Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Uj-Verbász

nyúló életének napjaiban igazi apostoli buzgalommal hordja a követ az Úrnak ez egyszerű de tiszta oltárához. Ifjúi lelkesedése és nagy czélok iránt való fogékonysága megmutatja, milyen nagy idő lehetett az, a mikor Szontagh közül egész sor hasonló gondolkozású, közügyért lángoló térfi harczolt. A tiz alapitó mind Nógrád lelkes urai közül került ki: Laszkáry Gyula, Laszkáry Pál, Ivánka Ödön, Pulszky Ágost, Beniczky Árpád, báró Buttler Ervin, Dessewffy Dezső, Hanzély Gyula, Okolicsányi Gyula, Sztranyavszki Sándor. Az akadémia tanári kara meleg hangú levélben köszönte meg az ősz veteránnak a lelkes apostolkodást. Isten áldása legyen az adományokon, a gyűjtőn és adakozókon ! KÜLFÖLD. Németországban a keresztyén socialismus műve az, hogy 56.000.000 lakosságából, a melyben 16.000,000 a munkás, 9.000,000 betegség, 17.000,( 00 baleset s 13.000,000 az öregséggel járó bajok ellen van biztosítva. Ezzel csakugyan — mondja helyesen Luthardt — egy óriási sociális mű van megalkotva. Stein is, a berni nagy sociálphilosophus abban a nézetben van, hogy a sociális kérdés egy nagy darabja meg volna oldva abban az esetben, ha az állam minden polgárát biztositaná. Hisz ezren áldozatul esnek évenként a modern üzleti veszélyeknek, 100,000-en létért való küzdelemmel járó korai invaliditásnak s milliók a betegségnek. Forrásunk statisztikailag is megvilágítja a kérdést. Igy 1885—1900-ig 40.000,000 esetben az illetékesek 2413.000,000 márka biztosításban ró szesült. A munkások biztosításának összegéhez a munkások 1164, a vállalkozók 1099 s a birodalmi pénztár 150.000,000 márkával járultak. Maguk a munkások tehát többet egy milliárdnál kaptak annál, a mivel ók is a biztosításhoz járultak. Helyes és czélszerű intézkedés az anyagi gondoktól való mentesség biztosítása A keresztyén socialismus ez alapvető gondolatának megvalósítása az emberek s a népek és nemzetek között evangéliumi, társadalmi és állami érdek egyaránt. Tömörüljünk I — ez legyen a jelszó a XX-dik században az anyagiakban és a szellemiekben egyaránt. A németországi 22 egyetem különböző fakultásain a hallgatók létszáma az elmuít félévben következő adatokat tüntet fői. Emelkedtek a jogászok 466-al, s igy összes létszámuk volt 10,000, a mathematikusok és természettudósok 364 el s igy összes létszámuk volt 4624, a nyelvészek és történészek 253 al s igy létszámuk volt 5011, s a pápás theológusok 50 el s igy létsïàmnk 1644. Apadtak az orvosnövendékek 327-el (2594-ről 2472 -re,) s az ev. theológusok 122 vei (2594-ról 2472 re.) A joghallgatóknál az erős szaporodás, s az orvosnövendékeknél és ev. theológusoknál az apadás egy évtized óta észlelhető jelenség. Az ev. keresztyén iratok óriási elterjedéséről tesz bizonyságot az az összeállítás, mely a Guttenberg ünnepélyek alkalmából 1900. június 21ikén Németországban az ágensek zsebnaptárában megjelent. Ebből megtudjuk, 1. hogy 9 német és 3 külföldi bibliai társulat a mult évben 713,372 bibliát terjesztett el. és pedig 352,581 teljes bibliát, 353,120 új-szövetséget és 68,271 bibliarészleteket 2. Hetenként terjesztenek Németországban 220,000 filléres prédikátiót, ebből a berlini városi misszió 108,000 et. 3. A halottak napján a filléres prédikátiókból 1.000,000 kelt el, a melyeknek felét maga a berlini városi misszió terjesztette. 4. A keresztyén kalendáriumok Németországban évenként 1 024,600 példanyban kelnek el. 5. Németország 195 vasárnapi, egyházi és iskolai lapja évenként 3.581,000 példányban jelen meg, és pedig a „Nachbar" 150,000, a „Sonntagsfreund" 75,000, a stuttgarti „Sonntagsblatt" 120,000, a stuttgarti „

Christenbote" 50,000, s a hannoverai és duisburgi „Sonntagsblatt" 40, illetve 32,000 példányban. — A berlini keresztyén lapirodalmi egyesület 32 lapja összesen 800,000 példányban jelenik meg. Ehhez valóban nem kell kommentár I S a midőn ezt örömmel regisztráljuk, egyúttal mély fájdalommal emlékezünk e téren való óriási elmaradottságunkról. A „Prot. írod. Társ." Koszorúja s a Luther-társaság népies iratai szomorú valóról értesítenek bennünket. A szászországi missziói értekezlet július 1. és 2. napján tartotta Freiberg városában ez évi közgyűlését. Lippert tartott előadást arról a kérdésről, hogy mivel tartoznak a német protestánsok a kolóniáknak? Egészen helyesen és határozottan kelt ki az előadó a missziónak s a koloniálpolitikának összezavarása ellen. A Jézus igéje a népek krisztianizálásának egyedüli ereje és hatalma. E meggyőződéstől ne tereljen el bennünket Róma látszólagos hóditása, sem pedig az, a magasztalás, a melylyel a pápás missziót koloniálpolitikai oldalról illetik. De a népeket megmentő és megtartó ev. igét hirdetnünk kell aztán az apostoli misszió mintájára az összes németeknek a gyarmatokon, a kiknek gyülekezetekké való szervezése a német protestánsoknak egyik elsőrangú feladata. Ugy látszik, az érdemes előadót éppen kinai események indították az ev. misszió s a koloniálpolitika közötti határvonalaknak a megjelölésére. Hisz tudjuk, hogy Kette 1er, a meggyilkolt német követ éppen a jezsuita misszionáriusoknak tulajdonította Kínában a benszülöttek nagy ellenszenvét az európaiakkal szemben. Luthardt lapja nyomán képet alkothatunk magunknak a kinai pápás misszióról. Az ultramontán