Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - VI. Adományok - Barcza Géza

IRODALOM Vaterland. „ A r. k. papság a föntebb kimondott elvekhez képest, mint addig tette, ezután is politikát fog űzni a templomban és a templomon kivül, szóban és Írásban, minden megengedett és tisztességes módon, még pedig az igazság, a jog ós az emberiség legfőbb javai védelmében, igazi jóvolta végett. A papság a legközelebbi választás alkalmával is erre a czélra fog törekedni és ehhez képest élénk politikát fog űzni a katholikus érzelmű jelöltek diadalra segítése végett. A papság ebben senkinek a tilalmára nem fog hajtani ós senkitől sem engedi magát megtéveszteni. Nem elég világos eí?" (A Vaterland nyilatkozata nagyon is világos. Meg is értjük, a kik a történelmet ismerjük, a r. kath. papság nyelvén tudunk. Az igazság, a jog, az emberiség legfőbb javai védelmében rendezte a pápaság a népirtó hadjáratokat, és Bertalanéji öldöklést, a protestánsok kiirtását Ma gyarországban, Németalföldön, Ausztriában, Francziaországban, Spanyolországban, inquisitióval és a nélkül. Jól tudjuk, mit tesz az ő nyelvén : ad majorem dei glóriám. Hizeleg és hódolatot hazudik a fejedelmeknek, mig számithat szolgálatukra, ellenszegül ós elteszi láb alól (átokkal, tőrrel, mó* reggel,) ha azok nem akarnak neki szolgálni. Lám ez a nyilatkozat is egyenes megtagadása a király félre nem érthető akaratának. Minekünk elég világos ez a beszéd, megértjük, — vájjon megértik-e Budapesten és Bécsben is?!)" Magyar Állam. „Minden jószándókú ember tudhatja, ha akarja, hogy mi nagyon sok tekintetben nem árulunk egy gyékényen a „Vaterland"dal, de azért minden restelkedés nélkül kimondjuk, hogy fentebb idézett és a mi zsidószabadkőműves sajtónk által a mai lapokban agyonbunkózott szavait, mindenben elfogadjuk és magunk részéről is aláirjuk. Mert mi is úgy tudjuk, hogy a Stadler érsekhez intézett kabinetirodai dorgatorium nem szólt másnak, mint Stadler érseknek es azoknak, kiknek részük volt a szóban forgó allamjogellenes mozgalomban. A Stadler érsekhez intézett inegrovási levélből nem lehet és nem szabad kiolvasni azt, mintha a felség a püspöktől és a papságtól megvonná a politikában való részvevést. Ezt még 0 Felsége sem cselekedheti meg és legyenek róla meggyőződve berzenkedő tollforgató-kollégáink. hogy ez nincs is szándékában. — A pap csak olyan polgára a hazának, mint a kereskedő vagy a tőkepénzes s igy jussa van politizálni s politikai kérdések felett nyilatkozni." (A pap csak olyan polgára a hazának, mint a kereskedő vagy a tőkepénzes, de nem olyan a kath. pap. mert a püspöke révén engedelmességgel tartozik a pápának, a ki pedig politikát csinál az egyház által, politikát nem magyar nemzeti érdekből, hanem pápai szempontból, sokszor a nemzeti érdek ellen. Miért nincs a katonának, olyan politikai joga, mint egyebeknek, — ugyebár azórt, mert vak engedelmességgel tartozik vezéreinek Î Nemzeti r. kath. egyház tágjainak meglehetne azt a jogot, a mit r. kath. pápai papságnak nem lehet megadni, a nemzet öngyilkossága nélkül. Első a pápa, azután a király! Ez pedig sokat jelent, — ós elég világos !) Alkotmány. A Prot. Irodalmi társaság pozsonyi gyűléséről irván, igy nyilatkozik : „Hogy a protestánsok a maguk hitbeli meggyőződését bele akarják vinni a társadalmi és politikai életbe, ezt érthetőnek tartjuk és eszünk ágában sincs nekik ezért szemrehányást tenni. Hanem igenis szemrehányást teszünk nekik azért, hogy a katholikusoknak nem akarják ugyanazokat a jogokat engedni s még inkább szemrehányást teszünk a katholikusoknak az ő közömbösségükért ós naivságukórt, melylyel a vallást gondosan kirekesztik a társadalmi és politikai életből ós azt hiszik, hogy ezzel hazafias cselekedetet visznek végbe." (A szemrehányást a protestánsok nem érdemlik meg, mert ha a magok hitbeli meggyőződését bele viszik is a társadalmi és politikai életbe: azzal nem árthatnak a társadalom bókéjének és haladásának, nem mételyezik meg a nemzet politikáját idegen elvek romboló mérgével A protestáns szivével, érdekével, elveivel a haza érdekéhez van kötve, más nemzettől nem függ, más haza sorsához kötve nincsen. Nem igy a r. kath. A r. kath. először is római katholikus, igy mondta Zichy N. gróf, és csak másod sorban magyar, a mi azt teszi, hogy legfőbb irányadója a római pápa érdeke ós parancsa, a mely általános, r. kath. egyházi szempontból lehet szükséges is, de magyar szempontból káros. Példa kell? A magyar protestánsokat elűzték a falvakból a buzgó főpapok és földes urak, helyeikbe német, tót r. katholikusokat telepitettek. A magyar nyelvű oroszoknak megtagadja a pápa a magyar nyelv használatát, holott a szlávoknak megengedi. A pápai terület vis»za szerzését programnak tekinti, habár nemzeti érdekünk, hogy az olasz királysággal szövetségbe legyünk stb. Ugyanazon jogokat azért nem adhatja az állam a r. katholikusoknak, mert nem ugyanazon czélra, nem ugyanazon szellemben élnének velők, mint a protestánsok. Si duo faciunt idem, non est idem 1 Ezért nem lelkesedhetnek ós fáradozhatnak a r. kath. elvek szolgálatában a r. kath.. államférfiak, mert magyar hazafiasságuk nem engedi ! Rómának vak eszközei nem lehetnek nemzetünk rovására ! Nem a vallást rekesztik ki azok a társadalmi és politikai életből, hanem a pápai, ultramontán papi uralom szolgálatát. A mi nagy különbség I) Magyar Állam. „Történeti tény, hogy mindenütt a hová a reformátió behatolt, nyomban követte azt a polgárháború. (Magyarországon ak-