Evangélikus Egyház és Iskola 1900.

Tematikus tartalom - II. Értekezések, jelentések, beszédek, indítványok - Veres József. Tarlózás

nászt, az eperjesi mészárlást, a pozsonyi vórtörvényszéket, a protestáns templomok elfoglalását nem róm. katkolikusok rendezték volna, mintha a legczifrább átkokat nem a pápák fogalmazták és alkalmazták volnál Zichy Nándor gróf egynek veszi a keresztyénséggel a pápistaságot. „A mit a nyugat civilisátiójának neveznek, az a keresztény kath. egyház alapján nyugszik." Tehát a német protestáns műveltség, a franczia, olasz stb. műveltség, mely" ben nincs r. kath. elem : az nem is civilisátió * „Ehhez az egyházhoz és nem bármi néven neve zendó civilisátióhoz szegődtünk mi, őseink, szt. István dicső királyunk ; szent királyunk a r. kath. egyházhoz, a keresztyénséghez kötötte országunk jövőjét." A mely civilisátió ilyen értelemben maradt r. kath. : az tönkre tette a műveltséget, magát a népet is. Spanyolország elég pápista volt, — semmivé lett, Francziaországban kiirtották a protestantismust: torradalomba sodorta szomorú helyzete, Olaszország aláhanyatlott a pápai befolyás alatt; különben a r. kath. lapok mindig ócsárolják a civilisátiót, a Syllabus pedig kijelentette, hogy tévedés azt hinni, hogy a pápaság összeférhet a civilisátióval, haladással. Mit játszik gróf Zichy a szavakkal; nyíltan valljon szint, most is, mint máskor megmondotta, hogy előbb r. kath.. és csak azután hazafi. Meg is mondja igy: „nekünk katholikusoknak nem az a felfogásunk : szabad egyház szabad államban, hanem : kath. egyház a kath. államban és kath. állam a kath. egyházban. (Elénk helyeslés ós taps.)" Ez legalább őszinte beszéd. E szerint nincs testvériség, egyenlőség, szabadság, csak a r. kath. hivek számára; az állam sem működhetik saját elvei és érdekei szerint, hanem csak a pápaság szolgálatában ; a felekezeteket nem kell, nem lehet, nem szabad tűrni az államban, mert megrontják az állam r. kath. jellegét ; nem az egyház van az államban, hanem az állam az egyház, ban, jobban mondva: az állam nem a magyar érdekhez kötött magyar r. kath. egyház szolgála^ tának volna alárendelve, hanem a magyar egy

m házzal együtt a saját érdekeit szolgáló pápaságnak. A haza, nemzet, állam csak annyit érnek, a mennyit a pápaság szempontjából érnek; más szóval visszaesünk a középkorba, a Gergelyek, Inczók idejébe, s hazánk nem a magyarok, hanem Mária országa lesz. „Jöhetnek idők, — igy folytatja az aranygyapjas gróf a vallomását, — mikor az a belső kapcsolat, a melyet a szent korona teremtett az állam és az egyház közt, meglazul: meglehet, hogy más felekezeteknek közös ügyei az államban nem engedik, hogy az állam kizárólag és egyedül katholikus legyen ; de e szabadságról a katholikus egyház le nem mondhat soha. Azért mindennap az Úr oltára előtt imádkozzunk, mert e szabadságért, ha kell, mindenünket feláldozzuk." A régi jelszó új szavakban: koldussá, katholikussá, németté tenni-a magyar nemzetet, — erre vállalkoznak a néppárti magyarok. Mit szóltok hozzá Kaas Ivor, Bartha Miklós, néppárttal szövetkező tót nationalista vezető protestánsok? Hát te Széchenyi érsek, a ki a király előtt tiltakoztál efféle szándék ellen, hát te nagy Pázmán, a ki azt irtad Bethlen Gábornak, hogy a protestantismusra magyar nemzeti érdekből szükség van, hát te dicső Hunyadi, a ki megírtad a pápának, hogy inkább hármassá teszed a magyar czimerben a kettős keresztet, de a nemzet függetlenségéből nem engedsz?! Hát ti felekezetek, nem riadtok fel e halálos Ítélet nyilt hirdetésekor élethalál harczra? Hát te, közvélemény tolmácsa, haladás vezórcsillaga : sajtó, nem sújtod a vakmerő békezavarót villámoddal? Es te, szabadelvű kormány, szó nélkül tűröd e gálád izgatást, mely ellenkezője annak, a mit a jog, törvény ós igazság követel ? Csak a minap röpítette világgá, a r. kath. papság befolyása alatt álló sajtó, hogy a protestánsok politikai pártot akarnak alakítani, tele kiabálták a világot, hogy az nem szabad, az veszedelmes, — miért hallgat most az a sajtó, mikor a r. katholikus néppárt egyenesen minden más felekezet kipusztítását, a magyar államnak a római pápa igája alá hajtását nyíltan hangoztatja? Ez szabad, ez nem veszedelmes? A protestánsoknak az önvédelem tilos, a r. katholi* kusnak a kipusztitás szabad? Még meg is fenyegeti gróf Zichy a kormányt és a királyt! „A legfőbb kegyúri jogok az egyház védelmére ós felmagasztalására adattak a pápa által a királynak, nem pedig az egyház gyöngítésére. Azokat az egyház gyöngítésére felhasználni Isten sérelme ós az állam veszélyeztetése nélkül nem lehet ós nem szabad." Ha azokat a jogokat a pápa adta: bizony nem ingyen adta. Sokba van az Magyarországnak ! De viszont az állam adott a r. kath. egyháznak nagy birtokokat ós jogokat, s azokat a haza védelmére és felmagasztalására adta, nem pedig a haza gyön-