munkások sorában. A 110 lelkész közül csupán 2 —3 maradt ki az „Unitárius Közlöny" dolgozó társai közül. A tanárokkal együtt készítjük, a tanitók nagy száma költeménnyel és prózával, hol névvel, hol a nélkül, mindig mond valamit az olvasó közönséghez. Hát világi uraink hátramaradtak volna? Távol legyen! És végül, de nem utolsó helyen, nem velünk voltak-e a nők is? Ok nemcsak bizalmat, nemcsak melegséget terjesztettek az „Unitárius Közlöny" űtján, hanem eszmét is. Az egyleti élet sikere is jó részt a nők kezében van nálunk." (Szerencsés lap I Nálunk nem hogy imának lapunkba előkelő uraink, de még csak előfizetéssel sem támogatják, még kerületi felügyelő is van, a ki nem előfizetőnk ; tanáraink, tanítóink nem irnak, mintha nem is volna annyi felekezeti közép- és népiskolánk ós azoknak megbeszélni való ügye, előfizetőnk nincs tanár egyetlen egy sem ; a nők pedig jó részt távol vannak az egyházi tevékenységtől ; a lelkészeknek fele sem járatja a lapot, még kevesebb támogatja dolgozatokkal. Nincs is köztünk testületi szellem, élénk tevékenység, pezsgő egyházi élet. A mi korunk fegyvere pedig a sajtó I)