Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - B. Prónay Dezső. Megnyitó beszéd

Világosság, igazság, tudomány Támadt a reformáczió nyomán. • ' Édes magyar nyelv, mondd, mi ápola? A protestáns templom és iskola. Kik vivtak érted s óltöket kik adták, függetlenség, alkotmány és szabadság? Mindenki tudja. Mért hát e gyűlölség? Mely máris termi keserű gyümölcsét. Ki Istent fél s szereti a hazát, Az még az ellennek is jobbot ád. Szégyen, hogy testvér testvért nem ölel» Átok, ha e hont konkoly lepi el, Az egyenetlenségnek konkolya, — Nem lesz igy boldog a magyar soha t A vallás: méz. Ne szivj belőle mérget, A Krisztus meghalt értem és te érted ; Nincs 0 részekre osztva. Nem kapod Az üdvöt benne itt csak, vagy csak ott. E földön, merre Isten napja süt, És hisznek Benne, ott van mindenütt, Áld, boldogit, vigasztal, jóra késztet, <S nem egy-egy részt csak, hanem az egészet. A protestáns egyház e szép hazában Fenkölt eszméknek áll szolgálatában, A Krisztus fenkölt eszméi azok — JVIagasra tör mind s a mélyből buzog. A Krisztusnak vallása lélek, élet, Te benne élsz ós én is benne élek; Olyan mint az áldott, jó levegő, Mindenkinek egyiránt éltető ; Bár más-más templomban imádkozunk, De benne élünk, mozgunk és vagyunk. Vállvállhoz ós szivszivhez, magyarok, És nagy jövőtök bizton felragyog 1 SÁNTHA KIKOLY. Prónay Dezső b. egyetemes felügyelő megnyitó beszéde. Főtisztelendő Egyetemes Gyűlés 1 Egyetemes egyházunknak évenként megtartott közgyűlései mindig egy-egy rövid korszakot jeleznek egyházunk történetében ós mintegy nyugvó pontot képeznek. A véges emberi elmének szüksége van arra, hogy az idő végtelen folyamában nyugvó pontokat keressen ós találjon. Ilyen nyugvó pont ez az esztendő, keresztyén időszámításunk 1900-ik éve. A 19-ik század búcsúéve és egyszersmind 900 éve annak, hogy a keresztyén vallás Magyarországon felvétetett. Elég jelentőségteljes korszakot jelző nyugvó pont ez arra nézve, hogy a Főtisztelendő Egyetemes Közgyűlés megengedje nekem, miszerint nem annyira a lefolyt közigazgatási évre tekintsek vissza, hanem visszapillantást vethessek egy hosszú korszakra, a keresztyén számitásnak 19 századára ós arra a 9 századra is, a mely lefolyt a keresztyénsógnek Magyarországon való elterjedése óta. Észrevétlenül köszöntött be annak idején a keresztyénség. Oly annyira észrevétlenül, hogy azon kor legműveltebb férfiai, a kik megfigyelték annak eseményeit, a keresztyénség keletkezését úgy szólván észre sem vették. És imé egy ilyen, a maga idejében alig észrevett esemény egj korszak keletkezését jelenti, alapul szolgál egeszén új időszámításra, a világról, a mindensógről. a társadalomról való felfogások teljes átalakulására. Azon rövid idő alatt, a mely rendelkezésemre áll, nem vázolhatom, nem állithatom elő 19 hoszszú századnak történetét. Még egyes nagyobb jelentőségű mozzanatokat sem ragadhatok ki, még főbb vonásokban, vázlatosan sem rajzolhatom az emberiség fejlődését a keresztyén időszámításnak 19 századja alatt. Meg kell elégednem annak a feltüntetésével, hogy miként jelentkezik a keresztyénség ma? Kétségtelen, hogy a keresztyénség eredeténél fogva mint egység is jelentkezik. De ezen egység mellett nagy a szakadozottság, a részekre való válás. Ezen egyes részek között nagy a különbség, sőt az egység mellett feltűnőek a részek között az ellentétek is. Ámde, midőn visszapillantunk a keresztyénség eredetére és annak mai képét akarjuk előállítani, habár ez idő szerint több felé tagozódnak az egyházak és mindenike önállóan jelentkezik, súlyt kell fektetnünk azon meggyőződésre, hogy az összes keresztyén egyházak mindannyian egy magasabb egységbe foglalhatók össze. Ennek igazolására legyen szabad egy hasonlattal is élnem. A hasonlatok ugyan mind gyarlók, ámde röviden mégis alig tudnám másként olyan szemlélhetóen feltüntetni a helyzetet. Midőn valamely fának magva a földbe hull, ott kicsírázik s a csira kihajt kezdetben többnyire mint egyetlen egy hajtás, egyetlen egy szál jelenik meg a kisded növény. — Valóságos jelképe