Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Irodalmi társaság

A kit lelki éhîé;; gyötört, adott lelket, Árra éhezőnek aydjtott — kenyeret; Nem ragadta öt el hiúság ós pompa, Megmaradt szerénynek, mint szegény dsah, Dolgozott szerényen, épített naponta. Nem kereste: lelte az érdemdijat: Lelke egy-egy részét lelkeinkbj lopta, (Ha úgy összetennők, tán két nap ragyogna . . .") Z s o 1 1 i c z k y Samu, királyfalui ev. lelkész és Lip'csev Soma ügyész felszóllalása után a be­szédek sorát Mo esz Gréza lyçeumi tanárnak, Breznyik legöregebb tanítványának a beszéde zárta be. Moesz arra kérte Breznyik volt tanítványait, ne engedjék pihenni nyugvó mesterük kiváló szel­lemét, ne azt a szellemet, a mely a tudomány vágyat, a nemeshez való ragaszkodást, az áldozat­készséget és a szeretetet olyan mólyen véste a szivükbe. „Ne engedjük — igy fejezte be be­szédét — Breznyik szellemét nyugodni lelkünk­ben, de plántáljuk át az utódokra, hogy még azokban is éljen tovább Breznyik áldott szelleme." Ezzel a fogadalommal oszoltak szét Breznyik tanítványai a szélrózsa minden irányában. A temetőben meg ott áll most már a diszes síremlék, homlokán azzal a babérkoszorúval, a melybe Breznyiknek majdnem mindegyik tanítvá­nya fűzött egy-egy levelet, ott áll a szilárd már­ványkő, hogy hirdesse a jövő nemzedéknek is a nagy mester érdemeit és a hú tanítványok háláját ! VITÁLIS ISTVÁN. BELFÖLD. A Magyar protestáns irodalmi társa­ság nagygyűlése Pozsonyiban. Pápa, Kolozs vár, Debreczen — s azelőtt több éven át Buda­pest — után, szives meghívásra az idén Pozsony­ban, az ev. metropolisban tartotta a Magyar prot. írod. társaság köz- és diszgyűlósét, előbbit szep­tember 18 án este, utóbbit 19 én délelőtt. A két gyűlés ilyen különválasztása idő s munkaosztás szempontjából helyes módnak bizonyult be. A vendégek 18-án érkeztek; legtöbben a délutáni 5 órai gyorsvonattal ; ekkor volt a hivatalos fo­gadtatás is, melynél a jó pozsonyi hittestvéreknek segitő kezet nyújtani a nemes város hatósága fe­lekezeti különbség nélkül nem késlekedett, a mit nyomban meg is dicsért Hegedűs miniszter s elnök, a ki egyenest Párisból jött, a hol — úgy­mond — mindenki szintén mindenképpen iparko­dik megtenni kötelességet. Ily kötelesség a vallás és a honnak szeretete, mely megint az ősz Kis Aron püspököt messze földről Debreczenből Po­zsonyba hozta, a mint azt a 85 éves agg íópász­tor a daliás alakú pozsonyi új polgármesternek Brolly Tivadarnak fogadtatáskor kijelentette. Ugyancsak a pályaudvaron még bokrétanyújtással is kedveskedett az ev. nőegylet Hegedűs neje s leányának. Este órakor közgyűlésre gyűlt össze a hivatott lelki sereg a theol. akadémia tanácster­mében. A közgyűlésen elnökölt G-yurátz Fe­rencz ev. püspök, világi részről pedig a még meg nem jelenhetett Hegedűs miniszter helyett S z i 1 a s s y Aladár közigazgatási biró. A megnyi­tás ós üdvözlés után Szőts Farkas társulati tit­kár előterjesztette terjedelmes jelentését, mely­nek lelkiismeretes összeállítása, magyarázatos, minden fontosra kiterjedő részletezése hű kópét adta a társulat jelenlegi állása ós működésének. A társaság 1899. évi számadásából kiemeljük a kővetkezőket. Bevétel: mult évi maradvány 244 frt 67 kr., tagsági dijakból 5573 frt, értékpapírok ka­matjaiból stb. 921 frt 25 kr., összesen: 6728 frt 92 kr. Kiadás: Prot, Szemle nyomása ós írói tisz­teletdija 3793 frt 57 kr., monografia nyomása ós irói tiszteletdija 809, tiszti dijak (titkár, pénztár­nok, ellenőr) 1150, vegyesek (beszedő $-a, pos­tadijak) 228 frt s még egy pár apróbb kiadással összesen: 6060 frt 10 kr., maradvány 678 frt 82 kr. Károli-alap állása 1899. végén 1869 frt 87 kr. Herczegszőlósi kánonok alapja 410 frt, bibliai lexikon 1064 frt 17 kr. A társa­ság általános tőkéje: 51,012 frt 69 kr., a hátralékok pedig 1899. decz. 31: 6853 frt 25 kr. — Jövő évi előirányzat 11,286 kor., fe­dezet 12 620 kor. A hátralékok dolgában indít­vány tétetett, hogy a hátralékosok nevei ne ho­zattassanak az eddigi szokás szerint nyilvánosságra, — az inditványt azonban a rosszabb helyzettől való félelemből a gyűlés nem tette magáévá. Na­gyobb vitára adott okot a van A Ifen féle Ut­recht i magyar alapítvány jogi természete, s végül is az ügy — a vitázó Balogh Elemér pozsonyi ev. ref. lelkész s Nagy Zsigmond deb­reczeni tanár megnyugtatására — a választmány­hoz tétetett át. Ugyanide utaltatott Krupecz István udvarnoki ev. lelkésznek a lapokból is is­meretes indítványa a magyar prot. egyház­történet — 25 kötetre tervezett — nagy mun­kájának viribus unitis való megirása dolgában, — nemkülönben a rokontárgyú Schrődl-fóle indítvány a történeti monumenták kiadása ügyében. A gyűlést Gyurátz püspök lelkesítő szép beszéddel s áhítatos imával fejezte be. Este a „Magyar Király" szállóban ismerkedési es­tély volt.

Next

/
Thumbnails
Contents