Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Barcza Géza

kor volt a legveszedelmesebb polgárháború, mikor a reformátió még meg sem kezdődött: 1514-ben Dózsa lázadása; de előtte is tömérdek polgárháborúnk volt, elkezdve Koppány, Gyula, Péter, Aba Sámuel korától ; volt az után Róbert Károly miatt, a pápa beavatkozása miatt sok polgárháborúnk de azokért nem támadjuk a r. kath. egyházat; más, nem vallási oka volt a polgárháborúknak nagyon sokszor. Mi jogon okolja a polgárháborúk miatt a reformátiótl ? Magyarországon a reformátió polgárháború nélkül nyerte meg a nemzetet, hanem a r. kath. ellenreformátió : az idézte eló a háborúkat. Az idézte^elő másutt is!) ME belső villongásból ugyancsak kijutott az amúgy is sokat zaklatott nemzetünknek, mert nálunk sem érték be az új vallás hivei, hogy ők maguk protestánsok lehessenek, hanem erőszakkal fordultak ama polgártársaik ellen is, a kik a régi hiten meg akartak maradni. (Ennek is az ellenkezője igaz, hiszen nem a lutheránusok mondták ki a törvényt, hanem ő ellenök szólt az : Sutherani comburantur. A katholikusok harcza támadó harcz volt, hiszen puszta önvédelemmel nem rekatholizálták volna a nemzetet nálunk sem, másutt sem I) S ha ezek esetleg védekeztek a szenvedett erő szak ellen, vagy éppenséggel meg is torolták azt, akkor kész voit a gyászos emlékű magyar protestáns sérelmi politika. (Fájdalom, mindig volt arra ok bőven, de haszna ritkán mutatkozott!) A protestáns exkluzivitás és türelmetlenség ma orgiáit üli az egyházpolitikától alaposan felforgatott Magyarországban. (Az egyházpolitikai törvényeket a kath. papság törvénytipró eljárása kényszeritette az országra. A türelmetlenség csak abban mutatkozik a protestánsoknál, hogy nem hagyják magukat szó nélkül legyilkoltatni, nem hagyják a nemzetet szó nélkül Róma igájába hajtatni. Inkább minduntalan békét, türelmet, szeretetet hirdetnek, de viszont a r. kath. Zichy nyiltan kimondja, hogy kath. államot akar kath. egyházban,) sőt a katholikus magyarok szentélyébe is furakodnak s inig a közélet minden teréről leszorítják az engedékeny katholikus magyar embert, még rossz néven is veszik, ha a katholikus magyarság magába összpontosul, ha szervezkedik egyesületekben és körökben. (Természetesen csak azért lehet ezt rossz néven venni, mert a szervezett erőt a pápa szolgálatába adják a tulajdon nemzetük ellen is ; hiszen először katholikusok, helyesebben pápisták, csak másodsorban magyarok I) Már a protestáns Zinzendorf azt állítja saját hitfeleiről, hogy in praxi mily türelmetlenek a katholikusok iránt, inig a katholikus egyház csak elvben türelmetlen, de a praxisban a legmesszebb menő türelmet gyakorolja. (Erről a türelemről mást tanít a történelem, és a tapasztalat ma I) Zsilinszky, mint állami tisztviselő a legrútabb kifakadásokat engedi meg magának a katholikus egyház ellen, általában a katholikus honfitársai ellen különösen meggondolatlanul felidézi elmúlt idők kisérteteit. (Először is : Zsilinszky nem mint állami tisztviselő tartotta beszédét, hanem mint kerületi felügyelő; másodszor: bizonyosan sokkal határozottabb és élesebb hangot használhatott volna, ha nem volna egyszersmind állami tisztviselő; harmadszor: rút kifakadasokat nem engedett meg magának, csak a letagadhatatlan igazság egy kis részét mondotta ki ; negyedszer : nem a katholikus egyház ellen nyilatkozott, hanem az ultramontán pápista klerikalismus túlkapásai ellen; ötödször: ha felidézte az elmúlt idők kisérteteit: tanúk gyanánt idézte tel, okulásra, s lia a r. kath. egyháznak van oka szégyelni vagy sajnálni a multat, annak nem a protestantismus az oka A protestantismusnak egy perezre sem szabad a multat elfelejtenie, tanúiság, intelem, emlékezet, remény, vigasz, példa gazdag forrása az, de tanácsadó a jövőre nézve is.) Megújult tehát az ismert protestáns sérelmi politika, a melylyel annyiszor megakasztották országos ügyek tárgyalását s mely nem egyszer nagyratörő pártenibe reknek ürügyül szolgált czéljaik elérésére; ezt a protestáns sérelmi politikát a hazafias protestánsok jó része régen elitélte; a kalvinista Bánffynak s a lutheránus Zsilinszkynek most úgy tetszik azt újból feleleveníteni. • (Nem ők elevenítik azt fel, hanem a katholikusok támadása, mely a néppártban szervezkedik !) Protestáns egyházi és iskolai lap. Az ügy fontossága miatt szó szerint, adjuk a következőket: „Az „Evangélikus Egy házi Szemle" protestáns testvérisége. Nevezett laptársunk, különösen pedig annak n. jegyű munkatársa már régóta bontogatja türelmetlen lutheránus orthodoxiájával a két protestáns egyház testvériségének épületét. Néhányszor már rá is mutattunk fanatizmusára; most azonban újból szólnunk kell róla, mert ha az ő testvériségi indulatai érvényesülnének, a két protestáns egyház egymást pusztító testvérharezba keverednék, ellenségei nagy örömére és a maga halálos veszedelmére, n. úrnak igen szemet szúrt, hogy az újabb időben a református híveket kezdik összegyüjtögetni a felvidéken, s ott a hol lehet, belőlük filiákat-és missziói gyülekezeteket szervezni. Szerinte ez mintegy támadás az evangélikus egyház jogai ellen, mivel „a történelmi fejlődés alapján az egész felvidék lutheránus vallásterület." öekrimináló közleményében olyan hangon szólt a református egyházról, hogy abból egyenesen azt lehetett kiolvasni, hogy azt testvéregyháznak el sem ismeri. Eme, testvéri szeretetre éppen nem valló rekrimináczióra egy m. jegyű evang. lelkész válaszolt, védelmébe véve a ref. egyház lélekmegtartó törekvését és egyenesen feltéve a kérdést, hogy n. úr vájjon testvéregyháznak tartja-e a református