Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bányakerület

lenek abban az esetben a szekták közé fognak menekülni, melyek egy ilyen nagy városban mindig tárt karokkal íogadják őket. Ha vi ár Dániel hangsúlyozza, hogy a hovátartozás nincs szabályozva, a teherviselés alól legtöbben kibújnak. Fabinyi Theofil azt hiszi, hogy a kisebbség nem támaszkodhatik a 27-ik szakaszra, mely azt mondja, hogy minden egyház egy politikai községben kell, hogy szervezkedjék. Nagyobb fontosságú a 30 ik szakasz, a mely arról szól, hogy egy bizonyos egyházközséget mely esetben lehet megszüntetni. De itt csak egyetlen esetről van szó, t. i. arról, mikor valamely egyház elerőtlenedik, akkor az az erőtlen egyház, mint anyaegyház megszüntethető. Arról azonban nem szól ez a szakasz, — mert nem is szólhat az egyházak autonómiájának megsértése nélkül, — hogy virágzó egyházak egy egyházba való alakulásra kényszeríthetők. Már pedig ha a területi beosztást fogadjuk el, akkor tényleg meg fognak szűnni a jelenlegi egyházak Nagy súlyt fektet a kisebbség a 34-ik szakaszra, a mely azt mondja, hogy egyházi körök alakitandók, de ő ezt nem úgy érti, hogy a meglevő egyházak kerület szerint osztandók be. De nincs is szó a törvényben területről, hanem egyházi körökről. A kör pedig nem jelenthet területet, mert nem lehet senkit kényszeríteni, hogy olyan egyházhoz tartozzék, a melyhez nem akar tartozni. Ezek azok az indokok, melyekből kiindulva abban a nézetben van, hogy a terület szerint való beosztást elfogadni nem lehet. Elismeri, hogy Yagnert a legjobb szándék vezeti. 0 sem ezt az utat választaná, ha tabula rasa lenne előtte, de mivel nincs, nem óhajtja az erőszak alkalmazását. A jövőnek az útját egyengetjük akkor, mikor a bizottság véleményét elfogadjuk és éppen a bizottság véleménye a legalkalmasabb arra, hogy ezt az ügyet folytonos evidencziában tartsák. Igaz, hogy a jelenlegi állapot tarthatatlan, még a hivek számát se tudják. De e tekintetben is a német és tót egyház tettek már valamit, mert van törzskönyvük. A magyarnak talán azért nincs, mert előszeretettel foglalkozott az egyesítés nagy kérdésével. Dekrétummal ezt az ügyet elintézni nem lehet 1884—53 ig egyesülve voltak ezek az egyházak, a tót egyház azonban kivált, mert nem tudtak békésen megférni. Az alapítványok természete is olyan, hogy könnyen okot szolgáltathat az egyenetlenségre. Dr. Yagner azt hiszi, kötelessége felszólalni és megköszönni a jóakaratot, melylyel a kerület ezt az ügyet tárgyalta. Nem jogi alapon óhajtják ók ezt a fontos kérdést megoldani, sőt abban a véleményben van, hogy csak akkor érhetnek czélt, ha minden egyház törekedni fog az egyesülés keresésére. Mégis aggályai vannak és óhajtaná, ha valami nyoma lenne annak, hogy a kerület is óhajtja az egyesülést. Éppen azért egy fontos körülményre felhívja a kerület figyelmét, nevezetesen, hogy a 27. szakasz nem azt mondja, hogy az egyházak, hanem hogy a politikai községek osztandók be egy egyházba. Az, a mi az egyegyházak orgánumát illeti, az közjogi intézmény és azt lehet szabályozni. Hiszen a kerület, illetőleg az egyetemes egyház, kerületeket osztott be, egyházmegyéket szüntetett meg, és alakított újakat, a nélkül, hogy valaki ebbeli jogát kétségbe vonta volna. Hát ha közjogi szempontból jogos volt nagyobb körben ilyen változtatásokat tenni, nem lenne jogos ugyan ezt kisebb körben megtenni, ha azt a közérdek úgy kívánja? Csak két fontos okot hoz fel : az iskolaügyet és a kura pásztorálist. De eltekintve most a jog és szükségesség szempontjától, csak arra kéri a kerületet, hogy legalább jelentse ki határozatában, hogy a felhozott okok alapján melegen óhajtja az egyesülést. A közgyűlés ezzel a módosításai elfogadta a bizottság határozati javaslatát. Veres József bizottsági előadó az egyház megyei elnökség egyházlátogatására vonatkozó szabályrendelet-javaslatot terjeszti be. Szeberényi Lajos távolról sem azért szól a javaslathoz, mintha az ellenőrzés jogosultságát kétségbe vonni akarná, hanem csak annyit akar kijelenteni, hogy ennek a javaslatnak az egyes esperességekből kellett volna a közgyűlés elé jönni, mert azok ismerik legjobban a maguk speciális helyzetét. De nem hagyhatja szó nélkül azt se, hogy ez a javaslat úgy tűnt fel, mintha nem ellenőrzés, hanem nyomozás akarna lenni a lelkészek ellen. Mert azt kérdezi a lelkészektől a vizsgálat alkalmával, hogy minő a vagyoni állapota, micsoda könyveket olvas? Ez mindenesetre oly feltűnő dolog, hogy a lelkészeknél méltán keltett megütközést. Tény, hogy az ellenőrzés maga javítani nem fog. A külföldön sincs ilyen ellenőrzés, de a lelkészt nem is lehet ellenőrizni. Indítványozza, hogy ne tárgyalják a javaslatot, hanem tegyék le a megyékhez. Zsilinszky Mihály abban a véleményben van, hogy ez a szabályzat a felügyelődre és esperesekre tartozik és azt itt kell tárgyalni. Meglepetéssel tapasztalta, hogy néhol a javaslatot nagy ellenszenvvel fogadták. A jó lelkésznek nincs oka attól tartani, ha működését az egyházmegyei elnökség figyelemmel kiséri. A hatáskör szabatos meghatározása érdekében áll a lelkésznek is, az elnökségnek is. A kinek a javaslat némely intézkedése ellen kifogása van : javasoljon helyette mást, jobbat. Kozma nem hiszi, hogy a felügyelők vállalkoznának arra, hogy napokig útban legyenek. Dax György meleg hangon, lelkesedéssel beszél a lelkészek hivatásáról ós feleslegesnek tartja a vizsgálatot.