Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Dr. Zsilinszky Mihály. Megnyitó beszéd

-sonló gyűlölettel segitenók előidézni hazánk történelmének azt a gyászkorszakát, melyre a jólelkű, felvilágosodott katholikus honfitársaink és kath. történetíróink is csak borzalommal szoktak emlékezni. Tudom, hogy nehéz az önmegtagadás erényének gyakorlása akkor, mikor magasrangű pártvezérek az egész világ előtt nyíltan hirdetik, hogy a reformatio a tatárjáráshoz és a török pusztításhoz hasonló csapást jelent. Tudom, hogy nehéz az indulatnak ellentállani, mikor érezzük és látjuk, hogy egyházunk és hazánk legszentebb érdekei vannak veszélveztetvo középkori felfogásű emberek által. De gondoljunk arra, hogy a mi vallásunk a szeretet vallása, mely önmegtagadást követel tőlünk ; azt hirdetvén, hogy még azokat is szeressük, a kik bennünket átkoznak. Hiszen a reformatio áldásait a magyar nemzet és a hazai keresztyén vallás történetének nyilt meghamisítása nélkül eltagadni nem lehet; még kevésbbé lehet az állam fenntartásának érdemét egyedül a katholicismus számára lefoglalni. A protestantismusnak kétségtelenül hazánkban is nagy küzdelmei voltak ; de dicsőségére legyen mondva, meg tudta védeni nemcsak vallási keresztyén elveit, de meg tudta védeni Magyarország alkotmányos szabadságát ós függetlenségét is ! Azok az eszmék, melyeket a protestantismus eleitől fogva hirdetett, közelebb állanak az első magyar király keresztyénsógóhez, mint azok, melyeket újabb elleneink hirdetnek ! Apáink nem egyszer mutatták ki a letűnt századok viharos országgyűlésein tudományos érvekkel, hogy a protestánsok hívebben követik a Szt. István király II. decretumában körülirt keresztyén eszméket, mint az ő üldözőik. És bizony ma is, nem nagy tudomány kell annak bebizonyításához, hogy a protestantismus evangeliomszerű elvei és eszméi, melyek úgyszólván a lefolyt XIX ik század uralkodó eszméivé lettek, kedvezően ós áldásosán átteremtő hatással voltak a világra s ebben magára a r. katholicismusra is I íme a tudományos vizsgálódás szabadságának jogát ma már a római szent szék sem meri mereven megtagadni. A kath. egyház ügyeinek intézésében jogos részt követel magának a világi elem ós a protestánsokhoz hasonló autonómiának hatalmas szószólói vannak a kath. egyház kebelében is ! A lelkiismeret szabadságának tanát immár a világ minden művelt nemzete elfogadta és törvénykönyvbe foglalta 1 Szóval : a reformátió tanai és elvei észrevétlenül és feltartóztathatlanul érvényre emelkednek azoknál is, a^kik azokat kárhoztatják. Ezek a tények megnyugtató hatással lehetnek a protestánsokra nézve ; mert ezek biztos zálogát képezik annak, hogy az igazságnak elébb vagy utóbb győznie kell. A győzelem napja pedig a felvilágosodás haladásával, a sötétség embereinek nagy rémületére, erős léptekkel közeledik. Nem csak a szünet nélküli haladás szelleme, nemcsak a tudomány ós közműveltség, nem is csupán a protestáns egyház szellemi hatása fogja azt előidézni, hanem elő fogja idézni a magasabb eszméktől vezérelt józan gondolkodású és alkotmányos érzelmű katholikus hazafiak önzetlensége, humanitása ós hazaszeretete is. És erre nekünk biztos kezességül szolgál hazánk és egyházunk története, melynek tanúbizonysága szerint a jogainkat és szabadságainkat biztosító alaptörvények megalkotásában hálára kötelező módon a hazáért, a vallásért, a szabadságért és igazságért lángoló liberális katholikus férfiak mindenkor lelkesen közreműködteK, apáinkkal együtt küzdöttek, küzdenek ma, és remélhetőleg küzdeni fognak a jövőben is. A mig ilyen liberális kath. hazafiak lesznek, addig nem kell félteni se a hazát, se a protestánsokat, se a katholicismust. Gondoljunk csak vissza a száz év előtti eseményekre, az 1790 — 91-ki vallásügyi törvények megalkotására, midőn a magjar katholikus főurak (gr. Batthyáni Alajos, gr. Zichy Károly az ország birája, Ürményi József stb. stb.) az ország tapsai közt védelmezték a protestánsok ügyét. Gondoljunk a harminczas és negyvenes évek küzdelmeire, mikor a követek házában néhány türelmetlen főpap ellen éppen a katholikus világi követek küzdöttek leglelkesebben, úgy hogy Kölcsey Ferencz, a költőfilozóf, örömmel jegyzi fel naplójába, hogy Luther és Kálvin fiai összetett kézzel nézték a katholikus hazafiak küzdelmét az igazság mellett. Mert az evangeliom tanai, mint az igazság napjának sugarai, ellenállhatlanok. Az alkotmányos szabadság, melyhez ragaszkodunk; a keresztyén testvériség, melyet hirdetünk; a törvény előtti jogegyenlőség, melyet követelünk, és mindenek felett a jog, törvény és igazság, mely előtt meghajolunk, olyan erós véd-