Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Bányakerület

a dolgot ismét a szélsőségre, mert az egyetemes egyház érdeke nem a harcz, hanem a béke. Morhács beszélni akar, de folytonosan felé kiabálják: Kérjen azonnal bocsánatot 1 — A zajban leül. Fabiny Theofil, mint elnök kötelességének tartja, hogy felhívja Morhácsot a szólásra, nehogy az az ellenvetés legyen, hogy itt a kerületi gyűlésen a szabad szólás korlátozva van. Morhács: A nagyméltóságú elnök úr hozzá intézte szavait, tehát kötelességének tartja felelni. Ő a maga részéről a békesség útját akarja követni. De az esperesség határozata törvényes ós ők csak jogaikkal kívánnak élni. Mindent kész megtenni, hogy együtt működhessenek. De eddig nem volt eltiltva a tót nyelv, az sem volt elrendelve, hogy hiteles fordítást mellékeljenek. Azért is abban a véleményben van, hogy helyesen ós törvényesen járt el ; együtt működik, de minden nyelv legyen egyforma. Ha az ügyrend szóban levő pontját úgy magyarázza a kerület, hogy magyar fordítást kell csatolni: ahhoz fogja magát tartani. Fabiny Theofil úgy látja, hogy a turóczi esperes nem helyesen értelmezi a törvényt. Ezért tekintettel arra, hogy most a kellő felvilágosítást megkapta, minden további eljárás mellőzésével, azt hiszi, hogy a jelen időre ez az ügy be van fejezve. A pénzügyi bizottság javaslatára elhatározta a közgyűlés, hogy a kerület tőkepénzeit jövőre nagyobb kamat mellett kamatoztatják első helyen leendő betáblázás mellett. Veres József abból az alkalomból, hogy a megalakult és alakulófélben lévő tanitói egyesületek. a törvény 85-dik paragrafusa alapján kérik azt a jogot, hogy az egyházmegyei közgyűlésre egyegy képviselőt küldjenek, elérkezettnek látja az időt arra, hogy a kerület ezt az idézett §-t magyarázza. 0 abban a véleményben van. hogy a törvény intentiójával nem egyezik meg, ha 5 — 6 tanító összeáll, egyesületet alakit « ennek az alapján kérik a képviselőküldés jogának megadását. ISem látja igazságosnak, hogy egy meg nem határozott területre terjedjen ki egy-egy egyesület. Azt hiszi, hogy sgy egyházmegyében csak egy olyan megyei tanitói egyesületet ért a törvény, mely élhetne a képviseltetés jogával. Ha vi ár Dániel kezébe veszi a törvénykönyvet és miután abból azt olvassa, hogy az egyházmegyében lévő tanitói egyesületek jogosítva vannak képviselők küldésére, tehát nem egy, hanem több egyesületről szól a törvény : éppen azt látja igazságosnak, hogy minden egyesület küldhessen képviselőt. Zsilinszky Mihály megnézve a törvény szövegét, most már maga is abban a véleményben van, hogy nemcsak egy, hanem minden egyesület küldhet képviselőt. A budapesti egyházak egyesítése ügyében kiküldött bizottság (elnöke Fabiny, előadója Veres J.) azt javasolja, hogy mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy a budapesti egyházak tegyenek javaslatot arra nézve: miként vélik keresztülvihetőnek, hogy a mai törvényellenes és tarthatatlan állapot megszűntethető legyen. Egyúttal utasítja a budapesti egyházakat hiveik pontos összeírására, azok állami adójának nyilvántartására, közalapi járulékaik törvény szerinti befizetésére és iskoláik ügyeinek tisztázására és még egy magyar lelkész alkalmazására. Osztroluczky Miklós, a budapesti egyházak viszonyaitlak rendezésére irányult mozgalom történetét érintve, mindenekelőtt kijelenti, hogy egy egységes egyház megalakulását, tekintve a reá váró hivatást, a legelőnyösebbnek tartaná, mert egy erőteljes és virágzó egyházi élet alapjait vetné meg. Ha ettől mégis eltekint, úgy az az indok vezérli, hogy a régi egyházak történelmi autonómiája és vagyoni önállósága megóvassék ós hogy a zsinati törvény alapján a kényszeregyesitésre elegendő támpontot nem talál. E helyett különvéleményét ajánlja, mely szerint a főváros területén a meglévő egyházak területileg meghatároztatván, abban a hivek vegyesnyelvűségére való tekintettel minden egyházi íunkczió több nyelven végeztessék. A területi elhatározást a zsinati törvény 34. § ára állapítja, mely a hivek hovatartozandóságát a lakhelyhez köti. Az által, hogy mindenki az istenigét anyanyelven hallgathatja, a tót és német egyház híveinek aggálya tárgytalanná válik. Ezen megoldás a kényszer alkalmazását is feleslegessé tenné, habár vitatja, hogy az egyházközségek területi viszonyai a felsőbb egyházi hatóságok által kötelezőleg is megállapíthatók. Végül különösen arra utal, hogy a hanyatló protestáns öntudat és egyházi hitélet felvirágoztatása és fellendülése egy új, széleskörű reorganizácziót sürgősen megkíván, mert a budapesti egyháznak kultúrális és jótékonysági intézményeinek kifejlesztésével s valamennyi hívének az egyházi életbe való bevonásával jó példával kell előljárnia s ezért a budapesti egyházak viszonyainak rendezése valósággal az egyetemes egyház érdeke. Bach át Dániel az előórtekezleten is arra kérte a kerület képviselőit, hogy fogadják el a bizottság véleményét. Tudja, hogy minden melléktekintetek nélkül egy erős, viruló evangelikus egyházat akarnak látni itt a fővárosban. Ezt akarja ő is, a kisebbség is. Csak az út különbözik, melyen haladni akarnak. Elfogadja azt az ellenvetést, hogy a jelenlegi szervezet mellett a hitbuzgóság lankad. De még nagyobb veszedelem fog bekövetkezni, ha kényszert használnak az egyesítésre. Az elégület-