Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Irodalmi társaság

Szeptember 19 en reggel 9 órakor a pozsonyi nagy templom kapui tágra nyiltak, hogy be» fogadhassák a helybeli szépszámú, — főleg hölgyközönségen kivül az ország minden vidékéről — a távoli Erdély bérezés hónából is érkezett s Pozsonyban is mindenképpen számot tett ünneplő sereget, Az Űr házában is olt voltak: Hegedűs Sándor miniszter családjával, báró Prcnay Dezső ev. egyetemes felügyelő, Szilágyi Dezső v. b. t. t., Gyurátz Ferencz egyházi elnök s kivüle még 6 püspök, úgymint: Kiss Áron debreczeni, Antal Gábor dunántuli s Bartók György erdélyi ev. réf., továbbá Sárkány Sámuel bányakeiületi, dr. Balti k Frigyes dunáninneni s Zelenka Pál tiszakerületi püspökök, a kerületi ev. felügyelők Közül pedig : Zsilinszky Mihály és Laszkáry Gyula s azonkívül számos munkása ós munkavezetője a prot. papi, tanári s világi karnak.*) Az istentisztelet a gyülekezet „Jövel Szent-lélek Úr Isten" énekével kezdődött. Erre következett dr. Bartók György püspöknek imádsága csendes indulással, melyet azonban magas szárnyalás váltott fel égbe vivő úton. A XXIV. zsoltár zengedezése után (vegyes énekkarban,) a szószékre lépett dr. Masznyik Endre theol. akad igazgató s elmondta a szentbeszédet. A szónok vonzó előadása, szép kifejezései, magvas gondolatai, hitereje s lelkesedése bőven pótolták itt ott a hang gyöngeségét. Mint a többi gyűlési szereplők, ő is Pozsony múltja által, lelkesittetve megszóllaltatta a történelem igazságait, bizonyságául annak, hogy a magyar protestáns egyháztörténelem igazságai exegetikai, dogmatikai igazságok is, melyekben élet és dicsőség rejlik. A Philippi 2, 1—11 alapján kidolgozott prédikáció a krisztusi érzület megnyilatkozásáról szólott. A beszéd részei: 1. önmegtagadó alázat. 2. önfeláldozó szolgálat. Mind Krisztus Urunk példájában felmutatva, történelmileg s exegetikailag, igazolva, kifejtve tudományosan, lelkesitóen s hitelvi szabadsággal. Kimenőre felhangzott a lutheri ének : Erős várunk az Úr Isten. Templomból, a Bél Mátyás, Frigyes fóherczeg és védezölöp ntezákon át az ev. egyház öszszes iskolái ifjúságának sorfala közt a diszgyűlés helyiségébe a nagyszerű új lyceum tornatermébe vonult a társaság a sziv melegével üdvözöltetve dr. D o b r o v i t s Mátyás állami kórházi főorvos, iskolai tanácselnök által „az egyháa kincsesháza iskolája küszöbén." Azt kivánta még az iskolai elnök, hogy a társaság működése sikeres legyen s dicsőáéges úgy magára a társaságra, mint a pozsonyi iskolákra nézve is.

u — Az elnöki meg*) Az ág. hitY. ev. közül a pozsonyiakon kivnl a vidékről ott láttuk még : Hollerung, Veres, Laucsek, Hering, Varga _ s Ringbauer espereseket, Riesz, Zoch, Schleifer, Kercser, Schönwiesner, Berer, Wenk, Schárbert, Krahulecz, Steinach Sántha K. stb. lelkészeket : a soproüi theo), tanárok köznl: Poszyék, Kancsó, Jaasz, Payrt s Eperjesről: Mayei EndróL nyitót a diszgyülésen Gyurátz püspök mondotta. Beszélt pedig a történettudós gyakorlottságával, a jó szónok költői lendületével s a hitbuzgó főpásztor erkölcsi hatalmával, a mint azt gyengeségében is Istentől kapta. Előbb a multat érintette, belőle a tanulságot a jelenre nézve is levonta, majd a társaság czéljait fejtegette, melyek is a hit s erkölcs ápolása; tudomány s műveltség fejlesztése. Szólott a mindeneket elfedező szeretetről is, erről az üldözött fehér galambról, ennek is legyen otthona a társaságunk. Szeretet nélkül a tény, a hatalom : hiúságok hiúsága, zengő érez, sót szeretet nélkül a hit is hideg. A szeretet a más vallásuakat is nem taszítja, de vonzza, azért mi ne izgassunk. Mindig baj volt, ha béke nem volt. Isten s a szeretet erénye óvjon minden viszálytól. Igy kívánja ezt az igazi hazafiság is. S végül melegen szólván az ev. és ev. ref. testvéri érzés ápolásáról, a testvériség symbolumául — ó testamentomi előkép után — a frigyládát tekinti. E frigyládát hordozza a társaság vidékrőlvidékre, most is hozta Debreczenből Pozsonyba. Tartsunk tehát össze, vagyis közös az alap, az emlék, a czól I A dunáninneni ev. egyházkerület nevében s hivatalos megbízásából dr. Bal tik püspök üdvözölte az irod. társaságot, tiszteletteljesen és szeretetteljesen annak a hangsúlyozásával, hogy szavai nem puszta üdvözlet, de Ígéret arra nézve, hogy a kerület munkásul is beállni akar. sőt a symbolikus könyvek magyar fordításával máris beállt, hirdetvén igy is a Krisztust, hitet s a szeretetet, Majd a pozsonyi egyház nagyérdemű felügyelője Günther M. V. kir. tanácsos emel szót szintén melegen köszöntvén a társaságot, köszöni annak megjelenését a nevezetes múltú Pozsonyban, mely nyelvében német, de szivében magyar s a melyet benne lefolyt események, vivott küzdelmek nyitott történeti könyvvé avatnak s őrévé a nemzeti öntudatnak ós önállóságnak. Beszéde igy hangzik : Nagyméltóságú ós főtisztelendő közgyűlés ? Mint a pozsonyi ág. h. ev. egyház ez időszerinti felügyelője, kedves kötelességet teljesítek, midőn a mai fontos és magasztos ünnepen, melyre az egész hazai protestáns érdekeltség feszült figyelemmel tekint, a magyar protestáns irodalmi társaság nagyméltóságú és főtisztelendő elnökségét, valamint annak mólyen tisztelt tagjait, mint szívesen látott, óhajtva várt vendégeinket a legszívesebben üdvözlöm és egyházközségem nevében hálás köszönetet mondok a tudós társaságnak, hogy meghívásunkat elfogadta és ez évi rendes közgyűlését e határszéli, történelmi nevezetességű városba helyezte át. A pozsonyi ev. egyház bár nem tartozik a legrégibb hazai protestáns egyházak közé, még