Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Uj-Verbász

sajtó adatai szerint a kinai misszionáriusok száma 800, kik 3000 templomban vagy kápolnában 7—800,000 hivőt gondoznak. A misszionáriusok legnagyobb számát a franczia külmissziói társulat küldötte ki. Misszionáriusaink száma 600, kiknek van 600 kápolnájuk, ö00 iskolájuk s 200,000 hivóre kiterjedő apostolátusuk. A jezsuitáknak van 60 misszionáriusuk, 900 kápolnájuk, 900 iskolá­juk és 125,000 hivójük. AZ olasz francziskánusok 80 misszionáriussal vannak képviselve, kik 500 kápolnában 80,000 keresztyén hivőt gondoznak. Növelik még e misszionáriusok számát a németek, a belgák s a dömés szerzetesek. — Mint látjuk, óriási pápás háló az, mely Kinát fogva tartotta s aanak zavarait előkészítette. Ideje volt tehát prot. részről a vallási misszió s a politikai gyar­matosítás közötti elvi különbségre utalni a szász­országi missziói értekezleten. A népszámlálás az amerikai egyesült államokban érdekes áttekintést nyújt a nagyváro­sok lakosságának óriási megnövekedéséről. Mig az 1890. évben az egyesült államok lakosságának s/áma kerek 62.000.000 volt, addig ma mégha­ladja a 78.000,OOOót. Dr. Szlávik Mátyás. IRODALOM. Magyar sztf. „Nem az fáj nekünk, hogy szegények vagyunk, nem az bánt minket, hogy kongruánkat egész éven át meg nem kapjuk, ha­nem érzékenyen sért minket az a kicsinylés ós számba nem vevés, melyet a magas kormány a kongrua-törvény végrehajtásának megtagadása s ezzel kapcsolatosan papi testületünk folytonos ámit­gatása által irántunk tanúsit. Fáj nekünk az a szo­morú tapasztalat, hogy a kormány minket pro­testáns papokat oly semmirekellő, tehetetlen, gyáva népségnek tekint, a kikkel akárhogy el lehet bánni, a kik sem nem numerálunk, sem nem ponde­rálunk és a kiket, mint haszontalan kis gyerme­keket értéktelen biztatásokkal, üres Ígéretekkel is ki lehet fizetni. — Nemrégiben (augusztus 3 ról) a lapok a kongrua kiutalására vonatkozólag tett gyors intézkedésekről adiak hírt, s egyszersmint értesítettek, hogy a miniszteri államtitkár „intéz­kedett arról, hogy a még nem revideált jövedelem bevallások alapján is azon­nal 90 százalék kiutalványoz tassé k, az esetleges korrekcziókra pedig csak 10 százalék tart-atik vissza. í ? —Azt hinné az ember, hogy midőn egy minisztert helyettesítő ál­lamtitkár azt rendeli, hogy ez vagy amaz össze­get „azonnal" ki kell utalni : azt az illető köze­gek „azonnal" ki is utalják. Pedig a tények azt bizonyítják, hogy egészen másképpen áll a dolog Körülbelül másfél hónap telt el már azóta, hogy az államtitkár úrnak erről az intézkedéséről hirlapi úton értesítést nyertünk; másfél hónap telt el azóta, hogy az államtitkár úr illetményünk „azonnali" kiutalását elrendelte, de azért kon­gruánkat mindezideig még a 10 százalék levoná­sával sem kaptuk ki, hanem e helyett kaptunk is­mét egy új ígéretet, egy üres biztatást. A kormánynak a kongrua kiosztására vonat­kozó ígéretében nem bízunk, mert abban már több ízben csalódtunk. A kormánynak be nem vál­tott, hanem időről-időre meg-megújitott Ígérgeté­sét, biztatgatását papitestületünkre nézve sértőnek ós lealázónak tartjuk. A kormány bőséges pénz­zel ós munkaerővel rendelkezik arra, hogy kong­ruánkat kifizethesse. Mivel pedig ezt a törvény meghozatala után még a második év utolsó felé­ben sem tette : mulasztást követett el. Mi pedig a kormánynak ezt a mulasztását, kongruánknak ily szembetűnő módon való visszatartását nem tekint­hetjük egyébnek, mint bizonyos politikai okokból származó szándékosságnak, a miből nem tehetjük, hogy le ne vonjuk a követ­keztetést. — Ily körülmények közt jogos igényeink kielégítését a király Ő Felségénél kell hogy ké­relmezzük, a kinek méltán bizhatunk Európaszerte ismeretes lojálitásában és ama letett esküjében, hogy a törvényt megtartja és másokkal is meg­tartatja. Hogy pedig szabálytalan eljárást ne kö­vessünk el s hogy ezáltal se magunkat ne komp­romitáljuk, se püspökeinket kellemetlen intézkedé­sek megtételére ne kényszeritsük : mi papok nem kérelmezünk, hanem elvégzik ezt helyettünk azok a tisztességes állású buzgó protestáns világiak, kik nemcsak őszinte részvéttel ós meleg érdeklő­déssel viseltetnek papi testületünk iránt, hanem erős tudatával is birnak annak, hogy a papság­nak, a világiaknak és magának a protestáns anya­szentegyháznak sorsa, jóléte, boldogulása, emelke­dése vagy hanyatlása egymással szorosan össze van forrva. Magunk részéről megjegyezzük ehhez, hogy ezen czikk megjelenése után megjelent egy nyi­latkozat, mely világgá kürtölte, hogy a bevallá­sokat nagy gyorsasággal dolgozzák tel: e napok­ban pedig megielent végre a tudósítás, hogy a feldolgozást bevégezték, két hónap alatt lehet ki­igazításért kérvényezni, az óv végéig rendben lesz a megállapítás, a püspököket pedig felhívta a miniszter, hogy a mostani megállapítás szerint fizessék ki az illetőknek az 1899. évre járó ösz szeget. No hát ez már csakugyan csúnya játék a minisztériumtól 1 Most már az 1900-ra járó ösz­szegnek kellene október l ón kifizetve lenni; ha nem dolgoztatta fel a bevallási iveket ideje korán : utalványozza ki a megállapítás szerint az 1900-ra járó segélyt, a kiigazítás után könnyű lesz a kü­lömbséget kiegyenlíteni, mert hiszen előre lehet

Next

/
Thumbnails
Contents