Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Deszpot Sz.-István

don 50,000 koronát kapott egy heti működéséért. — Az elsó szám tartalma a következő volt: Ima, mint vezércikk. Tárcza az indiai éhinségesekről. Néhány czikk az iszákosság és a dohányzás ellen. A nap eseményei, kurtán és gondosan. Színházról, borzéról egy betű sem. És hirdetés, tömérdek, jóllehet nénány 1000 et. mint lapja elveivel össze nem egyéhethetót, visszautasított a szerkesztő. Az 50,000 koronát egy népkonyha czéljaira adta Shèldon. A vasárnap-ügy. A franczia kereskedelmi és iparminiszterium intézkedése folytán a „vasárnap megtartása végett alakult nemzetközi szövetség" kongresszust tartott Párisban folyó óvi október 9—12 napjain a kongresszusok palotájában, ily czim alatt: „a vasárnapi nyugalom nemzetközi kongresszusa." A szervező bizottság elnöke Bréger E. senátor és az Institut tagja. Minden ország és nemz3t felhivatott a kibocsátott 8 kérdőiven íeltett 49 kérdésre megadni a feleletet, t. i. a törvényhozás mint intézkedett a vasárnapi szünetről a földmivelésnél, közhivataloknál, iparhelyen, közlekedési vonalakon, kereskedelemnél, nagy és kisebb gyártelepeken, különböző társulatoknál stb. Aztán humanitárius, munkaerőt kimólő, közjólétet előmozdító, vallásjogot is biztosító feladatok jönnek ott elő, mint a hetednapi nyugalom következményei. Szociálpolitikai törvények Spanyolországban. A spanyol kormány a szociálpolitikai törvények egész sorozatát terjesztette a kortez elé, melyek elfogadásával eléri Spanyolország, hogy e tekintetben ne tanúsítson oly szembeszökő elmaradottságot a többi civilizált állammal szemben, mint eddig történt. A sorozat első törvénye a vasárnapi és ünnepi teljes munkaszünetet állapítja meg, kiterjesztvén azt az összes gyár- ós kereskedelmi üzemekre, közigazgatási, községi és állami hivatalokra. Kivétetnek csupán oly iparágak, a melyek nem szenvedhetnek félbeszakítást, továbbá az élelmiszerek, saison-üzemek stb. Krisztus tanítványai. Ilyen név alatt nem rég egy új felekezet alakult Amerikában. A felekezet sajátossága abban áll, hogy tagjai elvetnek minden hitvallást, egyedül a bibliát ismerik hitük és cselekedetük zsinórmértékéül. Ez idő szerint, a hivek számát tekintve, ötödik helyet foglalja el ez a felekezet a protestáns egyházak sorában. Csupán a methódisták, baptisták, lutheránusok és a presbiteriánusok szárnyalják őket túl. Még eddig minden más felekezetnél gyorsabban terjeszkednek. Már hittéritőket is küldenek külföldre. Csehországban hiába erőszakoskodnak a hivatalnokok a protestantismus terjedése ellen, 17 r. kath. cseh lelkész jelentette már be kitérését, a hivek között pedig napról-napra terjed a mozgalom. IRODALOM. Alkotmány. „A mi a 900 éves jubileum együtt ünneplését illeti, szép dolog, nagyon szép dolog, hogy Szentiványinak jól esett volna velünk együtt ünnepelni. De bizonynyal mondjuk neki, hogy ha a protestánsok meghivattak volna az ünnepre, eltekintve attól, hogy az ünnepély tisztán vallásos jellege miatt, ily meghívás sérelem lett volna a katholikus hit ellen, azon protestánsok, a kiknek magyarsága csak szent István napjáig tart, nem jöttek volna el Esztergomba „szenteket imádni." Szentiványi Árpád tehát jóformán egyedül ünnepelt volna velünk együtt." (Ebben igaza van az Alkotmánynak. De tegyünk különbséget: nemzeti ünnepre elmentek volna a protestánsok is, nem Esztergomba, hanem Budapestre. Az most a nemzeti ünnep helye. Nem a primás, hanem a kormány meghívására. Az esztergomi felekezeti, „tisztán vallásos jellegű ünnep volt." — de hát akkor miért tűntették fel a lapokban folytonosan nemzeti ünnepnek, miért vették zokon a kormány rendeletét, melyben megtiltotta, hogy az állami hivatalok ünnepeljenek, miért jelent meg Széli Kálmán, mint miniszterelnök, miért hivatta meg arra a primás az esztergumi ev. ref. ós zsidó lelkészeket (legalább a lapok azt irták: éppen a nemzeti jelleg ós a r. kath. türelem bizonyítéka gyanánt!) ha az ilyenek meghívása „sérelem a katholikus hit ellen.* Az igazi ok pedig ez: nemzeti ünnepnek hirdették az esztergomit, hogy fényét a nemzet ünnepének fényével emelhessék, s kiaknázzák r. kath. felekezeti érdekben ; nemzetinek mondották, mig az arról való elmaradás miatt a protestánsokat ócsárolni lehetett; most pedig, a mint ismételten kifejezik a protestánsok, hogy nemzeti ünnepen szívesen megjelentek volna, ha meghívást kaptak volna, s meghívás elmaradása most a r. kath. papságra vet árnyat: most hirtelen fordítanak egyet a köpönyegen, s nagy ártatlan képpel mentegetik magukat: kérjük alássan, hiszen mi nagyon szívesen ünnepeltünk volna együtt a mi kedves protestáns anyánkfiaival, csakhogy a mi „tisztán vallásos jellegű esztergomi ünnepünkre őket meghívni sérelem lett volna a kath. hit ellen," a kormány pedig nem rendezett nemzeti ünnepet. Ő az a kétszínű beszéd, az a kétkulacsos eljárás, mely szerint a protestáns mindig hibás, és mindig a protestáns a hibás : milyen együgyű ravaszság és milyen ravasz együgyűség a mi pápás atyánkfiaitól !) Sárospataki lapok, Vezórczikkben foglalkozik azzal a nyugaton keletkezett nagy ultramo.ntán mozgalommal, melynek hullámai már hozzánk is eljutottak. És miután élénk színekkel festi a klerikálisok által megindított mozgalmat, igy ítéli el a protestáns egyház vezető embereit: „Hát mi nyavalyások most már mit csináljunk? Minket