Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - III. Gyűlések, ünnepélyek - Csaba

Jeti gyámintézethez terjessze fel. Hogy m'ért kel­lett az általunk keresett kerületi ajánlás nélkül útjára bocsátanunk kérő szózatunkat, azt mai na­pig sem tudom, tehát másnak sem mondhatom meg. Az elmondottak után szives kérésem ez: kiki a mint szivében elgondolta, aképpen cselekedjék, csak a fentihez hascn'ó pirongatással ne illes­sen bennünket, mert „bizony bizony" arra rá nem szolgáltunk. Barcza Újfalu, 1900. január 18-án. Horváth László ev. lelkész. A hivatalos kimutatás szerint 1888—1897 évben a magyar kincslár fölöslege ez volt: 188« 21,111.474 frt 1893 ' 93,474.770 frt 1889 28,412.247 „ 1894 48,039 288 „ 1890 55,950.097 „ 1895 53,540.341 „ 1891 56,160.782 „ 1896 60,601.227 „ 1892 49,989 354 „ 1897 58,129.918 „ Szép összegek. Csak azt nem érti a szegény protestáns pap: miért kellett az ő fizetésének hit­vány 800 frtra való kiegészitésérelO évet szabni, ha ennyi tölöslege van az államnak ! ? A (lunáninneni kerület 156 egyháza kö­zül egy-egy lélekre számítva adakoztak gyámintó­zeti czélokra 2 krajczáron fölül 25 egyházban, 1 krajczáron fölül 25 egyházban, 1 krajczáron alul 99 egyházban, semmit sem adtak 8 egyházban, A Yáczi ág. hitv. ev. egyháznál a lelkész helyettesi állásba f. hó 21-én Som m er J. Gyula iktatiatott be. Lemondó egyházfelügyelő. A b. csabai ev. egyház presbyteriuma csütörtökön tartotta ez évben első ülését s azon Szeberónyi Lajos Zs. igazgató lelkész, mint egyházi, dr. Zsi­linszky Endre egyházfelügyelö, mint világi el­nök elnökölt. A nepirendre tűzött ügyek között heves vitát idézett elő a Korén Pál esperes el­nöklete alatt tartott előző presbyteriumi gyűlésen rendszeresített és választással betöltött harmadik kántori állás fizetésének megállapítása. Kocziszky Mihály a legutóbbi erre vonatkozó határozatnak megváltoztatását, illetve a kántori állásnak meg­szüntetését kívánta. Az egyház felügyelője figyel­meztette őt, hogy a felett tanácskozni nem lehet, mert az egyházalkotmány az előbbi gyűlésen ho zoit határozatot megváltoztatni nem engedi, ha az választásra vonatkozik. Szavai megerősítésére szó szerint felolvasta a törvény illető szakaszát, mire felemelkedett elnöktársa, Szeberényi Lajos s kijelentette, hogy a presbyteriumnak joga van hozoit határozatát megváltoztatni. Erre dr Zsi­linszky Endre kijelentette, hogy miután a tör­vény világos szavai ellenére elnöki kijelentésében elnöktársa álta! dezavuáltatott, a felügyelői állásról lemond s elhagyta a gyűléstermet. A presbyterium küldöttséget menesztett később a felügyelőhöz, kérve ót, hogy lemondását vonja vissza. A felügyelő kijelentette, hogy másként nem járhatott el, azonban belátja, hogy a törvény védelmére helyt kell állania. („Békésmegyei Köz­löny.") Harez az alkohol ellen. Az alkoholizmus rombolásai nálunk is elérték már azt a fokot, a melyen túl ne/n nézhetjük többé összetett kezek­kel a nép erkölcsi és fizikai romlásának igazán elrémítő processzusát. Nem vehetjük többé tekin­tetbe, hogy az alkohol fogyasztása igen szépen jö­vedelmez az államnak. Nem hagyhatjuk egész vi' dékek lakosságának megmérgezését. hanem dicsé­retre méltatunk és rokonszenvvel kisérünk min­den oly lépést, melyet egyesek vagy hatóságok és a társadalom az alkohol mérgező hatásának meg­akadályozása végett tétetett meg. Ily irányú igen üdvös, mindenütt követésre méltó rendeletet bo­csátott ki Csanád, korlátozni akarván a vármegye munkásnépe között dúló alkoholizmus, mértéktelen pálinka ivás pusztításait. A rendelet jóval maga­sabb színvonalon mozog a szokásos hivatalos ira­toknál s megokolása is megérdemli figyelmünket Itt közöljük egész terjedelmében : „A mindennapi életből merített tapasztalatok számtalan meggyőző példát nyújtanak arról, hogy egyes családok szerencsétlensége, különben becsü­letes munkás elemek elzüllése alkoholizmus terje­désének tulajdonithatók, miért is az alsóbb nép­osztályok érdeke egyenesen megköveteli, hogy az arra illetékes hatósági közegek a társadalom felsőbb osztályai közreműködésével ós támogatásá­val mindent megtegyenek, a mit az alkoholizmus terjedésének korlátozására a törvény keretén belül megtehetnek. Ezen kötelességérzettől vezéreltetve elrendelni szükségesnek látom, hogy : valamennyi község elöl­járója a községben levő összes italmórósi helyisé­geket szigorú ós állandó ellenőrzés alatt tartsa, a korcsmák és italmérések rendjére vonatkozó sza­bályzatok szigorúan betartassanak s az ez ellen vétők feljelentessenek. Tekintettel a kihágási törvény 85. §-ára, mely szerint azon vendéglős (korcsmáros.) a ki már it­tas állapotban levő vendégnek italt ád, vagy ilyen vendéget befogad, kihágást követ el és 50 illetve 100 frt birsággal büntetendő; — kötelességévé teszem a községek elöljáróinak, hogy az italmó­rósi helyiségeket lehető sűrűn és mindenkor vá­ratlanul meglátogassák és ha arról győződnek meg, hogy egyes vendéglősök az idézett szabályzat ellen vétenek, az esetről azonnal — szintén felelősség terhe alatt -- jelentést tegyenek, hogy: — a já­rási szolgabiró tudomására jutott kihágási esetek­ben soron kívül ós a törvény illetve szabályzat legnagyobb szigorának alkalmazásával járjon el — visszaélés esetén pedig a korcsmáltatási jog­nak megvonása iránt intézkedjék."

Next

/
Thumbnails
Contents