Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Deszpot Sz.-István

A „Los von Rom" mozgalom Fran­cziaországban egyre nagyobb mérveket ölt. Csak nem régen jelent meg Kéveillaudnak egy röpirata, mely statisztikai adatokat közölve a mozgalom eredményéről, kimutatja, hogy e mozgalom a kor­szellem íejlettségében rejlik. Nem új keletű az, egy idős a elericalis actió első felléptével, tehát mintegy 20 éves mozgalom, mely lassan-lassan mind mélyebb s mélyebb gyökeret vert a felvilá­gosult, hazaszeretettől áthatott franczia nép szivé­ben. A mint látni kezdték, hogy mily veszedelmet hozhat az államra a jezsuiták s a elericalis elem­nek törekvése, Francziaországot Róma igájába haj­tani, a mint lépten-nyomon tapasztalták a nép erkölcsi sülyedését, egyszerre, mintegy varázs­ütésre áll az ellenactió élére a nagy férfiak egész sora. Politikusok, tudósok, államférfiak, a sajtó embereinek nagy száma fordit hátat a mult évben is RómánaK s lesznek a protestantismus elsó út­törőivé. Miként a tavaszi nap éltető sngára új életre kelti a mezőt, egyik virág a másik után nyitja szét szirmait, végre az egész rét virággal telitve, úgy az evangeliomnak éltető ereje is kez­detben szerényen, de lassan mind nagyobb mérv­ben Francziaország éjszaki pólusától délig, a Ga­ronnettól Bretagne és Normandiáig az egyszerű falvaktól a nagy városokig kikelté a nép szivében a protestantismus szép virágait. A nép a bibliát olvasva, önmaga készítette -elő szivét az evangeliom hivatott hirdetői által hintett magnak befogadására. Egész falvak lettek rövid idő alatt protestánsokká, mint pl. Madran­ges s Monteuil falvak. Az igy evangélikussá lett falvak azután a mozgalom központjaivá lesznek. Ide hivják össze a környék lakóit sokszor 15—18 km. távolságból is istenitiszteletre, felolvasásokra. Ily gyülekezetek tagjai alkotják azután az ú. n. „kisebb belmissiói köröket, 4 4 mely egyesületek hivatása a távolabbi vidékeket is bejárni s az evangéliomot hirdetni. A hol megalakul egy-egy gyülekezet, azonnal szervezkednek, s a mennyiben anyagi erejük megengedi, ha mindjárt nagy áldozatok árán is, de építenek templomokat. Evangélikus szellem­től áthatott lapokat is szerkesztenek, ma már vagy 170 ily lapjuk van. Legnevezetesebb központok Barbezieux, Pont és St. Aubin. Barbezieux maga legújabb időben 8 új központot teremtett. Pont az utolsó 8 év alatt 11 protestáns gyülekezetet szervezett, a mely gyülekezetekben a hivek száma pár év óta meg ötszöröződött. Az egész mozgalom rugója a »köz­ponti egyesület," a mely egyesületnek évi kiadása 41,000 frank, evenként jelentéseket ád ki műkö­déséről ; ennek tanúsága szerint 130 vidéki köz­pontot alkotott, 300 filiát s mintegy 1000 köz­séget lát el lelki gondozással. Ma a francziaországi protestánsok száma mint­egy 650,000, s ez a kis sereg mily bámulatos harczot képes folytatni Róma ellen, s a mi a leg­csodálatosabb, még a külmissió támogatására is jut ideje s ereje. A párisi evang. külmissiónak vannak t. i. állomásai Basutuban, Zambesi, Sene­gal, Congó, Madagaszkár s Tahitiban. Hogy min­denre képes annak egyedüli oka Reveilland szerint abban található meg, hogy a francziaországi evan­gelikus papok valódi hivatásérzettói áthatottak, mindegyik meg van arról győződve, hogy a jövő, mint mindenütt, úgy Francziaországban is, egyedül a protestantismusó. Igazuk is van, hiszen hazájuk nagy fia Hugó Victor is megmondotta már: „a jővő Istené. 4 4 Csehország. 1610-ben építette Róth Hen­rik Karbitz utolsó prot. lelkésze a jelenlegi róm. kath. templomot, a mi nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy az ellenreformatió ott is szedte áldatlan munkájának gyümölcsét. Hosszú időre volt szük­ség, mig a lakosság prot. múltjának tudatára éb­redt és kezdé újból lerázni a reá erőszakolt római ' igát. F. é. május 13 án avatta fel a tepliczi ősz lelkész Karbitzon az újonnan alakult prot. gyüle­kezet csinos új templomát, mely alkalommal cso­dálva hallgatták az egybegyűltek az ünnepi okirat felolvasásakor, mint buzgólkodott egykor a város­nak egészen protestáns lakossága őseink vallásá­ban és mint lett az annak idején erőszakkal ismét rekatholizálva. Most méltó büszkeséggel hirdeti újból egy prot. templom a Krisztus megtisztított evangóliomát és nem eredménytelenül, mert a „Los von Rom" ott is a jelszó. Isten áldása az új gyü­lekezeten ! Az ideális újság. A hires amerikai evan­gélista, S h el don, az újságírás terén eddig pá­ratlan kísérletet tett s vállalkozását nagy siker koronázta. A tisztelendő úr, szentül meg lévén győződve, hogy „Szent Pál, ha manapság élne, okvetetlenül újságíróvá lenne," elhatározta, hogy az evangéliomot a modern kor igényeinek meg­felelóleg fogja hirdetni : egy ideálista lapot (?) indit, melyben nem ad helyet semmiféle erkölcs­telen újdonságnak, napihirnek, politikai marako­dásnak, színháznak, börzének, szóval olyan lapot, a minőt Szent Pál szerkesztene ... de mégis olyat, hogy legyen keletje is a közönség körében. Sheldon híveket toborzott tervéhez a vállalatához tőkét, 5.000,000 koronát keresett. Időközben Po­ponoe, a nagy „Daily Capital 4 4 czimű újság igazga­tója értesült a különös tervről s a tőke helyett fölajánlotta lapját hat napra a tisztelendő úrnak, hogy tessék : igazgassa, adminisztrálja és szer­keszsze hát egy hétig úgy, a hogy a saját esz­ményi lapját szerkesztené. Képzelhető, mekkora szenzácziót csapott a dolog Amerikában. Es pom­pásan bevált. Newyorkban, Csikágóban 100—• 100,000 póldánynyal több kelt el az elsó napon a „Daily Capital"-ból. E hónap 13-tól 19 ig, Popo­noe 300,000 koronát nyert a vállalkozáson. Sliel-

Next

/
Thumbnails
Contents