Evangélikus Egyház és Iskola 1900.
Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Szőke-Dencs
"véiei u-nek 56$-a, a prot. missió ellenben 74-g a nyert tanitói oklevelet; azonkívül a 3 első pályadijat prot. növendékek nyerték el. A pártatlan szemlélő ebben is a gyanútlan bizonyítékát találhatja a katholieismus inferioritásának. Keleti Silberiálbaii egy új felekezet alakult „Júdás Ischariot felekezei" czimmel. Tana szerint Júdás volt Krisztusnak egyedüli igaz tanítványa, mert hibáját megbánva azt öngyilkosságával jóvá tette. A sekta hivei esküvel kötelezik magukat, példaképükhez hasonló módon, meghalni bűneikért, ha azt papjuk büntetésül megparancsolja. IRODALOM. Evaug, egyházi szemle. Ha már benne vag)unk: hadd hozzuk tisztába a dolgot! Előszóval, levélben, e lapban regen tudtára adtam Szeberényi karlársamnak. hogy nem akarok vitát folytatni vele, de ha fel nem hagy a folytonos csipkedéssel: kénytelen leszek szóba állani vele. .Nem hagyott fel. Állok tehát elébe. A mi vitánk különben is nem személyes ügy, bár annak látszik. A két lap és szerkesztője irányának mérkőzése az, tehát elvek liarcza. Mint a csatában a zászlótartóra lövöldöz, a ki a lobogót akarja porba ejtetni: úgy lövöldöz én reám is évek óta Szeberényi a kicsinylés, gúny, gyanúsítgatás nyilaival, azt remélve, hogy a folytonos zaklatás miatt kedvemet vesztem, félre állok, s másnak nem lesz kedve utánam fölvenni az elvetett lobogót a kíméletlen támadások miatt. Pedig nagyon csalódik ! Nem vesztem kedvemet, mert az elv, az egyház létéideke az, a mit én Szeberényiék lolytonos támadása ellen védek, védem igazaim tudatában, igazaim önérzetével ! Nem szabad kedvemet veszteni 1 Ismételten gúnyolja e lapot Szeberényi; „a dunáninneni kerület hivatalos lapjának," azután kurtán „hivatalos lapnak" nevezi azt. Azt a czimet én nem kerestem, de megtisztelőnek tartom azon értelemben, a mint az índitványozó S z o n t á g h Pál megokolta. Mindenesetre megtisztelóbb, ha egy kerület közgyűlése hivatalos lappá fogadja lapomat, mint ha Szeberényi lapját a névtelenül bújkáló pánszlávok használják lapjuk gyanánt. Látszik, hogy nem volt Ínyére az én felszólalásom a turóczi egyházmegye határozata ügyében „Egy kis nyelvi sensatiót rögtönzött Veres József." Lám pedig azok a pánszlávok, kiket Szeberényi oly szeretettel védelmezget, hányszor rögtönöztek már gyűléseinken nyelvi sensatiót, — vagy talán nem is rögtönözték, hanem tervszerűen gondosan előkészítették ? t Azoknak szabad, nekem nem ; azoknál érdem, nálam bűn, a tót nyelvnek tért hódítani kötelesség, a magyar nyelv jogait védeni gnnyolásra méltó ?t Az egyházlátogatási szabályrendeleti javaslatra azt mondja a tudósitás, hogy azt „majdnem az összes esperességek el nem fogadták;" az igazság pedig az. hogy a tele nem fogadta el. A czél kedvéért szabad, illik az adatokat és tényeket is elferdíteni? De akkor igényelheti e, hogy komolyan vegyék s hitelt adjanak tudósításainak?! „Felhívtam — úgymond — lenne szives bebizonyítani, hogy hol és mikor hirdettem lapomban magyar gyűlöletet." Bebizonyítottam, pedig fölösleges volt, hiszen köztudomású, irányából kirí. Hanem viszont én hívom fel őtet, lenne szives kimutatni, hol és mikor hirdetett lapjában a magyar iránt szeretetet vagy legalább türelmet? Az a hallgatás is sokat megmagyaráz ám ! Ha közgyűlésen azt mondják a pánszlávok: készek beszelni nemet, franczia vagy akár kinai nyelven, csak magyarul nem, — akkor Szeberényi hallgat. Ha közgyűlésen azt határozzák a pánszlávok, hogy gyűlésükön szabályrendelet által tiltva legyen magyarul szólani, — akkor Szeberényi hallgat. Ha pánszláv czikk miatt elitólt iró mellett úgy tüntetnek egyházi felügyelők, hogy miatta fogságra ítéli őket a biróság, — akkor Szeberényi hallgat. Csak nem tartja igazán olyan együgyűnek Szeberényi a magyar közönséget, hogy ezt a hallgatást is meg nem értené ? ! Mig Orosházán volt napirenden az iskolák államosítása: jaj de sokszor czélozgatott rá s adta a sok jó tanácsot, hogy az állami iskola az egyházra csapás, — most, hogy Csabán már 9 állami tanitó működik, magyar nyelven tanítva, — most erről a kérdésről is hallgat ! Hja az már más ! Szeberényi szerint azért nem érthetem én őt meg a nyelv kérdésében, mert csak egy nyelvet beszélek. Ez sem igaz ugyan, de legyen meggyőződve: nem vagyok én olyan elfogult és nehéz fejű, a milyennek fel akar tüntetni. Megértem én az igaz beszédet, megértem a beszédben az igazságot. Sőt talán éppen az kellemetlen Szeberényinek, hogy nagyon is értem őt I Nem is oly régen ö is, más, pártjabeliek is megköszönték, hogy ügyükben elfogulatlanul ós a többség véleményével szembe szállva, bátran felszóllaltam mellettük. Ha volt bátorságom küzdeni a tótok mellett, mikor igazuk volt (pedig egyszerűen hallgathattam volna,) csak nem hallgatok a magyar ügy rovására, mikor beszélnem erkölcsi kötelesség! Én nemcsak a magyar nyelv törvényes jogait védem, hanem a magyar nemzet békéjét, az evang. egyház érdekeit, melyeket a pán szlávok politikai okokból, a tót nemzetiség érdekében, de egyházi lepelben veszélyeztetnek! A szláv nyelvről adott elemi oktatásra nem volt szükségem. Ismerem én azt a kérdést. A nyelv kérdése alá rejtik a politikai czélt. A nyelv ügyét pedig egyházi önkormányzat leple alatt szolgálják.
