Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Szőke-Dencs

úgy nem történt volna, Szeberényi kartársam nem beszélne most oly fennen velem, mintha atyjának »érdemeit is, püspöki tekintélyét és jogait is örökbe -kapta volnál Ha volt a békési egyházmegyében az esperesi tisztre nálam érdemesebb: vádja a választó egyházakat sújtja, nem engem ; ha pedig a választó egyházak elég érdemesnek találtak engem az esperesi tisztre : nos akkor nekem elég ennek tudata. De persze, úgy e, mit értenek ehhez a gzavazó egyházak, azt csak Szeberényi tudja megítélni: ki mire érdemes. Ugyan mondja meg, kérem, mi különös érdemei voltak p. o. Áchimnak, mikor esperesnek megválasztották ; pedig azt Szeberényi még akkor is tüntetőleg magasztalta, utódai megbélyegzésével is, mikor a jegyzőkönyvek nem érdemeiről, hanem olyan ügyeiről tettek tanúságot, a milyenek miatt mást pellengérre sietett volna Szeberényi állítani ? Csakhogy persze az „jó tót" volt ám 1 „Nem aspirál semmiféle magasabb polczra," azt mondja Szeberényi. Az igazi pápák is igy szokták azt mondani, mig czéljukat el nem érik. Eégi fogás ám már ez, manapság mindenki ismeri! Az azonban bizonyos, hogy a magasabb polczon levőkel következetesen ránczigálja le a piedestálról, melyre mások bizalma helyezte őket. Netalántán mégis helyet akar csinálni? „Azon emberek közé tartozom, a kik már természetük folytán sem alkalmasak az emelkedésre," igy tör ki belőle a vallomás. Ebben már igaza van mégis 1 Isten legyen irgalmas, kegyelmes annak, a ki az ö „emelkedése" alá kerülne 1 Leszedné arról a keresztvizet is, keresztül menne a lelkén is, a ki merne az ó „nézetéhez" nem alkalmazkodni. Megtörné, eltiporná, — u legtisztább orthodoxia nevében ugyan, de a leghamisitatlanabb pánszláv érdek javára I Azt a tanácsot adja nekem, hogy ne „gyanúsítsak," mert ő „egyházi dolgokról komolyan és szakértelemmel szól." En nem gyanúsítok, hanem constatálok és következtetek; jövőre nézve azonban örömest veszem tudomásul, ha egyházi dolgokról komolyan szól ; de eddig még csakugyan nçm tapasztaltam nála a keüő türelmet mások nézete, elvei és személye iránti Ha majd meggondolja, hogy nekünk magyarországi evangélikusoknak nem csak theológiai külön irányelveink, hanem egyházunk közérdeke, és magyar nemzetünk iránt is komoly kötelességeink vannak s azokra tekintettel kell lennünk, mikor irunk, mikor tanácskozunk, mikor vitatkozunk, ha meggondolja, hogy az ő iránya szerinti törekvések miatt mennyit szenved egyházunk is a közvélemény Ítélőszéke előtt: akkor majd komolyan fog szólni a komoly dolgokról. Több önvizsgálatra van szüksége Szeberényi kartársamnak, akkor majd igazabb önismeretre is jut, az önismeret azután majd megtanítja némi szerénységre ós több kíméletre is, magasabb szempontok helyesebb méltánylására is. Megérheti még, — talán. Hiszen elég fiatal. Csak törekedjék, mondogassa sűrűn Arany J. szavait: „érdemid — lehetnek." Irodalmi esemény. A magyar literatura hivei ez idő szerint alig beszélnek másról, mint arról a hatalmas vállalatról, a mely a Lóg rád i testvérek kiadásában most indult meg. A 200 füzetre, vagyis tiz kötetre rugó irodalmi mű, a melynek első füzetét már szétküldték, Brehm Alfréd , Tierleben czimű korszakos nagy művének magyar kiadása. Ezt a müvet, a mely Németországon kivül is óriási feltűnést keltett, a magyar kiadóczég nem egyszerű forditásban adja a közönségnek A magyaros átültetés eszközlői a tudomány mai színvonalához s a hazai viszonyokhoz alkalmazzák, a mi azt jelenti, hogy a most megindult magyar kiadás a Brehm-féle mű összes eddig megjelent kiadásoknál értékesebb lesz, mert az évek folyama alatt az eredeti munka némely része elavult. Az újabb megfigyelésekkel s a hazai adatok felhasználásával bővített magyar Brehm olyan teljes mű lesz, a melyhez hasonló egy művelt nemzet nyalvón sem jelent meg. E/, a vállalat mind arányaira, mind eszközeire nézve a legnagyobb természettudományi mű, a mely magyar kiadásban napvilágot látott. Illusztrálja ezt nemcsak az, hogy tiz vaskos kötetből fog állani, de az is, hogy a rendkívüli becses szöveget 1800 művészi kép magyarázza, hogy 80 fekete nyomatú műlap és 100 színes nyomatú műmelléklet járul hozzá. A tnű czime : „Az állatok világa." Szerkesztője Méhely Lajos a magyar tudományos akadémia és több külföldi tudományos társulat levelező tagja. Munkatársai Chernel István, Csiki Ernő, Ko haut Rezső ós dr. Rátz István, a kik a szalfirodalom legkiválóbb művelői. Hogy „Az állatok világa" mennyire fölkeltette maga iránt a figyelmet s hogy azt mily értékesnek tartják, az is bizonyítja, hogy Wlassics Gyula és Darányi Ignácz miniszterek a művet körrendeletben ajánlották. A most megjelent első füzetben a majmokról van szó. A majomvilág rendkívül érdekes leírása kezdődik meg benne, oly élénken és oly színesen, hogy a laikusnak is gyönyörűségére szolgál. Ez az első füzet hű képét adja az egész munkának és mindenkit meggyőzhet arról, hogy nemcsak tanulságos, de- érdekes mű lesz, mert hát „Az állatok világa" a legjobb példa arra, hogy a tudományt mint lehet népszerűsíteni. A magyar Brehm kétféle kiadásban fog az olvasó közönség elé kerülni, u. m. bekötött és füzetes kiadásban. A bekötött kiadás első kötete 1901. január hó folyamán fog megjelenni. Ezentúl minden további félév egy-egy újabb kötetet fog a könyvpiaczra hozni, s igy öt óv lefolyása alatt a 10 kötetből álló mű teljesen be