Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Gyurátz Ferenc. Megnyitó beszéd

TizennyolczacLiK éyioifras£.y ^ 40. szam

. Óraháza, 1900. október 4 EVANG. EGYHÁZ SS ISKOLA Elöflzetéi dija : Egész évre. . 18 kor. Fél évre. . . e , Negyedévre . 3 „ Egy szám ára fill. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Felelős szerkesztő és kiadó : VERES JÓZSEF. Hirdetés dija: Egész oldal . 16 kor. Fél oldal... « „ Negyed oldal . 4: . Nyolczad oldal . 2 . Gyurátz Ferencz püspök megnyitó beszéde a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság diszgyülésén Pozsonyban, 1900. évi szeptember 19-én. Üdvözlöm a Magyar Protestáns Irodalmi Társaság tanácskozásra összejött tagjait és szives résztvevésükkeí ünnepélyünket emelő kedves vendégeinket. Társulatunk ez évben is hazánk egy nevezetes pontján tartja közgyűlését. A vendégszeretet Pozsonyba: Magyarhon nyugati határvidékének fényes múltra visszatekintő, s ma is emelkedő szép városába hivoti. Az emlékezet fellebbentve a múltnak fátyolát, Pozsony nevével kapcsolatban a magyar történet több szivemeló s gyászos eseményeit tárja eiő. Ennefc vidékén folyt le 907-ben a véres harcz, mely azon kérdés felett döntött: vájjon gyökeret verhet-e a Duna-Tisza partjain a tiz évvel ezelőtt idetelepült honfoglaló magyar, vagy a nyugati népek támadása fergetegkóp szótszórja nyomtalan, mint ős rokonait : a hunt és az avart | A magyar királyság megalakulása után néhány évtizedre a nemzet önállósága ellen nyugat felől zúdult hatalom Pozsony falai alatt törött meg. A mohácsi vész után ez volt sokáig a királyt koronázó város, ide gyűlt össze legtöbbször a törvényhozó országgyűlés. A reformátió itt is élénk visszhangra talált s erőteljes evang. gyülekezetet hozott létre, mely mindig hiven őrizte az üldözések idején is a szent örökséget: a hitet, lelkiszabadságot és tanintézeteivel kiváló érdemeket szerzett a hazai műveltség terjesztése körül. A vallásháborúk korában Erdély hős fejedelmének: Bethlennek a szabadságért kivont fegyverét Pozsony is látta villogni. 1672—74 ben itt gyűltek össze az idézésre az alaptalan vádakkal méltatlanul gyanúsított prot. lelkészek, közel és távol megyékből. És midőn sem Ígéret, sem fenyegetés meg nem ingathatá őket hűségükben: innét indultak el a szenvedés golgothai útjára, hogy bilincsbe verve, a sárvári, komáromi, kapuvári börtönökben, majd a nápolyi gályákon mérhetlen gyötrelmek között tanúsítsák hitük törhetlen erejét s gazdagítsák egyházuk történetét a vértanúk emlékével. A mult században (1741) innét hangzott szét az országba a lelkesítő jelszó : „éltünket ós vérünket királyunkért," a melylyel a harczra kelt magyar megmenté a fenyegetett trónt. A múltból hangzó emlékek hatása alatt bála érzettel mondjuk, hogy az annyi vésztől látogatott hazának földén, átlépve már egy évezred határát, él mint szabad nemzet s a művelt népek sorában küzd a haladás versenyterén a magyar. A protestantismus kifárasztva az evangeliomból merített hitigazság erejével az üldözésnek századokon át dúlt viharát: él, munkál ma is. Áldoz, alkot, minden törekvésével oda hat, hogy a Megváltó magasztos valláserkölcsi tanának minél teljesebb befogadására készíthesse elő a sziveket. A létező intézményeket a korszellem időnként új és több oldalú erőkifejtésre hivja, újabb megnyilatkozását követeli a bennük rejlő igazságnak. Szólesb körű, behatóbb tevékenységre utalja híveiket, hogy a kivívott eredmónynyel is meggyőzzék a világot, hirdetett elveiknek erkölcs nemesítő, boldogító hatásáról. Prot, egyházaink közönsége is megérté az idők intő szavát, ennek egyik bizonysága a M. Prot. írod. Társaság alapítása. Hivatva van ez munkára, nemes versenyre gyűjteni az erőket azon eszmék zászlaja alatt, a melyekért a prot. egyházak a múltban küzdöttek s ma is minden áldozatra készek, mert elterjedésükkel szoros kap-