Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VII. Temető - Stiegler Gusztáv

lesz fejezve. Minden kötet 18 koronába fog kerülni, az egész 10 kötet ára tehát diszes félbörkötésben 180 korona. Az egész mú 200 füzetből fog állani, melyeknek ára 80 fillér lesz; a diszes bekötési tábla 3 koronáért lesz kapható. A bekötés háta finom chagrinbőrből készül, gazdag aranyozással ; a bekötés táblája tartós vászonból való. Nagy súlyt vetnek az Ízlésre, szépségre ós tartósságra. Az első füzetek már ez év október havában kerülnek a könyvpiaczra és ezentúl havonta 3—4 füzet fog megjelenni, átlag egy-egy heti időközökben. A füzetes kiadás semmi esetre sem fog több mint 200 füzetre terjedni. Mutatványfüzetet és tájékoztatót a kiadóhivatal ingyen és bérmentesen küld. ! TEMETŐ. Stiegler Gusztáv. 1850. november 25. — 1900. október 19 Súlyos veszteség érte a napokban a soproni ev. egyházközséget, szeretve tisztelt lelkészének kiínultával. Stieg 1er Gusztáv soproni ev. lelkész f. évi október 19 én meghalt. Az elhunytat nem csak hivei gyászolják, kik benne kötelességtudó lelkipásztorukat, az Úrnak odaadandó hú szolgáját, fáradhatlanul munkás és bölcs tanácsadójukat, érdekeiknek előmozditóját veszítették, de részt vesz a közös gyászban, valláskülönbség nélkül, maga a város is, mely benne egy nemesen gondolkodó, melegen érző polgárának elvesztet fájlalja. A halál váratlanúl ragadta el ót az élők sorából. Rövid élettörténetét a következőkben adjuk: Stiegler Gusztáv született 1850. november 25 én Pozsonyban. Iskoláit szülővárosában elvégezvén, ugyanott beiratkozott theológusnak, majd pedig a hallei és berlini német egyetemeken folytatta, illetve végezte be tanulmányait. Hazatérve 1874. november 18-án Mezőberóny ev. egyházközsége hívta meg káplánnak, de már 1875. deczember 12-én az aradi rendes lelkészi állomást foglalta el. Nem sokára családot alapit, egybekelvén Loog Emmával, a kivel mindvégig végtelenül kedves és boldog családi életet ólt. Özvegye és 5 gyermeke siratja a felejthetetlen fórjet és apát, fájdalmukat enyhíti az általános részvét, melyet Stiegler halála nemcsak városszerte, de egyházmegyéje határain túl is keltett. 1881. november 4-ike óta, tehát 19 óv óta működött az elhunyt mint áldozni akaró és tudó, folytonosan hivei javát szem előtt tartó lelkipásztor Sopronban. Az a szóleskörű. eredményes munkásság, melyet kifejtett, maradandó emléket biztosit neki. Hosszú időn keresztül az evang. árvaház ós a kisdedóvói intézet bizottságának alelnöke is. Midőn egyházmegyéje pénztárosi állása betöltésre várt, az általános bizalom vele töltette azt be, és jól választott, mert benne ritka lelkiismeretes pénztárost nyert. Mindenek előtt hiveinet egyházias, szellemi életének fejlesztése képezte munkásságának főtárgyát, mely czélból életbe léptette a soproni „ifjak egyesületét," melynek vezető lelke maradt élte végóig. Sok bonyodalmas kórdósben a megoldást az ő gazdag, mély tudományán, sok oldalú ismeretein alapuló tekintélye adta meg. ítélete ~ mindig jól átgondolt s ha itt-ott, a körülményekhez képest éles ós szigorú is, mégis soha igaztalan vagy jogtalan nem volt. A társadalomban kedves, szeretetreméltó fellépése, emberszerető sympathikus lénye, elsó helyet biztosított neki mindazoknál, a kiknek a derék, hithű, e mellett türelmes papot megismerni alkalmuk volt. Utolsó órái rendkívül fájdalmasak valának. Az Istentől reá mért csapást ritka türelemmel és megnyugvással viselte f. évi. október 19-ón a reggeli órákban bekövetkezett haláláig. Meghalt áldva polgártársaitól, híveitől ós számos barátaitól mint a keresztyén kegyes gondolkodásmód példaképe. Az orosházi ág. hitv. evang. egyházközség fájdalommal jelenti, hogy Harsányi Sándor 1862-től 1879-ig néptanítója, 1879-tól egyik lelkésze, buzgó és áldásos működése után október hó 29-én, élete 68-ik évében az Úrban elhunyt. TUDNIVALÓK. M. kir. közigazgatási bírósági döntvény és elvi jelentőségű határozat. Aggpapok nyugdíjintézete javára jutott hagyományok illetékkötelesek ; mert ez a hagyomány jótékonysági czólúnak nem tekinthető. (9517./899. p. sz.) ÜZENETEK. Kézirat visszaküldésére nem vállalkozom. G. M« Köszönöm a tudósítást, de szeretném egyszersmind, ha mentül többször megörvendeztetne másnemű kézirattal is. — A. T. Megkísérlem megszerezni az értesítőket; azt hiszem, tanulságos volna az összehasonlítás.